Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

értelmében, a lehető legnagyobb szigorral érvényesíttetik. A rendeletet közhitté először a „Temps,“ azután pedig pedig az „Eglise libre“ f. é. febr. 12-ki száma. Az eddig főként csak a telep főhelyére, St. T.uisra és (foréere szóló határozat, minden oda jutott rabszolga (az úgynevezett mentes-franchise) önként- értető szabaddá léte, most a gyarmat minden részére, a kis­telepekre és ügyviselőségre is kiterjesztetik. Semmiféle rab- szolgatartás nincs ezentúl a gyarmat területén megengedve. A rabszolgatartóknak és kereskedőknek, a belföld határvonalán ki kell jelenteni, hogy rabszolgáik bármelyike, mihelyt fran- czia területre lép: azonnal szabaddá lesz. Egy felszabaditási tény miatt emelt panaszt se kell ezután elfogadni, a felszaba- ditottnak, erőszakos újonnan befogatására tett semmiféle kísér­letet se kell eltűrni. A helyi hatóságok tartoznak a felszaba­dítottak felett a szükséges felügyeletet gyakorolni, és a nyil­vános nyugalom és rend általok okozandó bárminemű megza­varásának elejét venni. Ha sikerül a Senegaltól Nigerhez vezető vaspálya buzgón sürgetett tervének tényleges kivitele: akkor előre láthatólag még tökéletesebben fog sikerülni a rabszolgaság és rabszolga­kereskedés e vidékeken mindezideig meglevő maradványá­nak kiirtása, sem mint az, az eddigi módozatok mellett le­hető volt. Igen nagy reményeket, a végleges eltörlés tekintetében, kétségkívül erre se szabad építeni. A már hosz- szabb idő óta vasúttal ellátott Egyiptom és az ázsiai Török­ország példája elég világosan tanítja, hogy a feketékkel szint­úgy mint a fehérekkel való boldogtalan kereskedés alattomos ösztöne: még sokáig sőt azután is fog tartani, ezen országok­ban, mikor már egy vidéken az újkori müveit élet folyama megindult. A franczia lapok szerint a minap közlött tudósítás, az egyiptomi kereskedők közvetítése által, a legutóbbi év alatt Dscheddából Arábiába szállított és belső Afrikából vett rab­szolgák száma, több, mint 8000. — D é 1 - Á f r i k á b ó 1 jelentik, hogy Koffi, az aschanti király, kinek fővárosát Commassiet, hét évvel ezelőtt az an­golok leégették, a déláfríkai zavarok által bátorittatva, elér­kezettnek látta az időt az ángolok elleni ismételt harezra. Az ángol alsóházban megerősítette Duff a gyarmatok tartomá- nyabeli állam-alkanezellár, hogy az aschanti király, ha az aranypartokon Angolországon keresztül érkezett tudósítások­nak hitelt adhatunk, a bassoutókkal folytatott háború végéhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom