Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

közeledik. A mi nagyon is kívánatos minden tekintetben, de főként a hittéritós ügyére nézve. A legutóbbi csata által, súlyosan fenyegetett lesutói evangyéliomi missziók tárgyában, a párizsi „Missions“ évangéliques“ képviselői és barátai, egy a britt kabinethez intézett felirat által hatalmasan szót emeltek, melyben a fenyegetett intézetek védelmeért kérelmeznek. E feliratnak a britt gyarmat miniszterhez, Lord Kimberley h e z benyújtásé \ al megbízott küldöttség: kedvező fogadtatásnak örvendett és Ígéreteket nyert arra nézve, hogy a kormány megfelelő rendszabályokat fog alkotni az evangyéliomi missziók védelmét illetőleg. Hollandiában is megindult Har- ling tanár felhívására ez ügyben a mozgalom, az ángol néphez intézett feliratnak több mint őooo ember irt alá. A „Neue evang. Kirchenzeitung“ is kifejezi azon óhajtását: vajha a német állam is közbelépne ezen igen komoly, és valószínűen hosszas bonyodalmak dolgában, melyek itt fenyegetőznek, hogy a berlini Áfrika-missziónak, újólag megzavart és veszélyeztetett állomásai, erélyes módon megvédessenek.

AMERIKA.

Eszakamérika. A st.-lousi kath. püspök sajtószerve, a minap a római egyház természetét következő szavakkal jellemzi : „Megismerjük, hogy a római kathólika egyház türelmetlen, azaz: hogy mindent megragad, a mi hatalmában áll, hogy a tévelyt és bűnt kiirtsa. E türelmetlensége pedig- szükségesképen következik az ő csalhatatlanságából. Egyedül a római egyháznak van joga türelmetlennek lenni, mivel egyedül ő az igazság, ő bir azzal. A szakadárság, az ö törvénye szerint oly bűn, mely halált érdemel. Az egyház tűri a szakadárokat, ha és a hol azzal kénytelen, de halálosan gyűlöli azokat és minden erejét arra fordítja, hogy azokat megsemmisítse. Ha egykor a kathólikusok temérdek többségben lesznek, a mi bizonyosan meg is fog történni, jóllehet csak huzamosb idő múlva, akkor e köztársasági vallásos szabadságnak vége lesz. Ugyanezt mondják ellenségeink és mi hiszszük azt. Elleneink tudják azt, hogy mi nem vagyunk jobbak, mint egyházunk s a mi ez utóbbit illeti, ennek története nyíltan áll elöttök. Tudják ők, miként bánt a római egyház a középkorban a szakadárokkal és hogy miképen bánik még ma is azokkal, minden oly helyen, a hol arra hatalma van. Semmikép nem forgolódunk abban, hogy e történeti tényeket tagadjuk, vagy az Istennek szentjeit