Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1. füzet
10 sék, s ugyanakkor a templomi persely az egyetemes közpénztár megalakítására lenne kitéve. Mi e czélból ezen felséges szózatot, külön is lenyomattuk, s tiz krajezárért a domesztika javára a főt. püspök és nt. esperesi hivatalok utján megszerzését lehetővé tettük. Kérvén az Istennek kegyelmét és Szent Lelkét, minket buzdító távoli testvéreinkre, s a Jézus Krisztus egyetemes egyházának minden tagjára, hogy egymást az eddiginél forróbban szeressük, szükség és nyomorban lévő egyházainkat, tagjainkat, gyárnolitsuk, s bizonyságot tegyünk arról, hogy az Ur lelke él és munkál mibenniink! CZELDER MÁRTON. A vallásszabadság kérdéséhez. — Nyílt levél, Irányi Dániel orsz. gyűl. képviselő ui'hoz. — Mélyen tisztelt képviselő Ur! Ámbár a vallásszabadság kérdésén ez idő szerint túlvagyunk, mindazáltal nem lehet, hogy köszönetünket ne fejezzük ki mélyen tisztelt képviselő Urnák azon kitartó lelkesedésért, inely- lyel a vallásszabadság ragyogó eszméjét, mint egy dicső zászlót, olykor-olykor fellengeti s mind több-több hivőt toborz alá lelkének az általános szabadságot ápoló buzgalmaival. Ezen tiszteletteljes elismerésünk után, melylyel az eszmék bajnokainak az eszmék emberei mindég oly őszintén áldoznak, engedje meg a mélyen tisztelt képviselő ur, ha én úgy is mint hazafi a teljes önálló és független Magyarország feltétlen hive: úgy is mint prot lelkész, idő után bár, felveszem a félretett tárgyat, a teljes vallásszabadság ragyogó eszméjét, s kimondom: miért nem látom czélszerünek, hogy annak megvalósitása ez idő szerint Magyarországon törvényhozásilag kimondassák. A vallásszabadság épen mint a politikai szabadság is csak akkor lehet áldásos, s úgy az egyénre, mint a
