Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-01-23 / 3. szám
MAGYAR PAKS Az osztrákok dicsőítik a magiiart! Ne tagadja senki, minden magyar elkeseredéssel látta néha a jelentéseket, hogy pl. itt meg itt fényes győzelmet nyert nagy hősiességgel a Numero 39, 68, 75 stb. ismeretlen számú ezred (magyarországi ezredek), s mindjárt utána itt meg itt fényes győzelmet vívott ki nagy hősiességgel a közép- galiciai csapat, s odább az égervidéki (Csehország nyugati határa) katonák arattak dicsőséget stb. s hiába kerestük, hogy az Aranyos partján lakó székelyek, a Nyárád mentiek, vagy a balassagyarmati ezred hol tűnt ki. Ne tagadja senki, nekünk ez nem eshetik jól. Azonban csupa balzsamként, elégtételként s igazán jólesőleg hat ránk a Neue Freie Presse osztrák újságnak egypár kifejezése rólunk. Vasárnapi számában két külön cikkben kétszer is megemlíti a magyarokat, még pedig lelkesedéssel, költői stílusban, speciális hősöknek tüntetve fel őket, tehát minket. Igenis, a Neue Freie Presse, akiről azt szoktuk tartani, hogy a magyarokat früh-stukkolja, a bukovinai harctéri helyzetről Írva igy szól a többek között: .......... „hála csapataink vitézségének, amely csapataink vitézségének, amely csapatok között egészen különösen (ganz speciellé) ás dicsőségesen kitűntek a magyar honvédek, akik már máskor is, olyan sokszor a legkülönbözőbb harcokban is olyan dicsőségesen kitűntekEgy másik cikkében igy szól: „Ausztriának kétfejű sasmadara Magyarországnak hatalmas turulmadarával együtt egyre n agy óbb- nagyobb lendülettel rohanva száll magasabb régiókba, mintegy a nap felé — a dicsőséges győzelem felé.“ íme a Neue Freie Presse. Idézem azért, mert, hogy a madaraknál maradjunk, az ilyen cikkek rólunk — fehér hollók. B. Gy. Segítséget kér a rendőrség. A rendőrhatóság időszakonkint megállapítja az egyes élelmi és elsőrendű szükségleti cikkekért követelhető legmagasabb árakat. Az ellenőrzésre hivatott rendőrközegek csekély létszáma miatt azonban lehetetlen a rendeletben foglaltak pontos megtartását minden téren ellenőrizni és csak egyes esetekben történik meg, hogy egyik vagy másik károsult fél feljelentésére eljárást lehet indítani. Minthogy a nagyközönség érdekében kiadott intézkedéseknek csak úgy lehet meg a kívánt eredménye, ha maga a nagyközönség is segédkezet nyújt a visszaélések megakadályozásában, felhívja a rendőrkapitányi hivatal a lakosságot, hogy minden egyes esetben, amikor arról szerez tudomást, hogy az eladók közül valaki a megszabott áron felül ad el, vagy ha valaki bármiféle eljárásával az árak emelkedését elősegíti, azonnal tegyen jelentést. Nem. árulkodás lesz ez, hanem hazafias kötelesség, mert csakis ily módon lehet megfékezni azon elemeket, kik a mostani nehéz viszonyokat saját önző érdekeik előtérbe tolása mellett a közönség kizsákmányolására használják fel. Zalaegerszeg, 1916. évi január hó 11. Ziíahy, rendőrkapitány. Oroszok karácsonya. A „M. P.“ számára irta: Gerencsér Anna. Lomha esőfelhők úsznak az ég azúrján, bánatos dalolással csókolja végig a langyos déli szél, a hosszú, hosszú sorban a templom felé haladó oroszok ájtatos arcát. Imádság, áhitat honol arcukon, szegény, gyáva lelkűk mély buzgósággal, édes vágyódással röppen el a templom tömjénillatos légköréből, messze- messze, hegyeken, völgyeken túl; oda északra, a havas, a jégvirágos Oroszországba, családjuk körébe. Ép úgy, mint a Mieink é Ok is idegen földről hazavágyódnak, ezek a szegények is ép’ úgy nélkülözik a tűzhely melegét. A búgó orgonahang, a gyertyák lobogó világa mellett forró imádságukat térdelve küldik el a Mindenhatóhoz: a békéért, kis családjukért, akik odahaza buzgó lélekkel imádkoznak a családfő visszatéréséért karácsonyuk napján. Oly szomorú, oly megható! Sajnálom őket, ha ellenségeink is. Hiszen ők is emberek, ők is éreznek, ők is remegve várják otthonról a hirt, az üzenetet, a levelet; végig csókolják minden sorát, hisz oly drága nekik! Ha kietlen, sivár, zord is a hazájuk, mégis alig várják, hogy visszamehessenek. Szeretik azt a földet, amely csak alig bírja megadni a mindennapi kenyeret; szeretettel ragaszkodnak minden rögéhez, hiszen hazájuk, hiszen szülőföldjük! Édes testvéreim, ti idegenbe vándorolt magyarok ! tanulhatnátok tőlük hazaszeretetek Ti itthagytátok tejjel-mézzel folyó gyönyörű hazánkat, ahol minden rög kenyeret igér, csak várja azt a kérges, becsületes paraszt- kezet, hogy megmunkálja, hogy bevesse, learassa. Ha megtudtátok volna becsülni őseink vére árán szerzett gyönyörű hazánkat, a Duna-Tisza táját, az Alföld gazdag vidékét, a délibábot, a Maros partját, a Dunántúl termékenységét, a Zala foiyónk sejtelmes zúgását, ha mind-ennek értéke lett voina előttetek, bizonyára nem mentetek volna idegenbe szerencsét próbálni. Oroszországnak, igazán Isten hátamögötti vidékről való egy ismerősünknek orosz szolgája. Negyvenkét éves, derek, becsületes arcú, hűséges szemű, orosz férfi, komoly, kevés beszédű, valóságos orosz típus. Eléggé jól, no de természetesen hibásan töri a magyar nyelvet., olyan furcsán ropogtatja az „r“-et. Kérdéseinkre röviden, kimért feleletet ad egész közömbösen. De ha otthonáról, családjáról kérdezünk, óh! akkor felragyog a szeme, akkor beszédessé lesz. Sztary bácsi —- kérdezém tőle egyszer — szeret itt lenni? Én szeretni itt lenni, felel az öreg. Van itt jó menázs, fehér kenyér, jó poszt, jó urak, minden jó, csak egy nem jó. Mi nem jó? — kérdezém meglepetve. — Az nem jó, hogy nem mehetni én haza, gyerekek, feleség. Szeret otthon lenni ? — kérdezém még tőle. Felragyogott a szeme. Óh otthon lenn1' jó! Kévés kenyér fekete, de van két kicsi jó gyerek: ekkora Boris — mutatta a kezével — és ekkora Iván. Meg van asszony Annusa, meg van mama, öreg. Itt is van mama! — és rám mutatott kezével. Könnybelábadtak a szemeim, némán ráztam meg a fejem. Szomorúan összetette a kezét és jó szivéből egy sóhajt küldött az ég felé. Ez a becsületes arcú ember valahonnan ázsiai Oroszországból való. Tobolszk-ban lakik a családja. Arra igazán kopár az ország. Télen ötödfél méteres a hó, nyáron mocsaras, gyakori az Irtiis kiáradása. Szóval terméketlen, kopár a vidék. Mégis hazavágyódik. Hiszen hazája minden rögéhez, fűszálához, minden virágához emlék fűzi, odaköti; kedves emlékek, vagy keserűek, mégis a hazája, nem tud elszakadni tőle. No, nem mondom, hogy nem mennek azért idegenbe. Talán sokat a szive is idegenbe huzza, meg a pénz, a gazdagodási vágy. Ép’ úgy, mint a Mieinket. De ha elfogja a honvágy, nem fojtja magába, hanem szedi a cókmókját és megy haza nélkülözni. Szeretem azt a gyáva, szegény népet, becsülöm benne a hazaszeretetet. Éz cseng Dosztojevszki, Tuigenyev, Tolsztoj regényeiből, a nyomorral, az éhínséggel küzdő szegénység; a megnyugvás, a morzsákkal való megelégedés. Szeretnék még hosszan Írni róluk, de majd alkalomadtán. Sűrűén egymás mellett térdelnek és imádkoznak buzgón, áhítattal, mint amilyen buzgón imádkoztak a Miénk, karácsony napján — idegenben. Már az északi szél fuj fagyosan; hidegen. Eső és hó felváltva kergetik egymást, versenyeznek, hogy melyik éri el előbb az Anyaföldet. Egész homályos miden, mintha már aikonj^at lenne, pedig még alig van délelőtt tiz óra. Urfelmutatásra csengetnek. Valami titkos félelem lepi meg a szivemet ennyi idegen ember között. Lábujjhegyen távozom, sietek közülök. Lopva osonok ki, hogy ne zavarjam őket, karácsonyi imájukat. A templom ajtóból rnégegyszer visszanézek hosszan, meghatottam Szemeimben egy árva könnyet érzek, sietek, ujjaim közt szétmorzsolom, hogy ne lássák meg . . . hogy ne tudja meg senki . . . 1916. január 23. A jó erkölcs érdekében a rendőrkapitány a következőt teszi közzé: Az utóbbi időben feltűnő sok az olyan bűncselekmények száma, melyeknek tettesei 10—14 életévüket alig betöltött, fejletlen gyerekek ... A lefolytatott nyomozások adatai azt igazolják, hogy a cselekmények elkövetése jórészt összefügg az ily korú gyermekek erkölcsi fejlődéséhez megkivántató szigorú felügyelet hiányával, mit a gyermek- neveléssel kapcsolatban minden szülőnek, gyámnak, s általában mindenkinek, aki háztartásában ezen korban lévő gyermeket tart, teljes komolysággal kellene gyakorolni. A rendőrhatóság a fiatalkorúak megrend- szabáiyozása érdekében ezennel közhírré teszi, hogy minden szülő, gyám és rokon, kinek háztartásában nevelésében vagy felügyelete alatt életkorának 16 évét még be nem töltött fiatalkorú gyermek tartózkodik, köteles a legszigorúbban ügyelni arra, hogy ez este 10 óra után házon kívül ne kóboroljon, a rossz társaságot kerülje és ne látogassa az olyan nyilvános helyeket, melyek erkölcsi fejlődésére káros hatással lehetnek. Az ilyen korban lévő gyermekek a mozgófénykep előadásokat csakis szülőik, vagy felnőtt hozzátartozóik társaságában látogathatják. Magános fiatalkorúak részére belépőjegyet kiadni nem szabad. Ha a rendőrhatóság arról szerez meggyőződést, hogy a fent említett egyének a gondozásuk alatt álló fiatalkorúak felett kellő felügyeletet nem gyakorolnak, ha hanyagságuk vagy gondatlanságuk folytán a gyermek erkölcsi fejlődése veszélynek lenne kitéve, az illető szülők és gyámok ellen a legszigorúbb megtorlást fogja alkalmazni, a megfelelő ellenőrzés nélkül és késő este csavargó gyerekeket őrizet alá veszi és meg fogja tenni a kellő lépéseket aziránt, hogy az ilyen fiatalkorúak valamely menhely, vagy más alkalmas intézet kötelékébe szátlt- tassanak. Zilahy, rendőrkapitány n S AísóSendván, a Főút legszebb és I legforgalmasabb pontján, újonnan épült modern házban egy szép tágas üzlethelyiség kiadó. | A helyiségben öt év óta egy modernül berendezett mészárszék és hentesüzlet állott, mely a tulajdonos bevonulása miatt most megszűnt. Mészáros vagy hentesnek kiválóan alkalmas a hely. Bővebbet a tulajdonosnál: Baikányi Ernőnél Alsólendva
