Magyar Paizs, 1916 (17. évfolyam, 1-43. szám)
1916-01-23 / 3. szám
1916. január 23. HETI HÍREK. V ▼ ▼ A katonák karácsonyáért. Zalavármegye elemi iskolái, Szirmai Miksa kir. tanfelügyelő buzgó támogatásával, szintén gyűjtöttek a katonák karácsonyi ajándékára. A gyűjtés nem remélt eredménnyel járt, amennyiben összesen 4822 korona 57 fillérrel járultak iskoláink ahhoz az összeghez, melyből a lövészárokban küzdő hős fiaink a szent ünnepen ajándékában részesültek. Gyüjtsünk a Csány-szoborra! VI. ginm. o. Zalaegerszeg, kiskönyv árában 5 K 50 f. Mai gyűjtésűnk . . 5 K 50 f. Hozzáadva a múltkori 40457 K 93 f. összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40463 K 43 f. Szigethy Tibor önkéntest, honvédhuszár- zászióst és Gcirai Sándor vasúti ezredbeli t. hadapródot kinevezte a király Ő-Felsége hadnagyokká. A hazáért. Megemlékeztünk már Gróf Batthyány Tamás századosról, vitéz harcairól és gyászos haláláról. Közöljük most a róla szóló családi gyászjelentést: Özv. németuj- vári gróf Batthyány Tamásné szül. huzini Keglevich Ilona grófnő saját, valamint kis leánya Ilona; sógorai és sógornői: uémetuj- vári Batthyány Zsigmond gróf és neje szül. Gadziwa Olga, gyermekei Zsigmond, Miklós és Andrea; németujvári Batthyány Tivadar gróf és neje szül. németujvári Batthyány Olga grófnő, gyermekei Janka férjezett galánthai és fraknái Esterházy Mihály grófné, férje: galánthai és fr aknái Esterházy Mihály gróf, Lujza; németujvári Battyhány Ernestina grófnő; németujvári Batthyány Justina grófnő ; németujvári Batthyány Vilmos gróf; németujvári Batthyány Béla gróf; a harctéren súlyosan sebesülten eltűnt sárvári és felsővidéki Széchenyi Tivadar gróf, nemkülönben az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlenül szeretett férje, a legjobb apa, testvér, sógor és rokon méltóságos németujvári Batthyány Tamás gróf Ó cs. és kir. Fensége József főherceg ur szolgálattevő kamarása, a m. kir. 7-ik honvédhuszárezred századosa, a hadi- ékitményes III-ik oszt. vaskoronarend lovagja stb. a bukovinai harcokban 1915. évi junius hó 25-én kapott súlyos sebesülései folytán, Kiewben, orosz hadifogságban 5 hónapon át tartó nehéz szenvedések után, folyó évi november hó 21-én, életének 41-ik és boldog házasságának 3-ik évében hősi halált halt. Drága halottunk földi maradványait annak idején hazahozva magyar földbe fogjuk eltemetni, lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozatok az összes kegyúri templomokban fognak a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Somogyszentmiklóson, 1915. évi december hó 4-ikén. Nyugodjék békében! A kenyércédula, lisztcédula sok tréfára, sok elmés tréfás újságcikkre ad alkalmat. Pedig komoly dolog lényegében. A cél az, hogy takarékosságra inti az embereket. Hosz- szu elmélkedő cikk helyett mondjuk azt és tegyünk szent fogadást, hogy nemcsak háborúban, hanem a békében is és nemcsak kenyérben s lisztben, hanem mindenben mindenkor takarékoskodni fogunk. Ez lesz nagy baszna ennek a tréfás cédulának. Montenegró meghódolt. A magyar és osztrák csapatok majdnem egészen bekeriiették Montenegrót, s elfoglalták a rendkívül nagyfontosságu Lovcsen magaslatot és elfoglalták Cettinje fővárost is és Nyikita király elbujdosott: végre megadták magokat, (hogy Nyikita megmaradhasson uralkodónak.) E kecskepásztor hegyeken tehát nem ömlik ki most egyhamar több magyar vér. Ez a nagy végnek kis kezdete. Jön utána majd a többi is még akarva nem akarva. MAGYAR PAIZS Mihálovich Károly ügyvéd nagy időt élt és szép időt élt. 77 éves korában még mint egy friss legény, olyan délcegen s mindig finom, előkelő, magatartással sétált Zalaegerszeg utcáin. De a halál — mindenkinek — neki is azt mondja egyszer, hogy: csitt! — Közöljük itt családi gyászjelentését: Özv. Mihálovich Károlyné született balásfatvi Orosz Ida mint neje, valamint gyermekei: Margit, néhai Dr. Rnzicska Kálmán özvegye, Alice és Géza, unokája: Ruzicska Béla és az ösz- szes rokonság nevében fájdalommal tudatják orahoviczai és görcsönyi Mihálovich Károly njr. kir. törvényszéki bíró, köz- és váltóügyvéd urnák folyó évi január hó 9-én délután háromnegyed 2 órakor, életének 80-ik, házasságuk 50-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó évi január hó 11-én délután háromnegyed 4 órakor fog a zalaegerszegi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó évi január hó 11 -én reggel 9 órakor fog a zalaegerszegi róm kath. templomban az Urnák bemutattatni. Zalaegerszeg, 1916. évi január hó 9 én. Áldás és béke poraira! Szerelem, Szerelem, szerelem őszi boruláson Miért jöttél szivembe? Miért nem jöttél már tavaszvirulattal, Csókos napsugárral, ibolya illatai, S’ nem lennél elűzve. Akarod, hogy újra sírva panaszkodjam A csillagos éjnek? — Lelkemet gyógyító puha kézre várok, Hiszen virágtalan, rögös utján járok Még a temetőnek . . . Gerencsér Anna. Ki lehet terménykereskedő ? A háború alatt nagyon megnövekedett a terménykereskedők száma. A hatóságokhoz több följelentés érkezett, hogy sűrűn alakulnak uj terménykereskedő cégek anélkül, hogy iparigazolványuk lenne. A belügyminiszter egy konkrét eset kapcsán most kimondotta, hogy a terménykereskedés sem képesítéshez, sem engedelemhez kötött ipar nem lévén, az iparhatóságnál történt bejelentés mellett bárki szabadon gyakorolhatja. Fiatal tanár halála. A siketnémák kör- möczbányai intézetének tanári testületé megrendülve, fájó érzéssel tudatja, hogy Adam- csik István tanár élete 42., az intézetnél való áldásos működése 12. évében 1916 január 13-án, rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. Krisztusi szeretettől hevített izzó lélekkel, párját ritkító tudással nyitotta szólásra — még halála előtti napon is •— tanítványainak néma ajakát. Az intézet valamennyi növendékét egyaránt atyailag gyámolitá. Jó szivével örömükben, bánatukban velük mindig együtt érezett. Emléket pályatársai nagyrab ecsülő kegyelettel, a tanítványok hálás szeretettel őrizik. — Adamcsik István zala- megyei el. isk. tanító volt s lelkében ösztö- nöztetve, innen ment volt föl a váczi tanfolyamra, még magasabbrendü emberbaráti kötelességnek a teljesítésére. A „Vasárnapi Újság“ január 9-iki számának érdekességei a Gallipoli-félszigeten vívott harcokról szóló fölvételek, melyeket a lap ottjárt tudósitója készített. Feltűnő szépek az olasz harctérről közölt képek, nemkülönben a többi harcterekről valók is. Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László és Heyking grófnő regénye, Jakab Ödön verse, Szőllősi Zsigmond tárcája. Egyéb közlemények: cikk a salétromról s a rendes heti rovatok : a háború napjai, irodalom és művészet, sakkjáték, halálozás stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 korona, a „Világkrónikáival együtt 6 korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). Ügyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. 3 Hadiházasság. Tréfa volt a — vége. Tőrjén felül a vasútra egy ur. Mindegy, hogyha Ukkon ült is fel. Mert már túl van 55 éven. Felül egy 29 éves daliás ifjú is, aki zászlós a mai világban. De felül egy 24 éves csinos hölgy is, aki talán lehet tanító valamelyik faluban, mert okos és értelmes az arca is, a szeme is. — Egyik'sem ismeri a másikat. De mind a hárman ismerősök, sőt családiasak lesznek egymással. Bemutatkozásra a dali legény már bátyámnak szólítja az öreg urat, a bácsi pláné fiamnak a dali legényt. A zászlós segit a leánynak a íelszálláskor. Bemutatkozás, ismerkedés, barátság, udvarolás stb. az első 60 másodperc alatt. A második 60 másodperc már alkalmas volt a kézkérésre és kézadásra, de ezt még nem hívják kézfogásnak, hanem csak olyan eljegyzésfélének. Hanem ezt keresztül is lehet ugrani. Czell- dömölkben van templom, vannak papok is. Fehérbajuszu bácsi kész a kalandra, minden rendkivüliséget örömmel .üdvözöl s ha kell, szerepe! benne. O az áldástosztó apa s egy- személyben olyan bácsi násznagy is. S holnap ünnepély lesz a dömölki templomban s csak azért nem most rögtön vonatmegérkezéskor, mert az öreg papok már lefeküdtek. De hogy az idő kárba ne menjen — megfordítva megtartjuk előbb a vendégségi lakomát a — Koronában, a Zalában jól ismert, de az egész világon a legjobb képű vendéglősnek, Domokos Nácinak Koronavendéglőjében. Igenis [ Domokos Náci a második násznagyi tanú. Épen ott a kemenesaljai tanító is. Hát mi lenne más, mint vőfély. És igenis! Domokos Náci, a hires vendéglős, egyet ugrik s zipszántő ! virág az asztalon, sági bor a pohárban . . . bizony a kemenesaljai borok . . . s holnap menyasszony a kis nagysád ! s röpül az élet, mint a sólyom madár . . . Éjfélután egy órakor csöngetnek, indul a vonat s a kis nagysád azt mondja: Maga Domokos itt marad, a papok alugya- nak tovább; maga fehérbajuszu bácsi menjen haza Zalaegerszegre, maga zászlós ur amúgy is megy a háborúba, — én megyek Budapestre. Jócakát! Molnár Ferenc a királyról mond el érdekes dolgokat egy kis cikkben, a Jó Pajtás legújabb, január 16-iki számában. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja ugyané számába verset írtak Ábrányi Emii és Fövenyessy János, kedves mesét Elek nagyapó, Sebők Zsigmond folytatja a Dörmögő Dömötör kalandjait az olasz harctéren, Lendi Adolf érdekes elefánt-története- ket mond el az állatkertből, Zsiga bácsi mulatságos mókát irt, Benedekné Indali Etelka folytatja A Szentmiklóssy fiuk cimü regényét. Történelmi fali képek. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter az 1907. évi 27. t.-c. alapján elkészíttette az elemi népiskolákban használandó történelmi faliképeket. Ezek a képek a közeljövőben kerülnek szétosztásra, mégpedig olyan formában, hogy a kir. tanfelügyelőség egyes nagyobb könnyebben megközelíthető községekbe küldi el az egyes körzetek részére a képeket, ahonnan aztán az iskolák vezetői alkalmilag elszállítják. Maximálták a bőrök árát. A minisztérium rendeletet adott ki a nyers borjubőrokért, a kész borjubőrokért és hasított borjubőrokért követelhető legmagasabb árak megállapításáról. A maximális árak a 1916 január 10-én leptek életbe. Ettől a naptól kezdve tilos a nyers vagy kész borjubőrt és hasított marha- bőrt drágábban adni vagy venni a megállapított maximális árnál. Aki e tilalmat megszegi vagy ebben bármily módon közreműködik, kihágást követ el és a megfelelő módon büntetendő. Egy igen drága arany dohánytárcát tűz ki jutalmul a Magyar Paizsnak egyik barátja, annak szigorúan pontos megfejtésére, hogy az árucikkek miért olcsóbbak Németországban, mint Ausztriában is és miért a legdrágábbak Magyarországon? Azt mondja ugyanis, hogy az adatkimutatásokból világosan látható ez az állapot. S csak az okát kellene megfejteni, aki ért hozzá. A megfejtés olyan legyen, hogy közölhető is legyen az újságban cenzúra nélkül.
