Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-02-25 / 8. szám
1915. február 25. MAGYAR PAIZS 3 mann István, Göndöcs Bözsike, Lukács Sándor, Holczer Manci, Kászonyi Margit, Mautner Imre, Klein Andor, Sattler Irmuska, Ziegler Béla, Dragoner Imre, Kovács Koller Aranka, Pál Nándor s a főrendező Bönner Henrik, Balaton Sándor — mindenkori tanítója az ifjúságnak, Wapper J. stb. A felülfizetések a következők: dr. sipeki Balás Béla és neje 100 K, Schütz Sándor és fia 50 K, Eötvös Imre tábornok 20 K, Mester- házy Ödön 20 K, dr. Árvay Lajosné 14 K, báró Putheány István 10 K, Zilahy István és neje 10 K, dr. Berger Béla 10 K, Fischer Pál 10 K, Gráner Géza 10 K, dr. Gráner Adolf 10 K, Stössel Béla 8 K, ifi. Horváth Jenő 8 K, Görgey Viktor 8 K, Fangler Mihály fia 6 K, dr. Csák Károly 6 K, Gráner Mici 5 K 10 í., Ganz Sándor 5 K, dr. Halász Vilmos 5 K, Gyarmathy Vilmos 5 K, Jármy Ödön 5 K, Schneller Jenő Zala- szentgrót 4 K, Kuliffai Kálmán 4 K, Stern Farkas 4 K, dr. Fürst Béla 4 K, Szirmai Antal 4 K, Klein Jakab 3 K, N. N. 3 K, Breisach Sámuel 3 K, Havas Kristóf 2 K, Mikovits Zóra 2 K, Fenyvesi Simon 2 K, Varga Vilmosné 2 K, Hoffmann Mihály Zalaszentgrót 2 K, Petánovits Sándor 2 K, Latzer Mór 2'40 K, Mauthner 2'20 K, Braun Lajos 2 K. Soós Nándor 2 K, Czigler Béla 2 K, Kummer Gyula 2 K, N. N. 1 '60 K, Pirithy Gábor P40 K, Kerpen Ferenc P40 K, László László P40 Vajda D. P40 K, Josefert Ignác 1 *40 K, Holczer Mihály 1 '30 K, N. N. P20 K, Lukács József 1 K, Haás Miksa 1 K, ifj. Frankfurter S. 1 K, Rosenberger L. Lajos 1 K, Pálfi Hermin —'60 K, Pál Margit —'60 K, Garai József —'40 K, • Balog Mihály —'40 K, Trautmann Lajos —'40 K, K. Kovács János —'40 K, N. N. —'40 K, Haás Nándor —'40 K, N. N. —'40 K, N. N. —.40 K, Wimmer Lipót 5 K, Faragó Béláné 5 K. A főgimnáziumi Mária kongregáció vasárnap f. hó 21-én d. u. 3 órakor tartotta ez évi első nyilvános ünnepélyét nagyszámú előkelő közönség jelenlétében a katholikus legényegyesület új épületének nagytermében a következő programmal: 1.) „Tota pulchra es Maria“ előadta a főgimnázium válogatott énekkara, Németh Gyula VIII. o. t. vezetésével. 2.) Boronyák Gyula VII. o. t. lendületes szónoki beszéde a „A'Iária kongregáció“ eszményeiről. A kongregáció célja, hogy vallást, erkölcsöt szerető elleniekké neveljen bennünket, hogy e cél egyúttal mily hazafias, bizonyítja a most folyó világháború is, melynek vezérei, hősei a vallásosságnak a jellemnek példaképei. 3.) Tóth Jenő V. o. t. szépen átérezve szavalta el Szepessy L. „Hab Mária“ c. költeményét. 4.) A főgimnázium 3 növendéke és Árvay L. jogh. hegedű quartettje. 5.) Tuczy János főgimnáziumi tanár mindvégig lebilincselő érdekességgel beszélt ezután a jezsuita rend nagy sikereinék titkáról, önfegyelmezésükről, i összetartásukról, tudományukról s vezetett végig a rend történetéig. 6.) Finom zenei érzékkel és szabatossággal előadott vonósnégyes zárta be a lelkes, felemelő ünnepélyt. Köszönöm a részvétet mindazoknak, akik szóval vagy Írásban olyan őszintén kifejezték azt családom előtt fiam halála miatt. Enyhít ez is a terhes fájdalmon. Borbély György. Nagy időktől a nagy időkig hosszú időt élt Pallini Inkey János, aki már 48-ban honvédszázados volt s most február 20-án meghalt 91 éves korában Nagyunyomban. Hires nagy családnak a tagja s szintén nagy családokkal van rokonságban: a nagyunyomi Sényi családdal s távolabbról a Püspöky és Csány családokkal is és régi, nagy időknek nagy erkölcsű, jámbor szivü embere. Bizony már csak nagy ritkán hajolgat itt-ott egy-egy 48-as magyar, mint ősszel a dér- ütött virág, kikre mindig kegyelettel kell emlékeznünk. • „Requiráíás“. Országos vásár volt a napokban Zalaegerszegen. Tehát baromvásár is. Megyek fel reggel 8 órakor a Rákóczi-utcán, amely utca másfél kilométer hosszú. A járdáról le kellett térnem a szekérutra. Szembe jöttek emberek, mindkét szélen, mind a két aszfaltjárdán, négyesnégyes sorokban, tömötten az utcának beláthatatlan messzeségéig. Még félkilenckor is szállinkóztak. Dongott az utca, mintha csatába mentek volna. De bottal, pálcával, ostorral, korbácscsal — még sem katonák. Micsoda menykő hadjárat ez már megint? Kérdezem. Vásár van kérem, ezek mind lócsiszárok, kupecek, ugy-e, milyen sokan vannak. Lehettek 1000, 1500-an. Hallottuk is, hogy többen voltak ezek a marhavásárlók, mint a marhák. De hát édes istenem, hogy élnek meg ezek? Meg kell élniök a fölöslegből. Mindenik vesz egy marhát s ott adja el, ahol legtöbbet adnak érte, ha Kochin-Kinába viszi is. Ezek Körmend felől jöttek, lehettek magyarok, stájerok s másfélék s vitték az ökröt mindenfelé. Ezért rémitgetnek a hentesek, mészárosok, hogy nemsokára 5—6 korona is lesz egy kiló hús, azért, mert ezek elviszik előlünk. Ezt hívják nálunk requirálásnak. Tehát nem csak a gabonában, hanem az állatban is requirdlnak. Amint ebből a példából is látható. Arról aztán majd csak a későbbi szőrszálhasogató társadalmi és nyelv- tudomány fog értekezéseket Írni s kideríteni a szónak mostani zavaros jelentéséből, hogy a requiráíás fogalom hajdanta két ellentétes fogalmat jelentett: az egyik állami requirá- lás, a másik magán-requirálás. A háború hírei legújabban újra szédítő dicsőséget adnak Hindenburgnak. Az utóbbi néhány nap alatt ugyancsak a Mazuri- tavaknál elfogott 100 ezer oroszt, köztük 7 tábornokot, 300—350 ágyút, gépfegyvereket s megszámlálhatatlan hadiszereket s igy itt az egész tizedik orosz hadsereg megsemmisült. Bukovinából a magyar seregek kikergették az oroszokat s Csernoviczot visz- sszafoglalták. A Dukla-szoros körül igen erőlködnek a muszkák s heves csatákat vívnak a magyar legénységgel. Délről semmi hir. Nyugaton egy-egy lövészárokkal mennek beljebb német szövetségeseink a franciák szive felé. Tegnapelőtt két falut foglaltak el s 1000 foglyot szereztek. Katonai üdülőtelepek a Balaton mellett. A Balatoni Szövetség a honvédelmi miniszterhez intézett felterjesztésében kinyilatkoztatta, hogy készséggel hajlandó a Balaton fürdőiben szervezendő katonai tavaszi üdülőtelepek felállításában hatékony módon közremunkálni. A beteg hatonák ügyét gondozó magyar Vörös-Kereszt Egylet külön megbízottja Forgách Károly gróí nagybirtokos, népfölkelő huszárhadnagy már Balatonfüreden időzik és intézi a Balatoni Szövetség titkárával a katonai üdülőtelepek szervezését. A terv az, hogy a tavaszon minden balatoni fürdőnek meglegyen a maga külön katonai üdülője. Az üdülőtelepeken már nem beteg, de még üdülésre szorult katonák lesznek. Egy-egy •üdülőtelep legkevesebb 50-100 katonából áll, kik után fejenként és naponként a Vörös- Kereszt Egylet 2 koronát fizet. Hihetőleg minden üdülőteleppel kapcsolatosan meg lesz alakítható a Vörös Kereszt Egylet helyi fiókja is, melynek a hivatása, hogy a fürdőhelyen üdülő katonák további gyámolitásá- ról gondoskodjék. Ungvári hadilevél részlet. A háborús állapotok jelenleg (megyénkben) jóra fordultak. Katonáink márTurkánál náspángol- ják a muszkát. Rengeteg porosz katona van Ungvár vidékén, ami községünkbe 800-at elszállásoltak. Egy hete vannak itt, 6 tiszt nálunk is van. Tegnap „ski“ gyakorlatot mutattam be előttük. S igy mulatunk. Ungvár óriási forgalmú most, de különben Szerednyétől kezdve az egész vidék. Hadititok miért van itt e rengeteg katona, de én már br. A. Heinviech porosz kapitányból kisajtoltam e titkot. Adná a jó Istenke áldását az ő tervük keresztül viteléhez. Csak ez a borzasztó hideg, havas idő tétlenségre szólítja őket. És ma ismét havazik és fergeteges az idő. Hanem nekünk pompásan telik minden perc, jó zamatos magyar dialektusban beszélem a németet, készakarva had kacagjanak. De megvallom, én már kezdem unni a helyzetet, mert sok pocsékolást visznek véghez az élelemben és takarmányban. Pesti levél és válasz. Kedves Tanár Ur! Az „Élet“ c. képes hetilap január 31-ikén megjelent számában gyönyörű szoborképeket közölt, melynek cime: „Mindnyájunknak el kell menni!“ (Szoborrészlet, Istók János műve.) Nagyon ismerős a jelenet, szíveskedjék a M. P. utján tudatni velem, vájjon nem-e a mi Csány-szobrutik mellékalakjairól van szó? Nagy megnyugtatásul és örömül szolgálna, sőt büszkeséggel töltene el az a tudat, hogy ilyen mestermű díszíti majd Egerszeg városát. A fent említett jelenet — t. i. egy az anyjától búcsúzó férfi s egy már felszerelt, csatába induló katona — a mai nagy napok jeleneteinek mindig beszédes emléke lesz. — Hazafias üdvözlettel — Grünbaum Ernő, orvostanhallgató. — Igen is, azok a Csány-szobor- nak mellékalakjaiból valók s bizony remek képek. Megnézheti az eredetit is a mester műtermében, a Duna jobbpartján, az Köztéren. A mozi. Időtöltésből az ember a moziba megy, hogy néhány órát eltöltsön ott. Ha szórakozni megy az ember, az pénzébe kerül s azért óhajt is valamit kapni. De sajnos, hogy az Édison-moziban, melybe járni szoktam, hiányzik a férfi, aki rendet tudna tartani ott. A nézőtéren valóságos vásári lárma van, az erkélyen pedig a vetítő helyiség előadás közben a gyermekek által látogatott hely lett, mi a közönséget folyton zavarja. Felhívjuk a vezetőség figyelmét, hogy több figyelmet fordítson az előadások alatt a rendre, mert ahhoz a közönségnek joga van, hogy az előadást háborítatlanul élvezhesse. A Jó Pajtás az 1915. évre is megküldte előfizetőinek az Almanach-ot, amelyben szép háborús képek vannak. Az „Illustrierte Zeitung“ karácsonyi ‘ számának címlapján szép kivitelű kép szimbolizálta a szövetségesek fegyverbarátságát. Hanem hiányzott a magyar trikolór az osztrák és a német zászlók mellől. A fővárosi lapok kérdőre vonták az illető lap szerkesztőségét, mire elégtételül az egyik utóbbi címlapján egy teljesen magyar vonatkozású kép jelent meg. Természetesen a félelmes huszár volt a főalak. Egy másik helyen a lóról leszállított Nádasdy-huszá- roknak Limanovánál vívott kézitusáját jelenítik meg szomszédaink, kik sokszor akarták már jóvá tenni mulasztásaikat. Reméljük, hogy ezután az akaratot tett is követi és az elismerés kijár más kiválóságunkért is, mint a huszárjainkért. Vagy talán más fogalmak is társulnak a „magyarokéról — mint gulyás, paprika, betyár stb., stb. — a jövőben. Mive! hintik be a lengyel-cseh stb. ezredeket? A húst sóval, az ulánus ezre- deket székely katonákkal hintik be. Szombathelyen kérdi egy ur egy ulánus katonától: Nos wohim werden sie marschiren? Beszéljen az ur magyarul velem. Szól az uláhnus ruhába bujtatott katona. Hogy-hogy? meghőköl az ur, hiszen maga uláhnus, aztán mégis magyar? Az ám! székely magyar vagyok, csahogy tetszik tudni, mostanság velünk hintik be ezeket az ezredeket, mint sóval a húst, hogy meg ne romoljék. — Eddig van a história. A többi ezután fog jönni talán, ha beteljesül gróf Tisza István miniszterelnöknek az a szándékolt jóslata, hogy ez után a háború után a magyarságnak jobban kell érvényesülnie. A Hajna szerelméről az Alsólendvai Híradó a- következőt Írja: Borbély György zalaegerszegi tanár és szerkesztő ezen a címen egy könyvecskét adott ki, mely Vörösmarty legnagyobb époszának legkedvesebb alakjával, a Hajnával foglalkozik. A szerző munkáját „csatarajznak“-nak nevezi, de inkább lehetne mondani a honszeretet s az igazi szerelem apotheozisának, mellyel a lelkes költő emléket állít annak a dicső magyar nőnek, aki segített „Árpád csatájában“ hazát szerezni a magyaroknak. Szép kép is disziti az ízléses könyvecskét, melyet az alsólendvai Balkányi-nyomda állított elő. Ára 50 fillér s megrendelhető Zalaegerszegen a szerzőnél..
