Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-12-17 / 49. szám
2 MAGYAR PAIZS 1914. december 17. lelketlen ellenségnek e mostani egy hetes csatában örök szemfödője lett a Kárpátok vihatatlan bérce! Mert még akik szerte- futottak, azok is ott pusztulnak el a borzasztó rengeteg uttalan utain, a fáradság és éhség lesz megölőjük. * ❖ November 28-ika ! Szombat . . . Szekéren utazom, a távolból balról a zempléni oldalról tompa dübörgés hallatszik. Ott már táncolnak. De az ungi hegyek sem restek, Havasköz felől nagyszerű hatással végzik a székelyek (ismét, most is őket hozták ide föl!) a reggeli imájukat. A falu bírója a kocsisom, apró de jó két lova van, gyorsan kocognak a kemény utón. Hátrafordul a biró és kétkedését fejezi ki, hogy feljutnak e Havasközig. A völgyszoros szűkül, behajtatunk a hegyek sorfalába. Itt e szorosban csak annyi kibúvó hely van, ahol a négy méter széles út és a hét-nyolc méterre szűkült patak tudja magát keresztül törni. Az ember azt hiszi, hogy no most neki megyünk a hegynek és vége az útnak. De az ut a patak mentén, mint hajladozó kígyó ügyesen kikanyarodik a hegy mellől. És milyen hegyek . . ! Oldala meredek, hogy gyalog is alig lehetne felkapaszkodni reá. Csodálatos természeti szépségek változata az erdős Kárpátoknak ez a részlete. Nyugalom, csend honol a tájon, itt még a hideget sem érezni, a hegyek közé szorult völgyben a szél sem talál utat. Itt már régen kis Svájcot teremthettünk volna üdülő betegeknek szanatóriummal, ha nem lennénk élhetetlenek. No de hagyjuk ezt most . . ! Majd . .. majd a háború után a győzelmes béke idején, a háború történelmi emlékei révén felujhodik e vidék és megteremtődik itt . . . a kis Svájc ! ! * * ❖ November 29-én. Utamat hazafelé irányítom, abba az édes, kis egyszerű, de meleg fészekbe, a honnan engemeí is majdnem kiűzött az ágyuk dörgése s a puskák ropogása. A sötét estében csak a vonat egyhangú kattogása zavarja meg a csendet. A ritkuló ágyudörej távolabb és tompábban hangzik. És amikor leszállók a vonatról, (mert, hogy Bereznától azon utaztam) és villanyfény szóródik az ungvári állomáson szemembe elfeledem a háború zaját, az ágyuknak dübörgését. Olyan jól esik a csendes helyen tartózkodni, egészen más világban érzi magát az ember. Hála röppen és köszönet ajkamról a mindenek Teremtőjéhez, hogy még idáig megmentette e vidéket az ellenségtől. Laczkovicsné G. Margit. IRODALOM, MŰVÉSZET. 7 '? V A „Vasárnapi Újság“ december 13-iki száma már az első oldalon szenzációt ad: a belgrádi koriak tróntermét mutatja be, amint magyar csendőr üldögél a szerb trón lépcsőjén. A többi képek is mind pompás eredeti felvételek a háborúról, az orosz- országi, szerbiai s a nyugati harcterekről. Belgrád bevételének történeti jelentőségét Marczali Henrik méltatja. Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László és Galsworthy regénye. Egyéb közlemények: cikkek a háborúról s a rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 korona, a „Világ-króniká“-val együtt 6 kor. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Dörmögö ur és az oroszok. Magyar- ország egész gyermekserege mulat rajta, ahogy Sebők Zsigmond elmondja a Jó Pajtásban Dörmögö Dömötör, a vidám mackó furcsa kalandjait az oroszokkal, akik betörtek szülőhazájába, Máramarosba. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapjának legújabb, december 6-iki száma különben is tele van érdekesnél érdekesebb közleményekkel: verset ősz költőnk Lévay József irt bele, Sebők Zsigmond és Krúdy Gyula regényt, Elek nagyapó mesét, Endrődi Béla kedves Mikulás-képet rajzolt és szép kis verset irt hozzá, Szívós Béla cikke íermészetrajzi érdekességről szól, Zsiga bácsi mulatságos mókát ad. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtást a Franklin- Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala, Budapest, IV., Egyetem utca 4. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK, ▼ T ▼ Közhírré teszem, hogy az 1914. évi haddij kivetési lajstromok az 1909. évi XI. t.-c. 4. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis f. év december 14-től december 22-ig bezárólag közszemlére kitétetnek, hol a hivatalos órák alatt azokat bárki megtekintheti. Zalaegerszeg, 1914. december 11 -én. Dr. Korbai sk., polgármester. Közhirré teszem, hogy az 1914— 1915, évi fegyveradó kivetési lajstrom az 1909. évi XI. t.-c. 4. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis f. év december 14-től december 22-ig bezárólag közszemlére kitétetik, hol a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti. Zalaegerszeg, 1914. december 11-én. Dr, Korbai sk., polgármester. Pályázatot hirdet a városi tanács a Hubay György-féle „nászajándék“-ra, férjhezmenő leányok számára. Karácsony előtt lehet pályázni a városi tanácsnál. A íókereskedők és íóalkuszok az ország területén a katonai célokra alkalmas lóanyagot oly célból vásárolják össze, hogy azokat magasabb árban a katonai pótlóavató bizottságnak, vagy a külföld részére lóvásár- lássai megbízott katonai kiküldötteknek eladják. Minthogy az ily jellegű lóvásárlás a lótulajdonosokra veszélyes és az ország lótenyésztési érdekeit is sérti, a m. kir. földművelésügyi miniszter urnák 113568—1914. számú körrendeleté folytán felhívom a lótenyésztőket és gazdákat, hogy közvetítőkkel lóeladás céljából szóba 'ne álljanak, hanem íóeladás céljából forduljanak közvetlenül a katonai hatósághoz. . Zalaegerszeg, 1914. december 4-én. Dr. Korbai Károly sk., polgármester. A december 4. heti vásárkor egy 4—5 hónapos körüli sárgás szőrű emse sertés betévedt Horváth Jánosné zalaegerszegi lakos lakására. Igazolt tulajdonosa a setést a rendőrségen átveheti. Zalaegerszeg, 1914. december 5. Zilahi István rendőrkapitány. HETI HÍREK. ▼ ▼ ▼ „Feljebb kell emelni a gabona árát“. Erre kéri t. i. Zalavármegye közönsége a kormányt. A vármegyének hétfői közgyűlésén, melyen dr. Balás Béla főispán elnökölt, Elek Ernő indítványára azt határozta az óriási nagy számmal egybegyült bizottsági közönség, hogy emeljük feljebb a búza árát, mint ahogyan a kormány megállapította. Az argumentum az, hogy Ausztriában is magasabb. S nehogy odavigyék a gabonát eladni. Hogy is mondta a római költő? „Nem lehet nem Írni szatírát“. Majd lesz még rá alkalom. A gyűlésnek másik pontjában kérik a minisztert s a hadi kormányt, hogy legalább a jegyzőket ne vigyék a háborúba se katonáskodni. Harmadik: A Mayer István nyugalombavonultával megüresedett novai főszolgabírói székbe megválasztották Farkas Kálmán szolgabirót 7 szavazattöbbséggel Szilágyi Dezsővel szemben. Farkas helyébe szolgabirónak megválasztották Kovács Károly megyei tisztviselőt. A többi 100 ügyet aztán gyorsabban elintézték. Gyüjtsünk a Csány szoborra. A Magyar Paizs-nak évi adója 1914-re, Zalaegerszeg 5 K. Mai gyűjtésűnk 5 K. Hozzáadva a múltkori (39844 K 07 f) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 39849 K 07 f. * Ez a tizenegyedik év. Senki se ütődjék meg, hogy nem hadicélokra megy ez az 5 korona. A Magyar Paizs összes jövedelmét utolsó fillérig amúgy is a hadicélokra adja. Ennek ide kellett jutnia. Talán utolsó év. A „Magyar Paizs“ is megérzi a háborút közönségével együtt az újságírás és újságolvasás tekintetében is. A lapot most Tapolczán nyomtatjuk Lőwy B. jónevü nyomdájában. Hogy Zalaegerszegen négy nyomda van s mégis Tapolczára szorulunk: az bizony elég jellemző. Az olvasóközönségtől elnézést kérünk és várunk, hogy egy pár hétig nem volt teljes rend mindenben. A közönség érdekét legerősebb jóakarattal szolgáljuk ezután is, remélhetőleg jobb-jobb megelégedésre. Január elsején pedig kérjük a megrendelő közönséget, hogy az előfizetést az elmúlt hátralékkal együtt szíveskedjenek elküldeni. A lap ára egész évre 4 kor Gyászjelentésben olvassuk, hogy Hollói Nagy Józsefné, szül.: Wittmann Erzsébet dec. 4-én, életének 45., boldog házasságának 23. évében, hosszas betegség után meghalt Zalaegerszegen. A példás családanyát és hű hitvest férjén kívül három gyermek s nagyszámú rokonság gyászolja. Református istentiszteletet tart f. hó 20-án (vasárnap) délelőtt féltizenegy órakor nagytiszt. Fejes Gábor barabásszegi lelkész ur. Ugyanakkor úrvacsorát is oszt az azzal élni óhajtóknak. Ezermillión felül még húszmilliót jegyeztünk hadikölcsönben. Tehát többet egy milliárdnál. S mindezt nyolc nap alatt! Ezt tehát büszkeséggel és dicsekvéssel emlegetjük föl a — világ előtt, kifelé; de hogy befelé hogyan gondolkozunk, az más kérdés. Lehet, hogy csak ennyit számítottak; lehet, hogy ennyi elég is . . . Oh, dehogy elég! dehogy elég! Igaz, hogy kiszámíthatatlan nagy összeg az a milliárd; de bizonyos, hogy sokkal kiszámíthatatlanabbal nagyobb ennek a háborúnak a költsége. Ez a szükségesség kérdése. Hogy állunk a lehetőség kérdésével? Nagy szó az egy milliárd. Épen ezermillió. De ehez majdnem elég ezer ember, azok közül, akik leggazdagabbak. Hol van még a
