Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-12-17 / 49. szám
1914. december 17. MAGYAR PAIZS 3 kilencezer ember, akik szintén a felső tízezerhez tartoznak? Hol van a tiz- szerte több százezer, ember, akik szintén jómódúak? Hol van ezeken kívül néhány millió ember, akik, ha nem dúsgazdagok is, de szintén jó közepes megélhetésben vannak? Akkor, amikor egy-két forint béréből összekuporgatva, egyik másik konyha-szolgáló is háromnégyszáz koronát adott hadikölcsön- ben. Ennek arányában vájjon csak ezermilliónak kellett volna összegyűlni?! Nem, nem! Három-négy- annyinak. De a felső tízezrek és százezrek közül sokan csak fejni szeretik a tehenet; enni nem adnak neki; — ez a szomorú igazság. A postaigazgatóság kéri és figyelmezteti a közönséget: Az ünnepek és a háború miatt háromszoros torlódások vannak a postán; mindenki olvasható Írással, pontos címzéssel és erős csomagolással adja föl a csomagot. A zalaegerszegi gimnázisták 75 kiló száraz szederlevelet küldöttek a háborúba: katona-teának. Adományként Boros Károly küldött Kőszegről a Karácsonyfa-Egyesület céljaira 10 koronát, amelyet hálásan köszön az egyesület. A háborús országokból való menekülők ügyében a megyei gyűlések folyamán Bos- nyák Géza orsz. képviselő sine ira et studio figyelmezteti a főhatóságokat, hogy a galíciai menekülőkkel szemben bármilyen emberségesek legyünk is, mégis legyünk igen óvatosak is; nyomulnának ezek Magyar- országra, Dunántúlra is, de had nyomuljanak elsősorban saját osztrák-testvér-tarto- mányaikba, mert Isten tudja: mikor s mekkora mértékben lehet szükség, hogy mi helyet adjunk elsősorban saját magyar véreinknek, kik az innenső Kárpátok tövéből lesznek talán kénytelenek itt keresni menedéket, — nem is szólva arról, hogy a galíciaiak valami veszedelmes betegséget is hozhatnak magukkal. „Pro patria 1914“. A hadi célokra működő jóléti irodának Nagykanizsán Dob- rovics Milán volt országgyűlési képviselő az elnöke, aki szép felhívásokat küldött szét adományok küldésére, amelyekért-„Pro patria 1614“ feliratú vasgyürüket küld az iroda. Vásároljon most mindenki ilyen igazi hazafias gyűrűket. A zalaegerszegi gimnázium 250 sebesült katona számára van berendezve. Átlag csak 200 beteg van benne, mert egyik gyógyult távozik, másik sebesült érkezik. Mind kitűnő ellátásban vannak dr. Balás Béláné főnöknő felügyelete alatt. Nehéz sebesült alig van egy-kettő. Megkérdeztem az orvosoktól: győzik-e a sok dolgot? Sok dolguk van, felelik, de azért csak elgyőzik, mert hála Istennek, a polgári társadalomban most éppen nincs sok betegség. E kórház fenntartására igénybeveszi a szives adományokat, melyre kéri is a jólelkeket a főnöknő főispánné. „Hajna szerelme“ — csatarajz, — kapható 50 fillérért Breisach Sámuel könyv- kereskedésében, Zalaegerszegen; Balkányi Ernő könyvkereskedésében, Alsólendván és Lőwy B. könyvkereskedésében, Tapolczán. Az Apolló-szinház és az Edison-mozi hetenként, különösen szombaton és vasárnap, szép csataképeket és históriákat ad elő a közönségnek. Az „Arany-könyv“-ről van szó, mely egymás végiében közli 21 hősnek, 21 félistennek a nevét; akik bámulatunkra és hálánkra méltók: Petrovic, Skrbek, Hocke stb., köztük egyetlen magyar sincs. Kitűnő magyarázatát adja ennek „Az Est“ a következőleg: Senki se búsuljon, igy szól, hogy az „Arany-könyv“-ben kevés a magyar név, van ennek büszke magyarázata. A mi katonáink, a magyar fiuk mind olyan hősök, olyan bámulatra méltó vitézségüek, hogy nehéz közöttük kitűnni. Ez lehet csak az oka, hogy kissé ritka az arany-sorban a magyar név. A zalaegerszegi áll. polgári leányiskola a hadba induló katonák számára újabban a következő tárgyakat készítette: 22 drb. flanell inget, 44 drb. hósapkát, 11 pár térdvédőt, 28 pár érmelegitőt és 31 drb. haskötőt. Ezeket a tárgyakat az igazgatóság a helybeli katonai parancsnokságnak átadta. Gyapjufonalat adományoztak: Der- rarics Istvánná, Müller Ignácné, id. Tarányi Ferencné, Tassi Lajosné úrnők, gyapjúfonása 2 koronát adományozott Német Karolina úrnő. A hadbamenő katonák érdekében kérjük a t. közönséget a további szives adományozásra. Schmidl Józsefné igazgató. Sárga tojás recece!... Többrendbeli kórháznak vállalkozó élelmezője Fái Henrik. Ennek üzletvezetői: Reich Gyula és Weisz Géza. A szakács: Hajdú Jánosné. 96 tojás helyett csak 25 tojást tettek az ételbe. Pótolták „tojásporral“, később megreszelt sárga padlóviaszkkal. Csakhogy későn jöttek rá erre. Most már megindították a büntető eljárást mind a négy ellen. Való- szinti, hogy csak Hajduné lesz a bűnös, mert ő tette bele a sárgaságot. Az igazságkeresők meg fognak arról feledkezni, hogy a cseléd szakácsnővel rendelkezők a felelősek. Annyi bizonyos, hogy itt nem a censtochowai ítélet fog elhangzani. (Az esetet „Az Est “-bői vettük át. Szerk.) Honvédhuszárainknak megint egy 100 tagból álló csapata vonult a harctérre szombaton délután. Pályázat. A zalaegerszegi ipartestület pályázatot hirdet a gróf Batthyány Pálné, szül,; Inkey Valéria Öméltósága által az „Elaggott és munkaképtelenné vált iparosok alapja“ javára létesített 1500 koronás alapítványnak 64 K 50 fillér, továbbá néhai Hanty Károly vm. levéltárnok 800 koronás alapítványának 36 koronát kitevő kamataira. Az első alapítvány kamatai 3, az utóbbi pedig 2 egyenlő részben, összesen 5 elaggott iparos, vagy azok özvegyei között osztatnak szét. Pályázati határidő december 16-a; a kérvények az ipartestület elnökségéhez cimzendők. A székely katonák dicsérete s tehén- fejés a golyók előtt. A hangulat most e környéken csendes, Írja ungi levelezőnk, de már a zaj, ha esetleg ismét jön, nem ijedünk meg, még annyira sem, mint a múltkor. Egy vezérkari alezredes is megnyugtatott; tehát nincs rá eset, hogy Fenyvesvölgynél lejebb jöjjön a muszka. Egy érdekes esetet is elmondott ez az úriember a székelyek bátorságáról. Homonna vidékén történt: a legnagyobb csatározás alatt, egy tehén az erdő szélén kibukkant és legelni kezdett. Pár perc múlva kiválik a tömegből egy székely katona, csajkájába kifeji a tehéntejet, megissza és visszamegy csapatához. Ez az alezredes egy magas fáról, távcsövön nézte végig e jelenetet. Azt mondotta, hogy vére hüledezett az ijedtségtől; eleinte féltette a katona életét. De semmi baja sem lett a merész katonának. Most is, itt és Zemplénben, ismét a székelyek náspángolták el az oroszokat. Hiába, csak aranyos nemzet a székely! Laczkovicsné G. Margit. „Rózsavölgyi album 1914. karácsony“ a napokban hagyta el a sajtót. Az album kiadója mellőzött minden üzleti számítást és ennek eredménye, hogy az album tartalmának összeállítása és kiállítása várakozáson felül sikerült. Országunk első zeneműkiadó cégétől csak jót vártunk és a legjobbat kaptuk. 80 oldalon 33 értékesnél értékesebb operett, kabaré, magyar és hazafias dalt tartalmaz a 4 koronás album. Huszka, Jacobi, Szirmai, Zerkovitz világsikert aratott művei között találjuk a legnépszerűbb magyar és műdalokat, valamint az alkalmi hazafias darabokat a legjobb letétben. Az album Ízléses és díszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalmasabb karácsonyi ajándék. Megrendelhető lapunk kiadónivatalában, vagy az album kiadójánál: Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű-kiadó cégnél, Budapest, IV., Szervita-tér 5. Panaszol a szepetki anya, hogy a fia három-négy sebet kapott. Az még semmi, hogy a karjába két golyó fúródott, hanem amikor jött a hátába a slafrak!.. . A két János vitéz. A szabadkai színtársulat ezen a héten Újvidéken szerepel. A minap a János vitéz-t játszották. Este a pénztár előtt megjelent egy baka, mellén fényes ezüst vitézségi érem és igy szólott a pénztároshos : — Ki az János vitéz, kit maguk itten Írják? Én vágyom igazi jános vitéz. Dragu- nyeszku János vitéz vágyom is kapom király felsigtul mig ilek 15 korona havonta. Úgy ám. Itend van vitézségi érdemjel. Én vitem elenség tüzvonalban keresztül parancsot és meg vissza is gyütem mieinkhó. Ez a János vitéz kirek hát bilétát, had meglássam maguké János vitéz. Természetesen kapott Dragunyeszku János vitéz ingyen jegyet a színházba. A magyar katona büszkesége. F. S. kiadóhivatali tisztviselő, aki most az északi harctéren küzd, egy barátjának Miskolcra a következő levelet irta : Hej, cimbora, de megváltozott minden, rövid pár hét alatt. Emlékszel-e még vitatkozásainkra a Korona márványasztalánál? Visszaemlékszel-e még rám, gondolkodásmódomra, elveimre? Elhinnéd-e hogy a villamos csengő okozta zajra összerezzenő, az életharctól megtépett idegzetű barátodnak még a szémpillája sem rezzen, mikor a harminc és felesek eget-földet rázva „dolgoznak.“ Orosz föld nyomorult falujában, ütöft- kopott parasztviskóban, — gyertya világit e sorok megírásához. Künn az egész vonalon folyik a munka, holnap biztosan előbbre megyünk ismét néhány kilométerrel. Öregem, nyitott szemű embernek ismersz és Ítélőképességemben is bizhatsz; kell, hogy megírjam neked: Légy büszke arra, hogy magyar vagy ! A németek lehetnek szerencsésebbek azzal, hogy világraszóló diadaloknak részesei, de itt, mint jól megnéző és felfogóképességű ember mondom: katonája nem ér fel a mienkkel. Nem hiszem, hogy a világ bármely nemzetének legyen olyan katonája, mint a magyar baka. Módomban van megfigyelni a monarchia többi nemzetiségeit és itt — bizony mondom — talpig levetkőzve, kulturmázmentesen állunk egymás mellett: a legértékesebb, a legkulturképe- sebb faja a monarchiának a magyar. Mindegyike hős. Hogy harcolnak, hogy tűrnek el minden fáradságot és milyen fegyelmezettek, csak az hiszi el, aki látja. Mint egyént engem nagyon érint, hogy enyéimtől már annyi ideje távol kell lennem. Mint embernek, felette fáj az embertársaim vére hullása, de mint magyarnak „mindent“ megér a tanulság. Öregem e „tabula rasa“ után egy egészen más világnak kell jönni. Kegyeletes érzéssel mondok hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó feleségemnek halálán részvétüket fejezték ki szóval s a temetésen való jelenlétükkel is s igy mély fájdalmamat enyhíteni igyekeztek. Zalaegerszeg, 1914. december 6. Nagy József szobafestő és sütő.
