Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-02-11 / 6. szám
1915. február 11. MAGYAR PAIZS 3 Apróságok. V V ▼ Egy ujoncképző őrmester, ki a szóképeket nem a stilisztikából tanulta, igy beszélget hivataláról: Nehéz dolog most a rekrutát tanítani, vigyázni kell, hogy a lélek is eloszoljon, s az erő is megmaradjon; vagyis meg ne rezzenjen és meg se vaduljon o 11 a n. * * * Mi bajod fiam? kérdé a sorozó ezred- orvos jóindulattal a gyanús kinézésű állitás- kötelestől, ki történetesen félkegyelmű volt. — Sóher vagyok apám! — feleié bátran, — mire ki is dobták az illetőt, a szó igaz értelmében. ❖ * ❖ Egyik vidéki városban, hol sok élelmes emberre rá járt már a rúd, történt az alábbi tragikomikum. A sorozó ezredorvos alig, hogy rátekint a magasság-mérce alatt álló erőteljes „földmi vesre “, eJkiálltja: alkalmatlan! A jelenlevő őrnagy azonban rögtön megjegyzi, hogy alkalmas! Néz az orvos, néz az „áldozat“ és mohón kérdi az utóbbi az előbbitől. De a pénzemet ugy-e visszakapom akkor?... Ma már selyemzsinór-féléket csempésznek a vizsgálat alatt lévő katonaszabaditó cellájába. G. E. IRODALOM, MŰVÉSZÉT. ¥ v v A „Vasárnapi Újság“ február 7-iki száma ismét tele van szép és érdekes képekkel, a harctéren levő munkatársak felvételeivel. A harcoknak egész uj mozzanatai láthatók itt, melyek minden leírásnál jobb megvilágítását adják a történő eseményeknek. A nyugati harctér érdekességeit is több kép mutatja be. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György regénye, Binder-Kriegelstein elbeszélése, Szőlősi Zsigmond tárcája, cikk a Nemzeti Színház megnyitásáról. Egyéb közlemények: Madarász József és Szebeny Antal arcképe, a háború napjai s a rendes heti rovatok. Rákosi Jenő mint mesemondó. Többi kitűnő Íróink példáját követve most a legkitűnőbbek egyike, Rákosi Jenő, a nagynevű drámairó és publicista is beállt a gyermekek kedves barátai közé s egy pompás, magyaros mesét mond nekik. A Jó Pajtás érdeme, hogy nagy Írónkat megszólaltatta a gyermekek örömére s e kedves gyermeklap kezdi közölni meséjét legújabb január 31-iki számában. Sebők Zszigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja ezenkívül is csupa elsőrendű irók közleményeit hozza: Ábrányi Emil versét, Dörmögő Dömötör m’áramarosi hadi kalandjainak elbeszélését Sebők Zsigmondtól, keleti történetet Zöldi Mártontól, Elek nagyapó vidám versét Szerbiáról Faragó Géza képével, beszámolót az állatkert újdonságairól Lendl Adolftól, mulatságos mókát Zsiga bácsitól, regényt Rákosi Viktortól. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. ▼ ▼ ▼ Zalavármegye alispánjának 2426— 1915. számú rendelete folytán közzéteszem, hogy az újabban foganatosítandó lóosztályozásnál szabványosnak tekintendő árak a következőkben állapíttattak meg: Hátaslovakért 825 K, könnyű hámos- lovakért 850 K, nehéz hárnoslovakért 1000 K, málháslovakért 400 K. Zalaegerszeg, 1915. február 4-én. Fülöp József sk, h. polgármester. HETI HÍREK. v ▼ ▼ Megyegyülés volt hétfőn a törvényhatósági bizottsági tagoknak elég szép nagy számával. Jelen volt Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, továbbá : Bosnydk Géza és Eitner Zsigmond országgyűlési képviselők is; Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselő, aki szintén mindig meg szokott jelenni, most egyéb halaszthatlan kötelesség miatt Budapesten van. A közgyűlésen Dr. Balds Béla főispán elnökölt. Ä háborúval összefüggő mezőgazdaságról volt szükséges tanácskozás, ami a többek között a legfontosabb volt. Bartha László általános helyesléstől kisérve, megokolt határozati javaslatot adott be, hogy a munkások köte- leztessenek a gazdákkal jó előre munkabérszerződést kötni, hogy biztosittassék a a termény ; mert bizony ha a mezőgazdaságunk megbukik, akkor megver minket a muszka; s csak ha rendben lesz a kenyerünk, akkor verjhetjük meg mi a muszkát. Árvay alispán bővebb felvilágosító magyarázatokat adott erre, hogy t. i. a felsőbb hatóságok gondoltak, erre már: Ha munkára alkalmas nem megy munkára, beszólitják katonának; ha a segélyezettek nem mennek munkára, megvonják tőlük a segélyt, stb. Ez helyes. De nincs kimerítve a dolog. Van olyan legény, hát még ember, aki abszolúte nem alkalmazható a katonaságnál, oda nem kell ingyen sem. Akkor ez sem katona nem lesz, sem nem dolgozik. Aztán a segélyezettek közt vannak — különösen az asszonyok közt — olyanok, akik a segélyre rászorulnak, de különös viszony és állapotok miatt munkára nem alkalmasok. Az ilyenektől kegyetlenség volna megvonni a segélyt. — Itt a segélyezéstől és hadkötelezettségtől eltekintve minden munkára alkalmas embert, a gyermekektől elkezdve, munkára kell szorítani. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. Zalav ármegy ének í 907-ben megszavazott 5000 korona adományából az 1915. évi részletben Zalaegerszeg 500 K. Mai gyűjtésünk..................... 500 K. Hozzáadva a múltkori (39853 K 07 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 40353 K 57 f. Hí A vármegye adományából most a kilencedik részletet csatoljuk az összeghez. Tíz évig tart a részletezés. Még csak egy részlet van hátra, amely utolsó 500 koronát 1916. év elején fogunk hozzácsatolni. Evvel jót emelkedik most az összeg. De a közönség ne bizakodjék el nagyon, mert ehez mérten kengyelfutással halad minden téren a drágulás is. A fődolog az, hogy a kellő időben a kellő összeg meglegyen. Gróf Mikes János püspök kinevezte Csácsics József belatinci káplánt cserföldi plébánosnak. Városi közgyűlés volt február hó 4-én Fülöp József főjegyző és helyettes polgár- mester elnökletével. Ez igazán rendkivüli közgyűlés volt. Az első tiz pontban alispáni véghatározatok vannak, amelyekben hét városi tisztviselő ellen s a nyolcadik a polgármester ellen fegyelmi vizsgálatot rendel az alispán s a polgármestert fel is függeszti hivatalában. Ezeket kell tudomásul venni. Egyetlen ember, dr. Löké Imre ügyvéd merészkedik arra az indítványra, hogy meg kell fölebbezni a közigazgatáshoz, és legfőbbképen ha mégis megtartatnak a fegyelmik, kérni, sürgetni kell idegen helyekről pártatlan vizsgálókat. Ezt a helyes beszédet helyeselte 24 tag, de 25 leszavazta. Ez az egyik része a referádának. A másik része lenne a részletezés. Ezt a jövőkor folytatjuk. Most csak egy-két részecskét. Ki hinné, még dr. Jámbor Márton tiszti ügyész ellen is van fegyelmi. Ezt ismertetni kell. Jámbor Mártont aki ismeri, tudja, milyen lágyszívű és jószivii, az utcán egy ismerőse nem mehet el mellette, hogy meg ne kínálja szivarral. Hát kölcsön adott néhány forintot egy szegény Írnoknak. Csakhogy az írnok ezt a pénzt valamely saját turpisságának az eltakarására használta. Mit tehet erről Jámbor ügyész? De most már ő is hibás ebben az eddig ismeretlen ügyben. Mért könyörült rajta. Mért nem lökött inkább rajta egyet, a nyomorulton? Egyedül fontosnak tekinthető a Simon József II. végrehajtó ügye. Háborúba ment s 700 koronáról nem számolt. A pénz nem vész el, mert gazdag ember, az apjától megkapható. Ö pedig igazolja eljárását. Zilahi István rendőrkapitány a mozi engedélyadás körül követett el némi szabálytalanságot; szerepel még Fendrik József, Magyar Lajos, Jámbor Henrik s Kucsera István. De legfontosabb, mert legszenzációsabb a dr. Korbai Károly polgármesternek az ügye. Felfüggesztése ügyéről jövő számunkban lesz szó. A fegyelmik áradatából itt csak egyet említek most Ízelítőül. Ott voltam, jól megfigyeltem. Felolvasták részletesen, így szól: A város tulajdonát képező trágyából a polgármester vitt, vagy vitetett a város tulajdonát képező városháza erkélyén lévő virágcserepekbe nem tudom hány marék trágyát. De ugyanakkor a saját virágcserepeibe is vitt ugyanannyit. S ezért kap fegyelmit. Ennél még különbek is vannak. Most nincs hely reá, majd részletezzük azokat is. Mindezekből lehet következtetni. .... félbe kell szakitanom ezt a referádát ... Mikor ezeket itt irom, ezeket a gyülölődé- seket, épen most kapom a leveleket a Kárpátokból s a többi irtózatos harcterekről s a képzeletet felülmúló szenvedésekről, jajkiáltásokról, halálról, hazánk védelméről, megtámadtatásáról — s nekem most a virágcserép trágyázásáról kell Írnom . . . A városi pénzeket egyenlően osztva a a helyi takarékokban helyezi el a város, de a Hitelszövetkezetben csak 1000-en alóli pénzeket tesz. Miért? A Skublics Jenő féle alapítvány kamatait Bárdosi Pál esztergályos és Varga Ferenc fazekas nyerte el. A mozgószinház előadási diját 6 koronában állapította meg a törvényhatóság. Dercsényi Endre dijnoknak a háború tartamára havi 30 korona segélyt, Tánczos Lajos riy. Írnoknak 1915. évre 832 K. 27 f. segélyt szavazott meg Zalaegerszeg városa. Eszembe jutott, mikor a múlt héten a városi gyülésterembe léptem, hol az alispáni véghatározatra szavaztak a polgármester ellen, eszembe jutott, hogy ha most megjelennék itt Jézus az ő méltóságos isteni próféta alakjával s megparancsolná siri csöndben, hogy csak az szavazzon a polgár- mester ellen aki tiszta. Tyhü! teringettét! hogy szétrebbenne mind a huszanöt ember, a szélrózsa minden irányában! Fendrik József -városi számvevő, hadnagy, aki az első csatákban már kiállott egy nagy tifuszbetegséget, most a besztercei kórházból Írja, hogy a muszkák halántékon lőtték s az orrán jött ki a golyó. Állapota nem veszélyes. ír a Kárpátokon túl végbement rémületes harcokról, 20—25 fokos hideg, térdig érő hó, három éjjel, három nap a sáncban, egy szál szalma nélkül, — halomra fagynak az emberek. — Kulcsár Gyula hadnagyról, aki gimn. tanár, rossz hirt ir . . . Nyolc fia van a háborúban. Debrecenben él egy öreg asszony, Szabó Sándorné- nak hívják. Tizennyolc gyermeke van. Ezek közül tizenegy fiú. A tizenegy fiú közül nyolc katona. Kettő a déli harctéren van, kettő Franciaországban harcol a németekkel együtt, kettő Északlengyelországban küzd az oroszok ellen, kettő pedig Galíciában vitézkedik. Nagy dicsősége ez az anyának! De boldogság is, hogy mindenik fia él.
