Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-08-20 / 34. szám
XV. év, Zaiaageraiafl, 1914. augusztus 20. 34. szám imfixetési ái: «gy érc* 4 kor. 04 f ?éi 2 kot. 04 f SegysÉrs 1 kor. 04 f Mg fan ixára 8 fillér. SneríceBKti Z. ISox-v-á-bltL Lajos Hirdetések dija megegyezés szériát Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség ki*dóv»t».: Wlasics-atcsa 8, < LENGTEL FBKENOZ Municatársafe: ^ B O K K :é &YÖHQÍ lapiii ajdonos, kiadó. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A nagy háború. Az anyák méltán szorongó szívvel aggódhatnak egészséges gyermekeikért, épen ugy az ifjú hitvesek a férjeikért és szerelmes mátkáikért; fájdalommal gondolhat rá a nemzeti közélet is, hogy szine, virága, legjava vettetett koczkára ennek a nagy háborúnak a küszöbén. De jól esik a lelkünknek, ha van alapos okunk a bizodalomra s a nyugodtságra. Pedig a hadviselő felek első tekintetre számunkra mintha roszz arányt mutatnának. Az orosz—francz'a—angol hármas nagyhatalommal szemben az osztrák-magyarnak és németnek máig még kettős ereje áll. S azonkívül Szerbia is igénybe veszi majdnem egy milliónyi erőnket. És mégsincs okunk a félelemre és rettegésre, sőt van okunk a bizodalomra és alapos reménységünk a dicsőséges győzelemre. Az osztrák-magyar monarchia és Németország nemcsak a mappán van Európa közepén, de az európai erőnek is a derekát teszi. A keleti nagy terjedelmű muszka földnek hiányzik különösen a közlekedési műveltsége ; s rombol ott a vutki nevü pálinka is; a legnyugotibb müveit nemzetek pedig részint egyoldalúan inkább tengeri erővel rendelkeznek, részint elbizakodottak, legalább ia nem hiányzik náluk bizonyos foka a hányavetiségnek. A gyors elhatározást és megkezdést s egyúttal az okos számítást s a tartalmas erőt és a czélig látó kitartó küzdelmet a német bírja. A német nemzet müveit és okos nemzet. Nem lehet boldogtalan az a nemzet, jelen körülmények között a miénk, amelyik evvel az okos, müveit nemzettel szövetségben van. A német nemzet egyszerre három élü kardot rántott ki s győzelmesen suhogtatja egyszerre mind a három irányban. Győz Algírban Afrika északi partján, győzelmesen vonul Belgiumon át Páris felé s ugyanakkor keletfelé veri az oroszokat saját hazájukban. Az elmúlt néhány napnak ez a rövid története. Megnyugtató lehet tehát reánk nézve ennek a hü szövetséges társnak a hadi ereje, még akkor is, ha a harmadik szövetséges társunk, az olasz nem mozdulna meg, holott az ellenfél mindahárom tagját mozgósította. Az osztrák-magyar hadseregnek 3—4 milliónyi katonája szintén nem tog henyén heverni. Ezért van alapos okunk a bizodalomra és a nyugodtságra s jól esik, ha az anyáknak, hitveseknek s nemzeti közéletünknek aggodalmasan szorongó szivét e válságos időben is vigasztalhatjuk. —by — Gondviselő egyesületeink. Egyesek az egészért s az egész az egyesekért féle elvnek most van igazában kelete, most kell ezt a gyakorlati életben érvényesíteni. A katona védelmezi az országot, az összeségnek a hazáját; a hazának összes népe pedig segítségére megy a katonának, vérző sebeit kötözgeti, árváit, özvegyeit gyámolítja. Ez a közös munka. S ezen a kölcsönösségen alapuló közös munka forrasztja össze még a különböző elemeket is és teszi egy nemzetté. Tudjuk, hogy a háború nemcsak a katonára nézve teszi véres emlékezetűvé az életet: pusztítva romboló hatását ugyaucsak nyögi a polgári osztály is; nyögi a háború idej ó hen és nyögni lógja azután is jó darab ideig. Tehát a polgári osztálynak is áldoznia kell, ha nem vérrel is, de legalább verejtékkel. A gondviselés munkájában dicséretesen előljárnak városunkban s vármegyénkben a hatósági képviselők. Dr. Bálás Béla főispán és Dr. Korbai Károly polgármester a háború kiütésével azonnal félbeszakították nyári pihenőjüket s hazajöttek Zalaegerszegre s hozzáláttak a szükséges közérdekű intézkedésekhez. A városházán a testületi gyűlés bizottságot küldött ki Dr. Korbai polgármester elnökletével, mely a közönségnek közélelmezését irányítsa. Számba veszi, mennyi a fogyasztási czikkeknek a készlete s biztosítva legyen e tekintetben a közönség; ügyel arra, hogy egyes közvetítők, kereskedők netalán önös érdekből túlontúl föl ne emeljék a portékák árát s esetleg törvényesen szabja meg e bizottság utján a városi hatóság a cikkek árát. E félhatalmazott bizottságnak a tagjai: Korbai polgármester, Udvardy Ignácz, Dr. Kaszter Ödön, Boschán Gyula, Dr. Szász Gerő, Gráner Géza, Gyaimati Vilmos, Szúnyog Béla, Dr. Csák Károly és Kardos Samu. A bizottság azonnal munkához látott. Felszólította a kereskedőket, ételt, italt szolgáltató iparosokat a minimális árakra nézve s hogy az árakat függesszék ki az ajtójukra. Felkérik a gabonatermelőket, hogy szállítsanak gabonát a városnak e bizottság czimére, minél olcsóbban, hogy a szegényeknek ingyen is adhassanak lisztet. A főispán és felesége szintén részt vesz a gondviselő és mentő munkában. Az előbbi intézkedéssel párhuzamosan, másnap már nagy értekezletre hívta össze a főispánné is a városnak női közönségét. A főispán vázolta a helyzetet s kijelölte a czélt, hozzátéve, hogy e mentő hatósági ellenőrzés mellett történik. A hölgybizottság magára vállalta, hogy a mozgósított katonák családjait névsorba szedi; a munkanélkülieknek munkát szerez ; ezeket s más szegényeket olcsó és egészséges élelemmel látja el; a munkások és munkaadók közötti esetleges összeütközéseket kiegyenlíteni törekszik ; közben jár az orvosoknál és gyógyszerészeknél, hogy a rászorultakat ingyen gyógyítsák s vagy ingyen, vagy a lehető legolcsóbb gyógyszerekkel. E tevékenységi kört megtoldják még Dr. Hajós Ignácz indítványával, hogy állítsanak egy nép• irodát, ahol a hadkötelesek családtagjai mindennemű felvilágosítást nyerhetnének ; s Dr. Csák Károlynak kettős indítványával: legyen egy gyermekotthon, hogy az anyák mehessenek dolgozni s legyen egy népkonyha. Mindezeket a hölgyek bizottsága végezi, de a pénzgyüjtéssel egy férfibizottságot kell megbízni. Ajánlja, hogy a tisztviselők fizessenek le havonként 1—1 százalékot, a szabad tisztviselők pedig saját maguk rójják ki magukra, amit akarnak. Ennek a mentömunkának az élére a közönség kívánsága szerint Dr. Bálás Béla főispán áll. A hölgy bizottság tagjai lettek az összes megjelent hölgyek, úgymint : Dr. Bálás Béláné, Árvay Lajosné, Varga Vilmosáé, Dr. Zarka Zsigmondné, Ábrahám Ernőné, Csesznák Ödönné, Flandorfer Ignáczné, Dr. Csák Károlyné, Czobor Mátyásné, Dr. Kiss Istváuné, Fangler Béláné, Dr. Briglevics Károlyné, Kiss Lajosné, özv. Kászonyi Mihályné, Dr. Udvardy Jenöné, özv. Dervalics Lajosné, Gyenge Sándorné, Dr. Halász Miksáné, Dr. Berger Béláné, Dr. Keresztury Józsefné, Dr. Szigethy Elemérné, Dr. Jámbor Mártonné, Dr. Rosenthál Jenőné, Dr. Árvay Lászlóné, Dr. Fürst Béláné, Weinberger Jakabné, özv. Faragó Béláné, Sárközy Viktorné, Sperlágh Gézáné, Dr. Fritz Józsefné, Bruck Lajosné, Ebeuspanger Jánosné, Rosenberger Zsigmondné és Löwenstein Jakabné. A férfibizottság tagjai lettek: Legáth Kálmán, Odor Géza, Boschán Gyula, Czobor Mátyás, Dr. Keresztury József, Krosetz Gyula, Fischer Pál, Dr. Czinder István, Szalay László, Klosofszky Ernő és Darvas Gyula jegyző. A hölgybizottság tagjai lehetnek még mindazok, akiket érdeklődésük oda vonz. Az esetleges sebesültek számára tervezi Dr. Gráner Adolf főorvos, h»gy a gimnáziumnak igen alkalmas termében 300 sebesültet lehetne gondozni s esetleg a polgári leányiskola és felső kereskedelmi iskola termeiben szintén 100—100 beteget. Tehát szükség esetén mindahárom iskolát kórházzá lehet alakítani. Dr. Bálás Béláné föispánnéval megnézte a főorvos ez épületeket. A főispánné kilátásba helyezte, hogy Pestről a Gondviseles kórházból hozatni fog néhány jártás ápolónőt, s a többit itt is meg lehet kapni, akik az e czélra rendezett tanfolyamot végezték. —
