Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-16 / 29. szám

1914. junius 25. MAGYAR PAIZS 227. első fellépése alkalmával 1891-ben még a legnagyobb küzdelemben és egyenetlenségben találta a honvédek testületét. 1893 ban a Henczi szobor koszorúzásának tervére s más egyenetlenséget szitó követelésekre mindenki emlékezhetik. A kolozsvári országos történelmi ereklye muzeum 1891-ben már felismerte a helyzetet. Látta, hogy más alakban, a honvédgárda jobbjai ma is önvédelmi harczot folytatnak, egyenlőtlen fegyverekkel. A muzeum tehát egyfelől szervezte a honvédek tisztességesebb ellátását, más egyenetlenséget szító követelések helyett jobb dolgokra utasította a gárdának munkaképes, értelmes, haza fiasérzésü tagjait. (Folytatjuk.) A középiskoláról. Dr. Balázs István pesti tanár igen értékes I czikket irt a Magyarországban, aminthogy a '. Magyarországban nem is olvas az ember rossz \ czikkeket. Az uj magyar középiskolának a képét j festi meg. (Az én fülemet csupán az sérti, hogy j okos és ónálló ember létére olyan gyári stílusban beszél: többesben, mint a királyok s az újságírók). Czikkének a keretei: A középiskola legyen szigorúbb s akkor igazán fölösleges az érettségi. Ennek az uj magyar középiskolának a gerínczét két studium csoport alkossa : a természettudományok és a nemzeti studiumok csoportja. E második csoportnak a sociologia kedviért ! sem szabad hátrább szorulnia. A két csoportot l kiegészítő tantárgyakon kívül a többieket aztán ; l'eiosztja két csoportra: azükségesekre és | kevésbé szükségesekre. jj »A szükségesek közé tartoznak az idegen élő j nyelvek (franczia és német), a matematika, j geometria és ábrázoló geométria, a művészeti i rajz és művészet történelem, a világtörténelem, jj világirodalom-történelem, vallástan, gyorsírás, í torna, játék, vivás és ének. A kevésbé szük- jj ségesek közé kell sorolnunk a klasszikus tan- ^ tárgyakat, a latin és görög nyelvet és irodalom- j történelmet. Ha be lehetne illeszteni a tanítás- jj tervezetbe, sok hasznát venné az iljuság a jj következő tautárgyaknak is : konyvviteltan, a l mezőgazdaságtan és a kertészet elemei, a I szociológia, elemei, magyar közjog és jogi | alapismeretek.« l Az élőnyelvet eredményesen beszéddel lehet \ tanítani. S itt három-négy évig az alsófokon nem i szabad szigoruskodni. Mert az élő nyelvtanítás ji csak szoktatás. Ebben igaza van. Sőt abban is ] igaza van, hogy a nyelvismeret nem tudás. De 3 ebben mégis nagy tévedése van; mert nem beszél világosan, A nyelvnek gyakorlati használata, vagyis mindennapi fecsegésünk nem tudás és nem tudomány, csak reflex mozgás — gondolkodás nélkül, mint a hogy az előbb említett módon szoktatással, gyakorlással megtanulhat a gyermek, sőt megtanulhat minden szolgálóleány is és beszélhet németül, fi ancziául, angolul és törökül. Ez nem tudomány. Ebben igaza van Dr. Balázs kolléga urnák. De pl. a latin, görög, héber stb. nyélveknek a tudása mégis csak tudomány s akár holt, akár élő nyelvnek a rendszerét ismerni j s a különböző nyelveket összehasonlítani szintén J tudományos dolog, ahová a különben tiszteletre- j méltó szolgáleáuy az ö többrendbeli nyelvhasz- j náialával nem vergödhetik fel. } Nem kellene tehát kimondani általában, hogy j a nyelvismeret nem tudás. Pedig hátrább még hangsúlyozza is, épen a latin-görögnél, hogy a nyelvismeret csak eszköz. Itt is csak részlegesen van igaza. Helyes azonban, amit a görög-latinról mond, s igaza van, hogy e két nyelv iránti érdeklődés / nek az esése alkalmával hiába lármáznak a latingörög hivők, mert az idö és az evoluczió kerekét semmiféle ellenmozgalommal sem lehet megállítani. Ezek előtt helyes a következő tétele: »Nem is kell talán külön »hangsulyoznunk«, hogy a középiskola elsőrendű feladatai közé kell »soroznunk« a testgyakorlás ápolását is. De nem volna szabad az órák legnagyobb részét a németektől tanult unalmas katonai és tornagyakorlatokra fecsérelni el, hanem künn a szabadban, tágas játszóhelyeken, főképpen a játékokat, különösen pedig a magyar labdajátékokat kellene űzni, mert a játékok nemcsak a test egész izomrendszerét erősítik, nemcsak az idegrendszert és vérrendszert teszik egészségesebbé, frissebbé és elevenebbé, hanem — ami rendkívül szükséges dolog — felemelő kedélymozgalmakat, örömet, kitűnő közérzetet, munkakedvet ébresztenek az ifjúság lelkivilágában. A sportok közül pedig, ha »tőlünk« függene, elsősorban a czéllövést, athletikát és úszást »illesztenők« be az összes magyar középiskolák tanitástervezetébe.« Czikkénelc igen jó és szép része a következő befejező része: »Milyennek kellene leunie végül az uj magyar középiskola szellemének és szocziális életének? Mioden tanárnak szeretetteljesen (tanítványaival lehetőleg a tanórákon kivüi is gyakran érintkezve) kellene bánnia a gondviselésére bízott tanulókkal, de minden tanárnak szigorúan (nem túlszigoruan) meg kellene követelnie tanítványaitól, hogy kötelességüknek ugy az előmenetel, szorgalom, mint az egyéni magatartás, magaviselet tekintetében feltétlenül eleget tegyenek. A többiekkel együtt a stúdiumokban előrehaladni képtelen, vagy pedig a többszöri figyelmeztetés után is engedetlen, az iskola rendszabályait nem respektáló tanulók a középiskolából okvetlenül eltávclitandók. Minden tanárnak, bármilyen diszcziplinát is tanitson, szigorúan kötelességévé kell tenni, hogy tanítványaiból önérzetes, inkább büszke, mint megalázkodó, nemesen, aitruisztikusan gondolkozó, egyeneslelkü, egészséges, erkölcsös, becsületes és munkás, társadalmi maga tartásukban azonban mindig udvarias és szerény férfiakat és nőket igyekezzen nevelni. Lángoló hazaszeretetet, büszke nemzeti öntudatot és nemzeti szccziális érzést kell csepegtetni a tanulók lelkébe, szivébe és ezeket a nemes erényeket állandóau ápolni és erősíteni kell a tanulóifjúság sorai között. Az iskola összes tanárainak különös gondot l kellene forditaniok a judiczium és az okokat . kutató logikus gondolkozás nevelésére és még | arra is kellene gondolni, hogy a tanárok a i három felső osztályban alkalmat és módot adjanak arra is, hogy a tehetséges, nagyobb i kapaczitással rendelkező tanulók, a különböző stúdiumok egyes vitás részletkérdéseinek tár- : gyalása alkalmával egyéni véleményüknek, ! önálló gondolkozásuknak is kifejezést adhas- j sanak. i Ha a most közölt eszmék testet öltenének, ' akkor megvalósulna egyike a mi nagy nemzeti ideáljainknak, akkor a leendő uj magyar középiskolából, a tanárok szeretetteljes és < dolgos kezei közül valóban tanult, öntudatos, j munkás, tisztességes, a magyar hazát igazán • szerető, a nemzeti szocziális érzést az élet j minden vonatkozásában ápoló és nagyrabecsülő, > tehetséges és egészséges ifjúság kerülne ki a j főiskolák falai, vagy az élet nehéz küzdelmei ' közé.« Lejegyezte: Borbély György. Heti hírek Helyiek. Városi közgyűlés volt a mult héten Fülöp József főjegyző elnöklésével. A szabadcsácsi legelőnek alagcsövezésére ujabb pályázatot hirj detnek, mert a pályázók nem teleltek meg pontosan a feltételeknek. A közgyűlés elrendelte a katonai uj raktárépítést. Az 50 ezer korona kölcsön ügyében uj ajánlattételre hívják fel a pénzintézeteket, mert az eddigiek felemelték a °/o-oí. — Ebenspanger Gyula járásbirónak megadták az illetőséget. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Szentmihályi Dezső a maga j és még egy adakozó részéről Pacsa—Andorháza . . . .54 K f. | Mai gyűjtésünk 54 K — f. : Hozzáadva a múltkori (39775 K 77 f) összeghez | A Magyar Paizs gyűjtése máig 89829 K 77 fill. Két tekintetben is Hfösr 62 az össz

e£< PL^JJ ma küldöttek a Csány ; szoborra. Ámbár, hogy | meg sejelölték, mireköldik, természetesnek talá• lom, hogy csak ide szólhat, ; mert egyébre most nem ' gyűjt a Magyar Paizs. — Kétféleképen is f szép, mondom, ez az összeg. Először mtnnyi; ségre nézve is, másodszor szép azért is, mert J a zalai földbirtokosok osztályából jön. Ugy ; áll a dolog ugyanis, hogy a zalai íöldbirto: kosok, épen a jobb elemek, e mozgalom iránt ; talár, nem toltak elég bizalmasak, a gyűjtésnek hevesebb korszakában a komolyabb | elemek adakozásaikkal nem tolakodtak, és ez természetc-s is. Lehetett azonban hinni, hogy a nagy vértanú erényeinek körvonalaival ismeretesek s lehetett remélni, hogy vége felé, mikor már csendesedik a lármás gyűjtésnek a zajít, akkor önként csatlakoznak. Kezdeményező péida erre Szentmihályi Dezső ur s jó lélekkel hisszük, hogy a névsor folytatódni fog. Tájékozódásból megjegyzem itt is minden teketória nélkül, hogy a zalai urak közül egyetlenegy jelentkezett láthatóbb bizalmával a gyűjtésnek tiz esztendeje alatt, még pedig legelején, ezelőtt tiz esztendővel. Thassy Imre felsőrajki földbirtokos már a mozgalom elején küldött 50 koronát. Ilyen alakban ennek most a folytatásaként jött a pacsa—andorházai nemes küldemény, melynek lánczolatos folytatása bizonyosan meglesz ebben az utolsó esztendőben. k főispán nyara'ása. Dr. Bálás Béla főispán Zalaegerszegről elutazott Budapestre, ahonnan Marienbadba utazott üdülésre. A főispán egy hónapig lesz távol a vármegyétől. Espossy Artúr törvényszéki jegyző sikeres birói vizsgát tett Budapesten. Dr. Heínrich János segedtanfeíügyelőt áthelyezte a miniszter Sopronból Zalaegerszegre. Rntsek Iaire segédtanfelügyelőt előléptették a VIII. fizetési osztályba. Polgári fiúiskola felállítására mozgalom indult meg városunkban, amint a Zalamegye értesül. Több aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be a városi tanácshoz, hogy vigyék az ügyet közgyűlés elé. Az első aláiró Udvardy Ignácz, a volt polgári fiúiskolának, később a felső keresk. iskolának igazgatója; mert volt itt polgári iskola, de a gimnázium felépültével megszűnt s latin nélküii iskolának csak a keresk. iskola maradt meg. A mozgalom első indítója Mondschein Samu takarékpénztári főkönyvelő. Elmarad as országos vásár. Állatorvosi jelentés szerint Egerszeghez közel fekvő Gálafej majorban a hasított körmű állatok között fellépett a ragadós száj- és körömfájás. Megbízható helyről szerzett értesülésünk szerint — valószínűleg a ragadós állatbetegség miatt — a július 22 én tartandó országos állatvásár elmarad.