Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-16 / 29. szám

228 MAGYAR PAIZS 1914. junius 25. A Sárga kavicsról tudja már lapunk olvasója azt agy egyet, hogy ez a Magyar Paizsnak egyik paripája, de nem vessző, hanem igazi, mert lehet rajta lovagolni és kocsikázni. Hát igenis az. Sokat beszélt már erről. S kéjes megelégedéssel látjuk, ho-y hosszú, széles utczáinkat kezdik már behinteni evvel a sárga kavicscsal. A sár a csizmát, a por a tüdőt eszi egész életen keresztül. Az ezeredik évben rájöttek az emberek, hogy ha követ tesznek az útra, megszűnik a baj. S a vármegye óriási költséggel sziklaköveket tett két utczára — egyharmad szélességben. Nem is szólva arról, hogy a sziklakő a rosszabb utcsináló anyagokhoz tartozik s legtovább egy évig tart: a port és sárt kétharmad részben érintetlenül ott hagyta. Azután öntöztette a város is az utczákat, hogy por ne legyen, szintén csak egyharmad szélességben, még pedig a megyétől már megkövezett egyharmad részt. A bokáig érő ganés por tehát csak megvan a maga helyén s a szélben feljön az embernek szájába, orrába j és a tüdejébe. Irtuk, irtuk, hogy sárga kavics- j csal be kell hiuteni vastagon az utczákat mind, egész szélességükben. A válasz az volt, hogy rengeteg költségbe kerül. Az igaz, de hát ha a sárga kavics is drága, akkor mi olcsó? talán a kaszárnya, amely három millióba kerül? avagy az országháza, amely 30 millióba került? Nem, a sárga karics nem drága, sőt nem is olcsó, hanem teljesen ingyen van. Ingyen adta az Isten itt a város szélén, egy kilóméter messzeségben, nagy dombokban. Csak be kell hozni. Ez a békasó téle kő a legjobb utcsináló a világon. S még jó, hogy e helyett csak a 60 kilóméterre levő badacsonyi hegyről hordják a rosz bazaltkövet, mert hozathatnák a vvürtenbergi hegyekből is, vagy a Himalája tövéből is; olcsóbb, mert aunál finomabb, minél távolabbról jön . . . Nós, rájöttek, ezer esztendő múlva, hogy kővel bele'iet hinteni az utczákat, por ellen; de tisztelet adassék, rájöttek arra is már végre, hogy a város szélén levő kö mégis kevesebbe kerül, mintha a Lomniczicsucs tetejéről vásárolnák és onnan szállíttatnák.— Hintik sárga kavicsrsal az utczákat s a Magyar Paizsnak igazat fog adni a becsületes sárga kavics, bogy nem lesz por. Eladó egy modern ház. 7—0 Megyeiek Bagyay Kálmáll zalaszentmihályi körjegyző eljegyzést tartott Nemesapátiban Árvay Iionka kisasszonnyal. Nagy ÍÜa volt Aleóleadván. Özv. Dezső Istvánná alsósági asszony házában tüz ütött ki. A tüz csakhamar elharapódzott még két házra s a nyolcz porta az összes mellékhelyiségekkel együtt egészen leégett. A lakosság körében nagy ijedtség tört ki, meit óriási szél dühöngött. — Szerencsére a mindenfelől odasereglett tűzoltóság a tüz továbbterjedésének gátat tudott vetni. A kár húszezer korona. Beleíalladt a Balatonba Balatonfüreden Sarda Mihály szabósegéd, mert valószínűleg görcsöt kapott. — Bévfülöpön pedig egy szobafestőnek a kalapját vizbe röpítette a szél, utána ment s belehalt. Tegnapelőtt Hévizén halt bele a meleg vizbe egy pesti szívbajos vendéglős. A Zala megköveteli áldozatait. Egykedvűen végezte napi teendőjét julius 13 án délután a zalakoppányi Mittermayer malom inasa: Farkas József 19 éves csáfordhegyi legény. Odavetódóü azonban egy pajtása, a koppányi Vajda István suhancz fia s addig unszolta inas barátját, mig nagy nehezen rávette, hogy együtt megfürödjenek. A nagy esőzések folytán megáradt Zalába ugrottak s pár pillanat múlva a molnárinas rémes kiáltozására lettek figyelmesek a környéken tartózkodók. Azonban nem lehetett menteni, mert a nagy álban nem mert senki sem a körülállók közül segíteni s igy a fiu halálát lelte a vízben. Holttestét csak másnap reggel ]j 8 órakor találták meg ugyauazon helyen, hol j elmerült. Kezei a mellén szorosan át voltak j kulcsolva, ami valószínűvé teszi, hogy hirtelen ] görcsöt kapott, mert a jó uszó fiu könnyen ki- í jött volna az alig kétméteres vizből. Ugyancsak e hó 14 én, tehát másnap, hasonló szerencsétlenség történt a koppányi Zalában. Egy alföldi kubikos munkás halászgatott a parton, s megcsúszott, beiezuhant a vizbe. Nem volt körülötte senki sem (vagy talán a szemlélők letagadják, hogy a gyávaság vádja alól kibújjanak) ; s igy nyomtalanul eltűnt a habokban. Holttestét í csak másnap találták meg, amikor az ár felhozta • a víz színre. Szegény ember az nap kapott távoli feleségétől táviratot, hogy siessen haza mert gyermekágyban súlyos beteg, s a baj halálos lehet. El is akart menni az első vonattal, de a végzet ebben megakadályozta Érdekes kulturkép, hogy a jámbor falusiak nem akarták megengedni, hogy ki harangozzák a vizbefultakat, mert akkor hét évig nem lesz haszna, ha felhő elé harangoznak. Boldog naivitás! Lenti, Stridóvár és Viíiszentgyörgy zalamegyei községekben telefonállomás létesült. Az uj állomásokat julius 1-én már meg is nyitották s belekapcsolták a megyei távbeszélő hálózatba. Hasbaiőtte az urát. Lada József komárvárosi fiatal gazda kedden éjjel valami miatt összeveszett a feleségével, akit meg is vert. Az asszony erre elment hazulról s nemsokára revolverrel tért vissza, mellyel Ladát hasbaiőtte. Lada sérülése életveszélyes. Távoiiak A3 Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület a fővárostól egy órányi távolságra, Czegléden egészséges levegőjű helyen, néhány holdas városi park mellett, tágas udvar, s nagy kiterjedésű játszótér közepében főgimnáziumi tanulók részére az angol college mintájára nagyszabású nevelőintézetet állított fel. Az intézet, mely legmodernebbül, a hygienikus követelményeknek legmegfelelőbben épült a czeglédi állami főgimnázium igazgatója és tanárainak vezetése, s felügyelete alatt áll. AZ ellátási dij igen mérsékeli. Az 1914—15-ik tanévre való felvétel iránt már most előjegyzéseket elfogad, bővebb felvilágosítással és prospektussal szolgál az A. M. K. E. központi főtitkári hivatala Budapest IV., Reáltanoda-u'.cza 9. Telefon 69—50. Két millió magyar lakik az észak-amerikai Egyesült Államok területén. Mindeu újság olvasói nak nagy részét érdekli hozzátartozóinak uj hazája. A bevándoroltak között van Magyarország minden társadalmi osztálya, minden járása. Randelje mog tehát, ha érdeklődik, az »Amerikai Magyar Tudósitó« t. Czirn: L. Lakatos, 527 East 78th St., New Jóik City. Nők a jogi pályán. Nemrégiban az a hír járta be a sajtót, hogy a nőknek a jogi pályára bocsátása elé akadályokat gördítenek. Ezzel szembon a Feministák Egyesületének hivatalos lapj3 »A Nő« autentikus értesülések alapján hosszabb czikben közli a nők jogi stádiumának tányáliadékát, amelynek alapján minden valószínűség szerint a legrövidebb idő al tt megnyílik a jogi facultás is a nők előtt. Piros sapka a magyar vasnii állomásokon. Julius elsején ismét egy lépéssel közelebb jutotiuuk az osztrák szokásokhoz. Ettől a naptól kezdve a forgalmi szolgálatot teljesítő vasúti hivatalnokok a vonalok fogadása és elbocsátása alkalmával nem vörös karszallagot, hanem vörös sapkát viselnek. De kardot még nem kaptak. A Magyar Mérnök és Épstészeg^'e! mü és Icözépitési szakosztálya az Eternit-müvek Hatschek Lajos czég nyeigesujfalusi gvártélepének megtekintése czéljából e hó 10 én tanulmányi kirándulást rendezett, amelyen az emiitett egyesület számos tagja, a Magyar Építőművészek Szövetsége, továbbá csaknem az összes M. kir. Minisztériumok, a M. kir. Államvasutak, a Kassa—Oderbergi Vasút, a Cs. és kir. Közös Hadsereg és a M kir. Honvédség, valamint egyéb közhivatalok műszaki, ép-'tési osztályainak számottevő tagjai is resztvettek. A társaság, amelyben a hazai épitö iparhoz tartozó legelőkelőbbjei képviselve voltak, a fentemlített vállalat igazgatójának F.scher Róbert kereskedelmi tanácsosnak vezetése alatt élénk érdeklődéssel tekintette meg a hazánk határain tul is legelőnyösebben ismert vállalat gyártelepét. A mintaszerű gyártelep és a gépberendezés tökéletes volta, de különösen az elmés gyártási mód korlátlan dicséretben részesült. A külön hajóval történt visszautazás alkalmával a Magyar Mérnök- és Épitészegylet aieln )ke Hültl Dezső műegyetemi tanár a kiránduláson résztvevők mindnyájának nevében dicsérő szavakkal emlékezett meg a kedvező benyomásról, valamint arról a kiváló jóságról és minőségbeli fölényről, amellyel az Éteruit-pala rendelkezik, hozzáfüzödvén, hogy az Eternit-palának felsőbbséges előnyei folytán semmiféle versenytől tartani nem kell. Egyhangúlag az volt a vélemény, hogy a magyar Eternit Művek és azoknak gyártmányai hazai iparunknak mindeu tekintetben dicsőségére válnak. Testedzés és játék. (SPORT) Kerékpározás. A Zalaegerszegi Munkásgimnázium kerékpárosztálya augusztus 2 án rendezi háziversenyét. Dicséretre méltó e lelkes sportemberek, buzgalma ; fáradságuk fejében mást nem is kérnek a közönségtől, mint azt, hogy minél nagyobb számban jelenjen meg az indulásnál és a megérkezésnél. Egyébkéut résztvevősre buzdítunk és felhívunk bárkit is, aki csak erőt érez a versenyre. Ezek részére itt közöljük az egyesület felhívását: A Zalaegerszegi Munkásgimnázium Testedző Egyesület versenye. Résztvehetnek: a Zalaegerszegi Munkásgimnázium TE sportosztáiyának tagjai, valamint a Zalaegerszegen levő kerékpárosok. Jelentkezési dij: Kezdők versenyére (melyre indulhatnak azok, kik versenyen még nem vettek részt), egy korona. A szenior versenyre (melyre a már versenyen résztvettek és jobb képességű versenyzők indulhatnak), két korona. A verseny tere: A zalaegerszegi templomtól Bakon át a söjtöri templom-téren felállított zászlóig levő országút s a zászló megkerülésével vissza (46 kilóméler). A kezdők versenye Bik és vissza (26 kilóméter). Szembe találkozásnál tartoznak egymást kölcsönösen kikerülni, még pedig balra. A megelőzés azonban jobbra történik. Idő: Augusztus 2 án (vasárnap) délután a kezdők és a szeniorok versenye is négykor kezdődik. Jelentkezés az egyesület titkáránál történik julius 26-ig (Biró Márton-utcza 3.) Később jelentkezők a rendező bizottság hozzájárulásával indulhatnak a versenyen. Versenydijak : Az ifjúsági (kezdők) versenyére : Első: ezüst érem. Második: bronz érem. Harmadik : bronz érem. A szeniorok (halidottak) verseny-dijai: Első: ezüstérem. Második: ezüstérem. Harmadik: bronzérem. Az érmek kiosztása másodikán este nyolcz órakor az összes versenyzők jelenlétében fog megtörténni ünnepélyesen (Rabati—Pál féle vendéglőben). Versenybírák : Borbély György, Kulcsár Gyula (h. elnök) és Szekszárdi Gyula (titkár). Zalaegerszegen, 1914 julius 19. A Zalaegerszegi Mun/cásgimnázium TE elnöksége. Irodalom. Művészet Érkezett Iskolai Értesitok. A zalaegerszegi főgimnáziumnak évi történetét Medgyesi Lajos igazgató állította össze egy vastag Értesítőben. Elég gazdag története volt az iskolának ebben az évben ;'legtöbb tanulója is most volt: 335, két párhuzamos osztállyal. A könyv élén Kulcsár Gyula tanár ir kitűnő értekezést, i utmutatást adva a fogalmazás tanítására mindenik | osztályban. Erre vonatkozik a vezérczikkünk is, I

Az egész intézet még fiatal s a szertárak még most alapozódnak, de évenként és szakadatlanui. A könyvtárban például még csak 6372 könyv van, most 419 kötettel gyarapodott. Van ifjúsági könyvtára és segélyző könyvtár. Ebben 187 tanuló részesült. A segélyző egyletnek 12870 koronája vau. Tandíjmentességre 5520 koronát ajándékozott az állam. Van. Ifjúsági olvasó egylet, szavaló kör, mely élénken működik. Mostanában minden év végén van egy leány vizsgázó is. Az