Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-01-22 / 4. szám

2 MAGY \ R PAIZS 1914. jarraór 22. ne igy legyen! Hogy aztán néhány év, vagy évtized múlva mégis nem lesz e első osztályú vonallá alakítva, azt ki tudja? Azonban több mint bizonyos, hogy ha lesz, akkor az a bécsi hndügymiziszter intésére fog megtörténni; a mi persze nem zárja ki azt, hogy a kilátásba helyezett városi hozzájárulást is szépen el ne fogad ják, sót ki ne csalaflotáskodják tőlünk . .. Pedig a mit mi adhatnánk, az még ha megszakadunk is belé, nekik, a hadügyi kormánynak csak morzsa számba megy. Persze, egy szóval sem mondom azt, hogy ha nem kerül pénzbe, hogy ne üssük a vasat, hogy na piszkáljuk, kérjük, sürgessük s ne tartsuk melegen a kérdést. EÜÜVÍ fáradságot, még maga a remény is megér. Csak ne ejtsük ki a szánkon a sminden áldozatot® jelző biztatást, mert ezt Egerszegen kevesen birják ... Az a magasabb érdek, majd a mi pénzünk nélkül is elvégzi a dolgát. A va-utaste!ep kérdése ilyen alakban, a mint a tinács javasolja, halva született valami. Az eszme maga, föltéve, hogy heverő félmilliónk volna, elég életrevaló és üdvös volna, azonban a kiindulási pontja téves, naiv, nocb nie dagewesen! Mert arra aztán már igazán nem hiszem, hogy a va-utak töi ténetében példa volna, j hogy a vasút adjon pénzt egy vírosnak, hogy ez építsen neki vasutas telepet! Pedig a tanácsi 1 jaya^lat a többek között azt mondja, hogy: »a polgármester tegyen lépéseket, hogy a lakások j normál terveit megkaphassa és jelent>e ki a ' polgármester, hogy a város hajlandó a vasúti i alkalmazottak lakásait megépíteni akként, hogy mg felelő telekrőt gondoskodik és bogy a vasút társa-ág bocsássa a város rendelkezésére a szük J séue.s építési tőkét", satöbbi. Hát hiheti e az egy perczre is, hogy a vasút foK nekünk pénzt adni, hogy neki építsünk! Hisz n a vasútnak egy egész regiment műszaki egyén áll rendelkezésére! ÉQ nem tudok abban hinni, hogy ez a kérdés igy megoldható legyen. Pedig u^ye, valamit tenni kell? Aki tud, adjon jobb tanácsot, nemde? Én azt hiszem, mert neküok pénzünk niucs, ellenben nyomorúságunk van szépen, (Sőt egy fél vasláda értéktelen vasúti részvényünk is van az adóhivatali pénztárban.) tehát egyszerűbb dolog volnha a vasút épit alkalmazottainak lukáso kat! A fenti módszerre még nincs példa, erre azonban, hogy a vasút épit, városi hozzájárulás nélkül, teljesen a maga rizikójára, erre igenis, sok példa van. Hogy messzebb n^ menjek, ott van Szombathely és Nagykanizsa. Ezek a városok, a mikor az ötvenes és a hatvanas évek derekán a déli vasutat építették, olyanféle kis helyek lehettek, mmt ma Egerszeg; azonban a legöregebb emberek sem emlékeznek ott arra, hogy a város vasutas telepet épített volna ! Vagy ingyen telket adott volna! Ugye erre azt lehelne mondani nem ám, mert volt elég lakás! Nem volt kérem ott sem elég lakás, máskülönben nem épített volna Kanizsán a vasúttársaság két óriási kétemeletes tiszti lakást és 4 altiszti épületet. Ezek ma is ott állanak, a két előbbi a pályaudvar városi oldalán, az utóbbiak pedig a Csengeri ut végén, a sörgyár felé. Ugyancsak Szombathelyen is ott volt a 2—3 kolossális vasúti lakásépület a jelenlegi indóház átellenében. És még hány, de hány város van a világon, a hol a vasút épített alkalmazottainak lakást! Hiszen a vasútnak érdeke, hogy alkalmazottai, vasút technikai, forgalmi okokból is, kéznél legyenek. Minden mumustól, hogy szétosztják a személyzetet stb. nem kell mindjárt megijedni. És ha szétosztják, akkor sincs módunkban azt megakadályozni, épen, mert nincs pénzünk és maholnap nem lesz hitelünk. Mert tegyük föl, hogy nekünk volna heverő fél milliónk és neki vágnánk s azt vasutas házakba fektetuők. Annak a bírálatába nem is bocsátkozom, hogy 60 ház, per 6000' korona az 360.000 korona. Mégis megkoczkáztatom azt a véleményemet, hogy lehet ugyan viskót hellyel együtt 6000 koronáért épiteui,. de hogy azért ki fizet 400 korona és az adómentesség után 520 korona bért, azt nemj tudom. Hol van még a tatarozás, szemétkihordás, javítás, tűzbiztosítás, pöczegödör tisztítás dija? Építsen a vasúttársaság néhány legszükségesebb épületet s az alkalmazottak egy része ezekben, más része a városban talál lakást. Ha mindjárt nem megfelelőt is,, az sem baj, annál jobban igyekszik a tehetősebbje valahol magának építeni. Igy volt ez Szombathelyen is, Nagykanizsán is. Mindan kezdet nehéz. És tegyük föl, bogy minekünk már fix uod fertig készen állana a 60 család lakás és 5 év múlva tíz, majd husz és harmincz hagyná ott a telepet, mert ö oda épit és ott vesz házat a hol neki teszik, a hol olcsóbban kapja! Nos, nem történhetnék-e meg velünk — a milyen pechünk van, — az a malőr is, hogy kiürül a vasutas telep? Ha a vasút c'pit, ók a kezükben tartják a személyzetet. Olyant helyeznek ide, a kik a lakás föltételeket elfogadják. Egyszóval baj, j baj ez a dolog, nehéz ebből is a kiút! Egy j azonban bizonyos, hogy a vasúttársaság ha pénzt ! akar rá reszkírozni, akkor nem velünk építtet! \ Hátra volna még a minket anyagilag erősen j érintő tisztilakás kérdése. Elismerés illeti a pol- j gármester urat, hogy ha bár nehezen kivihető | módokon i?, de mégis töri rajta a fejét, hogy j mégis hogyan lehetne az előttünk álló fogas kérdések egyikét másikát megvalósítani. Factum az, hogy a daudárparancsnokság és ezredtörzs parancsnokai, tisztjei és altisztjei nem ! kaptak nekik megfelelő lakást azért a pénzért, ! a'mennyi az ö lakáspénzük. Miután nevezett parancsnokságokat nagy pro- 1 tektióval és utánjárással idehelyezni kértük, tehát ! a város vezetőségének kellett gondoskodni mpg- ' felelő lakásról. Azonban mert az illető tiszturak lakbéiilletményéért lakást nem kaptunk, tehAt a különbözetet, a mi a lakáspénz és a tényleges , lakbér között mutatkozott, (az egyiknél hatszáz, j négyszáz, száz korona.) a városnak kell fizetni. Ezek az évi ráfizetések és a Báró Solymossyféle ház kamata, illeték adója sattöbbi és az j épület tényleges bérjövedelme közötti különbség j évi nyolcz tízezer korona! Ez óriási és nagyon j nehezen reparálható teher! Mit csináljunk? A j terv az, hogy építsünk tiszti s esetleg altiszti j lakásokat! Pénztelenségünk daczára, miért ne ! építsünk, ha ezáltal sikerül eltüntetni a fentebb I vázolt évi nyolcz tízezer korona defficzitet!? Da hát az a kérdés, ha építünk, valljon sikerül-e '; megmenekednünk az évi ráfizetéstől? Az én ! nézetem az, hogy nem sikerül! A Solymossy féle háznál mutatkozó deficitet ! í még ha építünk sem tudjuk elkerülni. A ki egy j kicsit ismeri a mai építési árakat, a mikor az i építéshez szükséges anyag ma 60—100°/o al drágább mint volt ezelőtt tiz évvel, a ki tudja, ) • hogy a munkadíjak is 30—50 százalékkal emel i kedtek, az tudja azt is, hogy ma az lakik leg- j ; drágábban, aki épit. Aki a magáéban lakik, j Szabadjon nekem is egy kis táblázatot be- I j mutatnom. Egy egy egyemeletes, modern ! , tiszti épületnek csak négy-négy szobás ' ; és mellékhelyiségekkel ellátott lakásához kell j minimum 300 D-öl házhely, ezt, mert ugy hallottam, hogy igen olcsó telekre van kilátá- ; suok, 12 koronájával számítva 3600 korona. Az épület kell hogy 36 méter hosszú és 12 méter széles, vagyis 432 • mtrnyi területen épüljön. Eunek négyzetméterje, tekintettel hogy bár erősebb alapfalak, de egy tető kell. 180-200 koronájával számítva 86.400 K. (Ha 180 koronát I számítunk 77.760 korona.) Istálló, udvari épület 3600 K, vízvezeték, aszfalt, kut, kerítés,, villauybevezetés 6000 korona. Ugy összesen: kilencz-venöt, százezer korona! Ennek annuitása minimum évi 6000 korona. Ha ehez hozzávesszük az évi mellékkiadás*,, kétszáz koronát (Biztosítás, kéményseprő, szemet,, pöczegödör stb.) akkor azt látjuk, hogy a mig az épület adómentes, egy-egy 4 szobás lakásnak 1550 koronát s ha adóköteles tesz évi 2000 koronát kell hozni. Van-e egy olyan tisztnek, a kinek csak négy szobára van igénye évi 1500—2000 korona lak bérilletménye ? Ugye nincs? Vagy ha egy ugyanakkora, de két 7—8 szobás törzstiszti lakást építünk, ugyannyi költséggel, van-e egy törzstisztnek évi háremezer, háromezerötszáz korona lakbére? Ez sincs. Tehát igy épugy rákellene fizetnünk mint most. Hogy drágán számítottam? Tessék megkérdezni valamelyik szakembert! Nekem ad igazat. És hol az a 12 koronás megfelelő házhely ? Hogy olcsóbb az építkezés, mert a város által gyártott téglánk lesz? Ez igaz, de azt meg a téglagyár mérlege sínyli meg. Különben majd lássuk e terveket és költséget; én azonban csak ugy szavazom meg az építést, ha a költségvetésnek minden pontjáért, vagyis, hogy az mint a kétszer kettő négy, egy fillérig klappoljon, ha ezért valaki vagyoni felelősséget vállal! Szerény nézetem szerint, ezen a ráfizetésen ugy lehetne némileg enyhíteni, ha a Solymossy ház vételárából 80—100.000 koronát elengednének, vagy azt csak bérbe adnák! . . . Volna talán még egy mód, hogy egyszer és mindenkorra megszabadulhatnánk a kaszárnyaügy s a tisztilakás gondjaitól. A kurucsvárntegye ugyanis — megtért! A Vármegye házán a többség, — ugyan nem a kormányé, hanem köztiszteletben s közszeretetbe* álló főispánunk Őméltós'ígáé. Menjünk el, menjen el az egész képviselőtestület, akár az egész város Öméltóságához, hivatkozzunk általa is ismert szegénységünkre és kérjük meg öt és alispánunkat legyenek kegyesek odahatni, hogy a kaszárnyánkat és tisztilakásokat a Várnegye építtesse meg! Nem szokaHan dolgot kérünk, mert sok helyütt igy van ez; ott van Vasvármegye a mely nyolczmiliós lovas á-i laktanyát épített, ott Somogymegye, a mely sziutén nagy kaszárnyát em ílt. A nagy hatalmas Vármegye előbb kap, olcsóbban kap kölcsönt mint Egerszeg! A nagy Vármegye jobban bírja a terheket, mert azok többszázezer emberre oszlanak el! A kik pedig rivalitásból vagy Egerszeg iránti szükkeblüségböl ellene volnának egy ilyen tervnek, azok gondolják meg, hogy a katonaság által forgalomba hozott pénznek csak a negyedrészt marad Egerszegen, a többit a vidék, a széna, szalma, zabtermelök és szállítók élvezik. Tegye meg főispánunk ezt, ha' azt akarja, hogy még unokáink is áldják a nevét! És hogy az • Ö neve aranybetükkel legyen városunk történetében bevésve! Adla Isten, ugy legyen! Zaiavármegyei Mazeum és Könyvtár, ujabb ajándékok. (160 közlemény.) Régi pénzt hoztak: Schütter P. (9 drb), Steiner S. (7 drb), Neumann B., Horváth (5—5 drb), Király A., Pintér S., Ebedli J., Singer B. (2—2 drb) Sperlágh E., Vidóczi T., Trautmann J., Halász P., Schwarzenberg N. (1—1 drb) gimn. tanulók, mig Nagy J. könyvet, Horváth A. I követ hozott. Azonkívül Nagykanizsáról kaptunk egy érmet és egy darab hármas poharat. Pásztor Imre.