Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-31 / 44. szám

1912. október 31. MAGYAR PAIZS 5 tuskóra. A terület tele volt vadásszal. Az üldögélő tanítót, egy — valószínűleg eltévedt — golyó találta s rögtön kioltotta életét. Sem nem vállalja senki, sem nem tudnak rájöni, hogy ki volt e halál oka. Az ipari szakoktatáa fejlesztése. Az ipari szaktanfolyam szervezése és fejlesztése iránt való modern törekvések mind nagyobb igényeket támasztanak a művelt államok háztartásával szemben. Az ipari szakképzés érdekében hazánkban tagadhatatlan sok történt az utolsó két évtizedban. Több iskola létesült, amelyek ma teljes virágzás utján vannak; de ezek száma és területi eloszlása korántsem fedezi a hasai ipar szükségleteit. A jelenleg fennálló intézetek, melyeknek kézzelfogható eredményei kezdenek mutatkozni, szük kereteiknél fogva még nem pótolhatják a munkásképzés hiányait. Pedig egy iparilag előrehaladott szomszédoktól körülvett országnak számot kell vetnie azzal, hogy ipari fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei az iparosképző intézmények. A helyzet annál súlyosabb, mert az egyre fokozódó verseny rniud értékesebb erőket követel; a nagyipar m.ndii.kább kevesebb tanonczot nevel és a kézműiparban a hanyatló tanonczügy helyettesítésére, valamint a felnőttek ipari kiképzésének tökélesitésére megfelelő intézmények megteremtéséről kell gondoskodni. Vidéki "városok, kereskedelmi és iparkamarák és ipari érdekeltségek az ipari szakoktatás jelentőségének tudatára ébredvén, az iparosképzés továbbfejlesz tését állandóan sürgetik, sőt nem riadnak vissza egy-egy uj iskola alapításával járó igen jelentékeny költségektől sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlati ipariskolák czélja nem merülhet kí abban, hogy rajzra és egyéb ipari foglalkozásra tanítsanak, hanem egy város és vidékének egés ipari életére és összes ipari, művelődési mozgalmaira állandó irányító befolyást kell gyakorolniok. A nagyobb vidéki városok ipariskolái, habár szerényebb méretekben, de biztos léptekkel haladnak ebben az irányban és éppen ezen kedvező tapasztalatok teszik megokolta ipariskoláink hálózatának oly irányú fokozatos fejlesztését és kiépítését, hogy azokban kifejlődő erők hatása alól az ország ipari kulturája ne vonhassa ki magát. A jövő esztendőben szaporodni fognak az. ipariskolák. Besztevczebányán egy fémipari, Nagyváradon egy fa- és fémipari s végű! Fiúméban egy hajógépészeti ipari szakiskolát akarnak szervezni. Mind a három intézet nemcsak az illető városok iparának megalapozására, hanem az országos ipari érdekek előmozdítására lesz hivatva. Ezeken kivül az 1912. évben megnyílt miskolczi pécsi fémipari és az újjászervezett szegedi és újpesti faipari szakiskolák fokozatosan emelik az évfolyamaikat, továbbá a felső ipariskolákon uj párhuzamos osztályokat nyitnak. Gazdasági egyesületek tevékenysége a többtermelés érdekeben. Gazdasági egyesületeink körében élénk mozgalom indult meg mindenfelé többtermelés érdekében. Az egyik tenyészállatokat oszt ki, a másik mütrágyázási kísérleteket végeztet, egyszóval mindenik teljesiti kötelességét a nép jobb gazdálkodása érdekébeD. Miután pedig éppen a műtrágyák segélyével lehet legkisebb befektetéssel, legkevesebb fáradsággal, legjelentékenyebben fokozni a termésátlagokat, különösen a műtrágyák megismertetése és terjesztése érdekében működik löbb gazdasági egyesület. Igy a temesmegyei és a torontálmegyei gazdasági egyesületek nagyobb mennyiségű, ingyen műtrágyát osztottak ki kísérletezésekre kisgazdák között; ezenkívül pedig a Torontál és szatmármegyei gazdasági egyesületek összes községeiben szakelőadókat küldenek ki a tél folyamán, akik a népnek megmagyarázzák a műtrágyák lényegét, hasznát s rámutassanak arra, miként kell a mű trágyaféleségeket alkalmazni s minő haszon várható alkalmazásukból. Örömmel látjuk a gazdasági egyesületeknek ezt a tevékenységét. A nagy háborn gyors tempóban halad s való* szinüleg avvd végződik, hogy a törököt kiverik Európából, A görögök, bulgárok, szerbek és montenegróiak sorjában foglalják el a török városokat és már Konstantinápoly kapui előtt állanak az egyesült ellenséges hadak. A magyar ipar dicsőségére jelezzük, hogy a magyar közönség előtt eléggé ismert volt eddig is a Kolozsvári (Heinrich féle) gyógyszappangyár kiváló hírneve, de mégis nagy rekordot jelenti hogy egy élelmes nagy amerikai czég évi 100 ezer korona értékű szappan átvételére köteezte, le magát. Nyakunkon az osztrák gyártmány. Mindenki tudja, hogy gyengén állunk egyes tömegfogyasztási czikkek gyártása dolgában. Ezek közé tartozik a gallér és kézelő is. Millió és millió ember hord ebben az országban gallért és kézelőt és szégyenkezve kell látnunk, hogy Magyarországon egyetlen egy gyár nam tud megélni, amely gallérokat és kézelőket gyárt. Ezt a szomorú következtetést abból a hírből kell levonni, hogy az egyetlen gyár, mely ezeket a czikkeket tömegesen gyártotta az Első Magyar Gallér és Kézelőgyár beszüntette üzemét. Beszüntette pedig nem tőkehiány miatt, mert anyagilag e.ős kezekben volt, nem is termékeink kvalitása miatt, mert hozzáértők tanúsága szerint a kezdet nehézségeinek leküzdése után egész ]ó árut állított elő, nem is az államhatalom közönye folytán, mivel a kereskedelmi kormány támogatta a vállalatot, — hanem egyesegyedül a magyar közönség nem törődömsége és a kereskedelem megközelítésének nehézsége következtében. Fel kell ezt jegyezni, mint a magyar ipar szomorú eseményét. A földgáz jövője. Kolozsvárról írják a következőket : A véletlenül napfényre került természeti kincs : a földgáz kihasználására megtörténtek az intézkedések. A pénzügyminiszter is aláirta sármás torda marosujvári érdekeltség és az állam között a földgáz elvezetésére létrejött szerződéseket. Ez az első lépés ahoz a nagyszabású gyáralapitási akcziólioz, melyet a földgáz váratlan felbukkanása idézett elő, s melynek alapján remélni lehet, hogy a mezőség jelenlegi elhanyagoltsága az épülő gjárak nyomán uj életre ébred. A sármás torda marosujvárí érdekeltség adta meg az első lökést ahhoz, hogy más pénzcsoportok és vállalkozó czégek is kérelemmel forduljanak a pénzügyminiszterhez a földgáz elvezetésének engedélyezését kérve. Kérelmezők valrneaynyien nagy ipari vállalatok alapítását helyezték kilátásba, abban az esetben, ha a kormány részüKre megfelelő gázmennyiséget tud biztosítani. Most már csak a kormányon áll a földgáz jövője, mert vállalkozó szellemű czégek és magánosok fölös számmal jelentkeztek. A kért gázmennyiséget a pénzügymiszter pedig annál liönayebben megadhatja, mert most naponta másfái millió köbméter gáz megy kihasználatlanul a levegőbe. A kormány eddig 28 helyen fúratta meg az erdélyi gázmezőket. A 28 fúrás közül tíznél a további munkálatokat kénytelenek voltak beszün telni, mert az óriási erővel kilövelő gáz a fúrószerkezeteket veszéllyel fenyegette. Legnagyobb a termelő képessége a kissármási 2. számú kútnak. 301 méter mélységből naponta 860.000 köbméter gáz jön a felszínre. Utána bőség dolgában a 11. számú forrás következik, ahol 225 méter mélységből naponta 210 ezer köbméter gáz illan el. Fúrás alatt áll jelenleg Báznán, Magyarsároson, Kiskapuson, Székelykereszturon, Magyarugrán és Mezösámsonban 8 kut. Ezenkívül most szerelik Kissármáson' a 23, 24 és 27. számú kutak furó készülőket. A hozzávetőleges számitások szerint az öszszes kutak naponta másfél millió köbméter gázt produkálnak, ami a magyar élhetetlenség következtében mindennap a levegőbe repül. Üzleti érdekeink a Keleten. A Balkán országok kereskedelmi piaczaín beállott válságos gazdasági viszonyokra való tekintettel Beöthy László kereskedelemügyi miniszter utasította a balkáni piaczokon működő miniszteri szaktudósitókat, hogy a háború ideje alatt az egyes hazai czégek részéről hozzájuk intézett megkeresések alapján í haladéktalanul járjanak el. Erről az intézkedésről j a miniszter a m. kir. Kereskedelmi Muzeum : utján értesítette a Magyar Gyáriparosok Országos I Szövetségét, az Országos Iparegyesületet és az i Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést. Miutj hogy Görögországban most nincs miniszteri I szaktudósitó, a miniszter rendelete folytán a m. , kir. Kereskedelmi Muzeum egyik közegét, Antal Uszkárt, aki Athénben több éven át működött mint a m. kir. Kereskedelmi Müzeum levelezője, leküldi a görög fővárosba, hogy az ottani gazdasági fejleményekről jelentéseket küldjön. Burgaszból írják : A mozgósítás folytán a kereskedelem teljesen meg van bénítva. A jövő tekintetében is a legnagyobb óvatosság ajánlatos. A hadsereg részére az üzletekben rekviráltak minden készletet kátrányozott ponyvákból, jutazsákokból, brassói posztóból, petróleumból, cukorból, rizsből, kórházi ágyakból. Hogy a kereskedőknek ezeket a készleteket mikor fizetik meg, nem tudni. Két év is beletelik, amíg a piacz a mostani rázkódtatást teljesen kibeveri. Szalonikból írják: A káborus készülődések a mi píaczunkat sem kímélték meg káros befolyásuktól és csak természetes, hogy nagyobb üzletkötésekről már hetek óta szó sem lehet. A postaközlekedésnek Szerbián keresztül való megszakítása érzékenyen sújtja a helyi kereskedelmet. Sürgönyöket 4—5 napi késéssel vagy egyáltalában nem kapunk meg, ugy hogy a helyzet alakulását még beavatott körökben sem tudják tisztán megítélni. A kereskedők diszponálnak, hogy a már rendelt áruikat egyelőre ne szállítsák el. A bankok nagyon rezerváltak, készpénz erősen hiányzik és nagyobb összegek kifizötését a legnagyobb helyi bankok is már megtagadták. Váltókötelezettséget a jelen állapotok között senki sem vállal, az esedékes váltókat azonban fennakadás nélkül pontosan fizetik. A kereskedelmi és iparkamara tagjai állandóan üléseznek, ez ideig azonban kézzelfogható eredmény nélkül. A kereskedővilág egy jelentékeny része ugyanis azt a nézetet vallja, hogy a moratóriumhoz csak végszükségben szabad folyamodni és szerintük a helyzet még nem élesedett ki annyira, hogy ehhez az eszközhöz kellene folyamodni. Konstantinápolyból irják: Árura most nincs szükség és nem czélszerü ide ujabb árut küldeni. A készfizetések nehézkesen haladnak, amit részben azzal is magzaráznak, hogy a vidéki piacokról most, a postajáratok szünetelése folytán, nem érkeznek pénzküldemények. A betevők a Banque d'Athener-ból kivették a pénzüket, mert ez a görög bank be fogja szüntetni az itteni üzletét. Az Osztrák Lloyd a Bal kán félszigetre való járatokat nem fogja beszüntetni, sőt korlátozni sem. Csak a Burgaszba és Várnába való járatokat fogja beszüntetni. A szerb husimport elmaradása következtében kétszeres jelentősége van Magyarországra nézve a román husbehozatalnak. Az import körül azonban a háborús viszonyok folytán sok nehézség támadt. Ezeknek a bajoknak főforrása a vasúti szállításra vonatkozólag ujonan kiadott rendeletben keresendő. Ez uj rendelkezés, mely most lépett életbe, megtiltja, hogy a magyar államvasutak személyvonatához kapcsolt va^gonokean lehessen továbbítani Budapest felé. Az érdekeltek elhatározták, hogy a Máv. forgalmi igazgatóságát felvilágosítják a bajokról és sürgős adminisztratív intézkedést fognak kérni, hogy a román husszállitmányok számbavehető késedelem nélkül érkezzenek meg Budapestre. szabad a pompás „Valódi'' Franck kávépótléknak hiányozni, mely fűszeres izt és szép szint ad. A minőség kiadóságot, olcsóságot és izletessöget tartalmaz. — Gyár: Kassán. — Irodalom. Művészet Bartha Miklós munkái. Bartha Miklós munkáiból az ötödik kötet most hagyta el a sajtót. Ez a kötet is politikai czikkeket ad és pedig nagyrészt olyanokat, amelyek ma is aktuális !

érdeküek, mert az akkori viszonyok sokban hasonlók a maiakkal. A Báuffy-kabinet bajai, klerikális Ugron-frakczió külön válása, a küszöbön levő kiegyezés Ausztriával, az 1897. évi obstruki czió kitörése, mindezek bőven adnak alkalmat ! Baithának, hogy fényes tollát ragyogtassa. Meg is teszi és szinte káprázóan szórja a »Magyar-