Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-28 / 48. szám
4 MAGYAR P U Z S 1912 november 28. Még egy másik küldöttség is járt a főispán ur előtt ugyan e héten, s kérték, hogy pártolja a kormány előtt is Belatincz községnek járási székhellyé való tételét, melyet a lakosok óhajtanak s melyet már a vármegyei gyűlés is jónak tart. A küldöttség vezetője Zrinyi Károly belatinczi plébános, az uj járás ügyének leglelkesebb apostola. Dr. Bálás Béla főispán válaszában hangsúlyozta a megye autonem jogkörét, melyet feltétlenül tiszteletben kiván tartani s egyben fájlalvaa formalitások megtartásának kényszerű voltát, melyen bármint óhajtaná magát túltenni, kijelentette a küldöttség előtt, hogy ő pártatlanul viselkedett mindaddig, amig a vármegye nem döntött Belatinc javára. A döntésnek ő is örült és miután már annyi jót és szépet hallott Bslatincnak és vi dékének hazafias gongolkodásu lakosságáról, ígéri, hogy a belatinci járási székheiy ügye ö benne lelkes pártfogóra számithat; s hogy mindent el fog követni, hogy a belatinciak óhaja és kiván- • sága minél előbb testet öltsön. Ezután a főispán az uj járás székhelyéhez csatolandó községek névsorának előterjesztését kérte, mnjd pedig az uj járáshoz csatolandó községekből Belatincra vezető utak minősége és távolsága iránt érdeklődött. Végül a főispán a küldöttség tagjait bemutattatta magának s rövid diskurzus után mindnyájával kezet fogva, a küldöttségtől elbúcsúzott. Hogyan utalványozzák az állami tanitó fi zetését ? Szeptember 1-ével meguyitották Muravidon az állami iskolát; az előbbi községi iskola két tanítóját kinevezték az uj állami iskolához. Beköszöntött november hava is, ám a két tanitó csak nem kapott fizetést. November 4 én végre megtudták a tanitók, hogy a fizetéseket kiutalták. A két tanitó vigan ment Perlakra a rég nélkülö zött pénzért. Itt nem is történt más baj, mint hogy a község által az 1912. év végéig kimutatott adóhátralékot lefogták. A másik tanitó azouban, aki egyúttal igazgató is. ráadásul sokkal cifrábban járt. Tudniillik felolvasták neki az utalványozó rendelet rája vonatkozó passzusát, mely szerint a már megszolgált fizetés « ,. .. pedig november 1-től havi elő.eges részletekben® jár. Hetedma gával nélkülözi, nyomorogja át a szeptember— október hónapokat az igazgató a mikor végre ütne a megváltás órája, akkor kap egy havi fizótést, de ugy, hogy ezen egy havi fizetésből is a község elöljárósága által kimutatott adóhátralékot levonták 1 AZ adóhivatalban jegyzökönyvet vettek föl a tanitó panaszáról, ő meg novemberi fizeté- ! sének romjaiból kiszorított egy sürgöny árát s sürgönyileg kérte elmaradt két havi fizetését. Komplikálta a dolgot, hogy a hónapok óta fizetés nélkül levő igazgatót pörrel fenyegette egy hitelezője, azon indokolással, hogy az már mégsem igaz, hogy egy állami alkalmazott két három hónapon át fizetést ne kapjon. A hitelező pörölt. Megérkezett a bíróság idézése is, de a fizetés mégsem. Most már ekszpressz panasszal fordult az illető magához a miniszterhez, s mellékelve a bíróság idézését is, kérte elmaradt fi/.etését. Kérte azt is, hogy a minisztériumnak azon tisztviselőjével téríttesse meg a miniszter a nyakába szakadt perköltséget, aki az oka annak, hogy az október 11-én kelt utalványozási rendeletről csak november 4-én értesült s aki okozója annak, hogy ekkor is csak egy havi fizetést kapott. Mert, ha nem: az elkeserített tanitó bírói uton fogja követelni jussát. Nyolc segédjegyzői állásra hirdetnek pályázatot: Nemestördemiczre Karácsony Káimán tapolczai főbiró nov. végéig. Stridóvárra és Muraszerdahelyre Szalmay József csáktornyai főbiró december 4-re és 6 ra. Bagonyába, Zorkóházára, Szentgyörgyvölgyre és Murabarátiba Székely Emil alsólendvai főbiró december 2-ig és 21 ig, s ] Szentadorjánra Bogyay György főbiró december 2-ig. Reménybeli magyar fejedelem, A balkáni háborúskodással kapcsolatban azt irták a lapok, hogy Albánia függetlenítése esetén Herceg Festetics Tasziló magyar főurat, a keszthelyi nagy birtokost teszik Albánia fejedelmének. Halál. özv. szentmártoui Darnay Kajetánué szül. Eitner Auna, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a Sümegvidéki Vöröskereszt egylet elnöke f. hó 24-én fáradhatatlan életének 76 ik évében meghalt. Gyermekei: szentmártoni Darnay Károly, Béla, Géza, Kálmán, Kajetác, Anna férj. Brenner Elekné, Emma férj. Kaiser Lajosné. Menyei: szentmártoni Darnay Károlyné szül. lobbaházi Döry Olga, szentmártoni Darnay Béláné Bzül. Berger Mariska, szentmártoni Darnay Kálmánné szül. Luiszer Linka, szentmártoni Darnay Kajelánné szül. Kedacic Malvin. Vői: Brenner Etek, Kaiser Lajos. Unokavőí: Maar József, Dr. Gyuk István. Unokái: szentmártoni Darnay Dóra, Olga, Hubert, Tibor, László, Andor, Arzén, Darnai Pannika férj. Maar Józsefné, Darnay Manci, Darnay Idus, Sári, Kálmán-László, Brenner Kajetán, Elek, Kaiser Margit férj. Dr. Gyuk Istvánné, Kaiser Jenő. Dédunoka : Gyuk Magdi. Az áldott le;kü nagyasszonyban hót testvérével együtt Darnay Kálmán az édesanyját veszitatte el. Távoliak A kaposvári töröktemetés. A Kaposváron elhunyt Ali ben Csarcsenba török menekült katonáteltemették Kaposvárt a legnagyonb csendben. A nálunk szokatlan temetési menet a katonakórházból indult el a temetőbe. A kátona holteste, mint az a hivő muzulmánoknál temetkezési szo kás, egy szál deszkán feküdt, fehér lepellel volt letakarva, ugy hogy minden körvonala látható volt. A deszkát, melyen a halott feküdt, társai vitték a vállukon. Az egyszerű, szomorú menetet a kaposvári helyőrség egy tisztje s egy török tiszt kisérte, valamint egypár katona vegyesen a mieinkből és a törökökből. Ali ben Csarcsenbát a déli temetőben hantolták el török szokás szerint, ülő helyzetben. A minden szertartást nélkülöző, katonás ridegségü temetés annyira megható volt, hogy a déli temetőben a kísérő katonák zokogtak. Mivel a temetés délután 3 órára volt kitűzve, arra az időpontra nagy néptömeg gyűlt össe a déli temetőnél, hogy lássa a nálunk isme retlen török temetést, a temetés éppen azért történt hamarább, nehogy csoportosulást okozza • uak az érdeklődők. Németül kell tanulni a postásoknak. Nagyváradról jelentik: A kereskedelmi miniszter rendeletet intézett a nagyváradi posía és távirda igazgatósághoz, melybeu elrendelte, hogy a posta tisztviselői számára tanfoiyamot rendezzenek, amolyeken a német nyelvet lehetőleg minél előbb és minél tökéletesebben elsajátítsák. A miniszteri rendelethez az egyik itteni lap a következőket fűzi: »A német nyelv tanulásának elrendelése a hadvezetőség kívánságára történik, amely az idei hadgyakorlatok alkalmával azt tapasztalta, hogy a posta működését gyakran nem lehetett összhangba hozni a hadsereg működésével, mert a tisztek és általában a katonák nem tudnak magyarul és igy nem tudták magukat a posta alkalmazottaival mogértetni.« Egy nagyon szerény kérdé sünk van a kereskedelmügyi miniszter úrhoz, irja a Magyarország a hatvanhetes kiegyezés szellemében nem inkább a katonatiszteket kellene-e magyarul megtanitanitaui, mint a magyar hivatalnokokat németül? A kérdésre adandó válasz megkönnyítése czéljábul figyelmeztetjük a miniszter urat a hatvanhetes többségű delegácziónak idevonatkozőlag hozott többrendbeli határozatára. Egy pfipö* a tanárok mellett. Fejes István a tiszáninneni reí. egyházkerület püspöke a tanárok nyugdíjügyében hosszú felirattal fordult a közoktatásügyi miniszterhez. Arra akarja birni a minisztert, hogy a tanárok közismert sérelmét kiküszöböltesse. A 30 évi szolgálatidő meghagyását s az egyenlő elbánás ^elvéből kifolyólag azt kéri, hogy a nem állami tanárok külön törvény utján az államiakkal az egész vonalon egyenlő nyugellátásban részesüljenek. Fejes István püspök feliratában a következőket irja : „Nem tudjuk elhinni, hogy a magas kormánynak ebben a kérdésben utolsó szava volna. Inkáb hisszük azt, hógy nagyméltóságod csak az előkészületek és adatgyűjtések befejezésére vár, hogy a méltányosság és egyenlő elbánás elvei alapján a felekezeti tanárok nyugdíjügyét is az állami tanárokéval egyenlő alapon rendezhesse." Majd Írását azzal fejezi be, hogy „A mi közép és felsőbb oktatásuuk még távol áll a tökéletességnek attól a magas fokától, amely felé törekvésünktől bármily szempontok miatt is eliekintenünk lehetne; ha mégis akár pénzügyi tekinteteknek, akár az indokolatlanul egyenlősítő törekvéseknek végre is kénytelen volna engedni Nagyméltóságod a tanári szolgálati idő meghosszabbítására nézve : ez olyan vissamenő irány térfoglalását jelentené, amely ami minden időben előretörekvést és haladást képviselő felfogásunkkal merően ellenkeznék. Az Írás korlátozása. Balogh Károly nagyváradi igazgtó ellen, a „Küzdelem" szerkesztője ellen a miniszter parancsára fegyelmi eljárást rendelt el a közigazgatási bizottság s egyúttal a szerkesztéstől is eltiltotta. A vád : Tiszteletlenség. , ^zt irta a »Küzdelem«-ben Balogh Károly : »a tanítóknak gondjuk Ijsz rá, hogy ne legyen i addig boldog álma a dúsgazdag miniszternek — i aki a tanitók egyetemleges gyűlése óta megint | vigan alszik —, míg a tanitók fizetésrendezésój nek kérdését megoldva nem látják«. Majd később Gróf Tisza Istvánhoz intézett, udvarias, de amellett önzrzetes levélben utasította vissza a patronázsbeli munkásságát, mert afcban az időben mondták ki a tanitók a passzív rezisztencziát. A fegyelmi eljárás egy éve tart. Ez idő alatt a Gróf Tisza vármegyéjének tanítósága megadta a csattanót a miniszternek A fegyelmi vizsgálat alatt levő Balogh Károlyt egyhangúlag Biharvármegyei tanitóegylet elnökévé választotta. A fegyelmi választmány ülésén Dr. Ágoston Péter jogakadémiai tanár, az igazgató védője kifejtette védőbeszédében, hogy a minszternek nincs jog* olvan szuverénitással intézni a tanitók ügyét, mintha ezek az ő aikalmazottai volnának. Amikor a miniszter eltilt egy tanítót attól, hogy lapot szerkesszen, túllépi hatáskörét. Ezt tette a mostani esetben is, amiért az igazgató felmentését kéri. A választmány Balogh Károlyt mégis 50 korona pénzbüntetésre ítélte el, azzal a megokolással, hogy tiszteletlenül nyilatkozott a miniszterről és engedetlen volt vele szemben, amikor a lapot tilalma ellenére tovább szerkesztette. ~~—————————— tárnám háziasszony teljes meggyőződéssel mondja: Nincs kávé Franck nélkül! és azért ajánljak csak a „Valódi Franck"-ot a kávédaráló védjeggyel, melyet belföldi nyersanyagból Kassán, honi ipar állit elő. Irodalom. Művészet. Kebelhullámok czimen egy vaskos könyvben kiadta verseit Tersánczky Gyula Alsólendváa, ahol időközönként meg is jelent egyik másik verse az Alsólendvai Hiradóban. A kötetben jobbára alkalmi versek vannak, néha a prózáig leereszkedve. A könyvet nem annyira a költészet szempontjából kell bírálni, mint abból, hogy nemes érzésű és jó indulatu versek vaunak benne. A fűzött példány ára 3 korona, s a jövedelem 20 százalékának fele az alsólendvai kath. és izr. nőegylet javára, másik fele pedig az alsólendvai polgári iskola szegénysorsu tanulóinak segélyezésére fo rdittatik. Szerző a könyvet unokájának, Novotny Pistikének ajánlja. Gyermek-szinpad. A legkedvesebb, felnőttet is legjobban gyönyörködtető gyermek-mulatságok közé tartozik a színdarab előadása. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás arról is gondoskodik, hogy a gyermekeket mind ujabb és ujabb előadásra alkalmas darabbal lássa el, gyakran ad ki kis vígjátékokat, legújabb, november 24 iki számában is Zsoldos Lászlónak egy bájos kis színdarabja jelenik meg. Ebbe a számba irtak még : Feleki | Sándor verset, Szemere G\ö gy elbeszélést, 1 Sebők Zsigmond üö'rr.ö^ö Dömötör Királyhágón tuli uta?á-áaal< folytatását, Elek nagyapó apró i történetet, G\ula bác-i czikket a forgószélről, • Zsiga bác i mulatságos móká». A kis diákok ' levelei rovat. S/.emere György regényének folytatása, a lejtvéjyek, szeikesztói i/.euetek egészítik ki e szám gazdag taitalmál. A Jó Pajtás t a Franklin-társulat adja ki ; előf.zetési ára negyedévre 2 K 50 f.
