Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-18 / 3. szám
1912. január 18. v< i fi V ar p a 1 z s 5 Szemérem sértő pénz. Nagy fülhádorodást keltett az olasz asszonyok körében egy uj nikkel pénzdarab ak a bnhozatala. Az uj uikkel pénz egyik oldalán agyanis egy meztelen nö jelképozi a czigilizácziót és ez az olasz asszonyoknak nem tetszik, Róma előkelő asszonnai most mozg ilmat indítottak a szeméremsértö pénzdarab ellen és erélyesen követelik, hogy a kormány a pénzt vonja ki a forgalomból, vagy pedig öltöztesse fel a meztelen hölgyet. A „Vasárnapi Usság" január 14 iki száma nagy tömegét közli az érdekes és szép képeknek a budapesti népszállóról, Uj Guineából egy magyar utazó fölvételei uvomán, a budapesti gróf Batthyány palota műkincseiről, a Nyit án felfede zett nagybecsű rézlapba metszett Madonna kép ről, a politikai revueról, a téli táirai spoitokrol, a Béga szabályozásáról, stb. Ebez a változatos kép-anyaghoz járulnak a szépirodalmi olvasmá nyok: Szemoro György regénye, Zsoldos László elbeszélése, Lovászi Károly verse, egy régi aug^l nyelvű magyarországi útleírás ismertetése Könyves Tóth K imántói, Alexander színházi czikke s egyéb közlemények. A tél ÖdvÖzíóse. A valahára beállott telet jókedvei üdvözli Faragó bác-i mozija a Jó Pajtás, Sebők Zsigmond és Benedek Eiek képes gyermek lapja legújabb számában, mulatságos képeket és ép oly mulatságos verseket adva róla. A lap többi közleményei közt van Lévay József bájos verse, Benedék Elek elbeszélése Dörmögő Do motor utazása Budapest körűi Sebők Zsigmondtól, Sz< cső Vilmos elbeszélése. L>ube D zsőuek, a Magyar Athiétikai KIUM titkárának czikke ui iéu sportjátékokról. Zsiga bácsi mókája, a Kis diákok levelei rovat, Rákosi Viktor uj regénye, a rejtvények, szerkesztő: üzenetek. Elnéz a számhoz van mellékelve a tavalyi évfolyam második félévé nek tartalomjegyzéke is. Különfélék" Aki sokat ül, rosszul emésst. A napolyi orvosi-klinika tudományos jelentései felemlítik, hosjy egy kis adag termeszetes FerenCZ JÓZSef-keserüviznek naponkinti éhgyomorra való használata nemcsam megjavítja a gyomormüködést, hanem a belek renyhes gét is sok esetben annyira mérsékli, hogy más orvosszerek használata lelesle^essé válik. A gyógyszertárakban és füszerkereskedasekben hata rozottan valódi. .,Fereticz József" keserüvizet kell kérni. Mivel bódítanak a nők? Ezt a körkérdést intezte egy amerikai lap uőolvasóihoz és a beérkezett válaszokból statisztikát állítva össze, kitűnt, hogy 4 százalék termetével, 12 százalék arczának szépéségével, 6 háziasságával, 3 énekhangjával, 7 briliáns zongora technikájával, 2 járásának és mozdulatainak kecsessé^ével, 8 a táncczal -5 műkedvelői színielőadás révén, 9 apróhirdetés utján, 8 toalettjével, 2 a frizurájával, 27 százalék a hozományával, 3 százalék üyyes társalgási modorával, 4 százalék pedig kiszámított kaczérságával hódította meg a féifiakat. Jellemző, houy a válaszok beküldői közt — pártában maradt aggszüzek is szerepelnek. Zonaorazásban, angol, tranczia, níimetnyelvben gyakorolt nevelőnő elválal oktatásra növen dékeket. — Bővebb értesítést ad özv. Skublics Zsigmondné. 13 — 0 ÉRTESiTÉ- ! Van szerencsém a n é. közönség ezives figyelmébe ajánlani, Zalaegerszegen Rálíócziut 9. az. a. (Bácsay féle házban) levő kocsif°ny~zö és kárpitos üzletemet. — Elvállalok a koc^ifényezö és kárpi'co? szakmába vágó mindennemű munkát szolid, pontos kivitelben, jutányos áron. Szakmámban szerzett sok evi tapasztalataim biztosítékot nyujUnak afelől, hogy a t. rendelőim fokozottabb igényeit is teljes meg elégedésre kielégíthetem; kiváló előnyt nyujthatok a n. é. közönségnek azzal is, [ l o«y a k csísryártáscak minden iparága egy ha 7 . va n' at D' csakis a n. é. közönség I ónyére és kényeimére szolgál; miért is érem a n. é közönség nagybecsű pártfoKását, melyet kiérdemelni mindenkor legtöbb kötelességemnek ismerem. — Kiváló Menyasszonyi koszorú, fátyol és báli ruliadiáz nagy választékban Tisztelettel isz 2 Nándor. SZOLO-OLTVÁNYOK S 0L0VES37.0 í és GLEDITSCHIA. ,élö kerítenek alkalmas C-EME EK beszerzésére legmelegebben aj nlj <k 8 a legjohb hi névnek ör>eadő @ S2ÜCS SÁNDOR FIA BIIardiószeIEV H*. a szíját érdeket tarija sz.tm előtt, ugy ne vegyen addig oltványt vagy vesszőt, míg afenri oégnaííy képes ár jegy: ék -t nam kérte; ing>en éc bérmentve. Ezen árjegyzék minden szőlőb.rto kost érdeket ti»3<nos t&rtalmánal fogva Olcsó ár és pontos Szamtalan I I kiszolgálás ! ! ! elismerő levél 1 A tisztelt érdeklődök K telep m>g'ekjntésére syivesea láttatnak (14—26) Magyarnyelv. Nyel-^ét)eii ©1 a nemzet. Dr. Flóris vagy Flóris dr.? (II.) (Sági Jánoshoz szól ez a fohtatólágos levél.) Kedvem telik, hogy gondolkozás után válaszoljak a Dr. és dr. szónak mikénti Írására nézve. Megjegyzem, ho»sy vélekedésem csak egyéni, de eredetisége miait lehet érdekes. Vélekedésem mellet makacs nem vagyok. Mert őszintén megvallom, hogy ennekelőtte nemcsak nem olvastam, nem láttam s nem hallottam erről vitatkozást, sem szabályt, sem semm nemű elmélkedést; de magam sem gon dolkoztam róla; csak látt m és látom, hogy egyik Dr t ir, a másik dr-t, s egyik elől, a má sik hátul; s csak egvszer hallottam évekkel ezelőtt, hogy: Gróf Zichy Nándor németes szórend. De, hogy miért? Arról nem láttam irást és nem hallottam beszédet. E levelem irása közben hallom, hogy hiszen Dr. Simonyi Zsigmond négy évvel ezelőtt vitatkozott nem tudom kivel a Magyar Nelvőrben, va^y talán más folyói ratban a Dr. és dr Írásáról s mondják, hogy dr t ir hátul, az ellenfele ellenkezőleg. Szándékosan nem nézek mist utána az argumentumoknak, hogy ez a levelem egyéni legyen és önálló. Akárhogy jött létre a németeknél a giófsági intézmény: ugy látszik, hogy a közéleti felfogás BUGOWIÖS i MOS ko;sigyáríó és ká pitos. f tisztelettel a_i3 Kész kocsik állandóan raktáron vannak. szerint is, s nyelvöknek gramatikai rendszere szerint is a grófság és gióf fogalom a fődolog. Az X. Y. név csais jelzőjük ezeknek. Azért mondják igy: Gráf Kari, mintha igy volna: Gráf von Kari. Magyarul : Egy Károly nevű gróf, vagy hátul tett jelzővel, appozicióval: A gróf, a kit Károlynak kereszteltek. itt a Kari is, a Károly is csak melléknévi jelzők. Igv történhetett, hogy a Gráf Kari német szórendet átalakították helyes magyarsággal, magyaros szórendel Károlyi grófra. Ez jó volna, ha jó volna. De nézzünk tovább az orrunknál. Ha egy tisztán grófokból álló társaság, egyesület, vagy bál van valahol, akkor ott minden egyes ember cs'ik azért, l^bet ott, mert ö gróf. Akkor ott ez a fődolog. Szükséa van az egymásközötti megkülönböztetésre'? Ott van az egyéni név. Melyiknek jött a télegrarnm? Károlyi grófnak és nem Zichy grófnak. Hát a levél? Az Béldi grófnak s nem Bethleunek. Akkor itt a keresztelő és családi nevek, csak melléknévi jelzők s a gróf jelzett főnévként nemcsak hátul iratik, hanem kis g vei is, mert itt igazában köznév. Itt nem a gróf külömbözteti meg az embereket, hanem a családi és keresztnév kü ónbözteti meg a grófokat. Csak ilyen körülmények között kell ugy mondani, s irni, hogy: Gráf Kari s magyarul Károlyi gróf. De egyéb vegyült életünkben: Gróf Károlyi István. Mert hála Istennek, a grófok nem élnek elzárkozott társaságban, v> lünk együtt közösen élnek. S ha tudakozódni akarsz az országgyűlés tagjairól, nem azt kérdezed, hogy milyen természe'ü gróf, v?gy milyen keresztnevű doktor tartott beszédet? Hanem azt kérdezed, hogy kicsoda? S azt felelik, hogy: Holló Lajos, Buza Barna, Apponyi Albert, Tisza István, mely két utóbbinak diszitö jelzője a gróf s igy teljes nevükön: Gróf Apponyi Albert és Gróf Tisza István; Nagy György most nincs bent. Melyik Nagy György? Dr. Nagy György. Az egész embert a családi és egyéni kettős név teszi teljesen. A herczeg, gróf, báró, doktor, id(ósb), ifj(abb) csak accidencziák, egyes tulajdonsági, melléknévi jelzők, melyek a magyarnyelv szelleme szerint a név elé járulnak, s párhuzamosok lesznek és azért uagy betűvel iratnak. A név a fődolog. Még pedig mindenkinél egyaránt. Ha nem igy volna, akkor azt kellene mondanunk, ho-y az országhá/.ban vannak emberek, pl. Holló Lajos. Bqza Barna, stb. azonkívül vannak doktorok, pl. Hajós Kálmán nevü doktor, továbbá grófok, bárók, pl. Batthyány Tivadar nevü gróf stb. De nem igy moüdjuk, hanem azt mondjuk, hogy ott vannak a következő emberek: Eitner Zsigmond, Gróf Batthyány Pál, Doktor Vertán Endre stb. A herczeg, gróf, báró, doktor, idősb, ifjabb, teljesen egyenlő használatuak, címek, diszjelzők a nevek előtt, s ezen a helyen belőlük is nevek lettek és nagybetűsök. Mondhatná valaki, hogy tévedésben vagyok, mert a király csak elég szép kis czim s tán sohasem használják melléknévi jelzőnek, hogy elöl tegyük; mindig közfőnévnek marad s mindig appoziciónak, hátul. Szent István király, Mátyás király, s Toldi György is Lajos királynál váltja fonn a tányért. Már pedig a grófság is olyan volt (a németeknél) mint egy kis királyság, intézményileg is, nyelvhasználatiig is egyeznek (a németeknél). Kaiser v. Wilhelm, König v. Ludwig, Gráf Kari. Következetesen kell tehát mindeniket egyformán jó magyarsággal irni, hogy: Vilmos császár, Lajos király, Károly gróf. Eddigelé még nem vagyok tévedésben. A királyt és császárt csakugyan igy kell mondani: Vilmos császár s Mátyás király; de a grófot Gróf Károlyinak, kell írnunk és mondanunk. Mert hogy a németeknél mi volt, mi nem volt a grófság, nekünk ahhoz semmi közünk. Világos, hogy lehetett a németeknél a grófság olyan természetű, mint a királyság: jogokkal diszes és kötelességekkel terhes. De Magyarországon tisztán csak czim, disznév, és semmivel sincs több és külömb kötelessége, mint más emberfiának, akinek csak pár neve van. De a király, a császár s akármilyen czimü uralkodónak a czime nemcsak üres ciim, hanem nagy gondiai és hivatallal jár, nálunk és más orszá, gokban is. Nálunk tehát a grófság és királyság 1 nem párhuzamos és nem hasonlatos czimek.
