Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-29 / 9. szám

1912. február 29. VJ AGYAK PAJZS 3 zatta Dr. Hajós Lajos egyetemi magántanárt. Ez az ügy tehát elintézetlenül maradt. A harmadik ügy. A rédicsi kocsmában ivott Kovács Molnár István mumori lakós a társaival, a végin Szent János áldásnak még két deczi pálinka is kellett. Jó barátja Vajmi Sándor jó- j akaralulag elvette a pálinkát, hogy ne-igyanak, j Csakhogy Vajmi Sándort ezért rögtön megkéselték és Vajmi Sándor belehalt. Dr. Grünvald erős argumentumokkal védelmezte Kovácsot s ezért ez csak négy évi börtönt kapott. A negyedik ügy. Tekenyén Dezsényi István 20 éves suhancz — mit csinált? Mit csinálhatott j egyebet, mint ivott. Hogy legyen boritaladó és csődöt ne moudjon az ország költségvetés. Ivott, ivott, aztán Tarsoly Antal iegényt megplte egy ; késszurással. Dr. Csajághy Károly ügyész vádolta, » Dr. Fürst Jáuos ügyvéd védelmezte. Dezsényit j három évi fogházra Ítélték. (Micsoda kis itéletez?!) ! Az ötödik ügy. A kemendi kocsma előtt Tóth < József ütött egyet a karóval és Tömpe Antal I azonnal meghalt. Dr. Kardos Jenő ügyvéd beszéde ; után Tóth Józsefet négy évi börtönre ítélték. A hatodik ügy. Rabviselt ember volt az öreg I Cseke József s a feleségével is rosszul bánt. | Ezért a mostoha fia, Szekér Jenő József rálőtt • egynéhányszor, nagyobb baj nélkül. Az ifjút Dr. Hajós Ignácz ügyvéd védelmezte s miután az • esküdtek véleményét Németh József főnök kihirdette, ennek alapján a törvényszék felmentette Szekér Jenőt. A hetídik ügy. Tapolcza vidékén az Eszterbázy uradalomban Nyirő Pető Gyula erdős veszekedésben volt Gál József vinczellérrel, s már előre megtuondía, hogy ő skitörüü az életböU a vinczellért. S a legelső alkalommal meglőtte. Szándékos emberölésért 12 évi fegyházra ítélték. Öngyilkossági kísérletet követett el a mult ; héten Berkes Sándor, a felsőkereskedelmi iskolának felső osztályú növendéke. Amint a leczkéjQl, kijött, a folyosón mollbe lőtte magát, valg^ziniíleg csak ijesztgetni akart a kül,önhftn is ideges if|u; a lövésnek csak a,szele érintette; egyéb baj nem történt. A kfyoktaiásügyi miniszter kinevezte B^siViJános, Tuczy János és Borbély György főgimnáziumi tanárokat a VIII ból a VII. fizetési osztályba; Takács József tornatanárt pedig a X-ből a IX. fizetési osztályba. A mnckáscjimnaziamnak a zalamegyei központi takarékpénztár 20 K-t, a zalavármegyei takarékpénztár 15 koronát volt kegyes adományozni. Fogadják hálás köszönetünket. Iparosok, használjuk a munkásgimnázium könyvtárát. Minden vasárnap 5—6 óra között van a könyvkiadás, A könyvtárhasználat díjtalan. Uj takarékpénztár Zalaegerszegen. Egy husz tagból álló társaság, melyben városunknak és vidékének nem egy vezető emberét értjük, Dr. Keresztury József elnöklete alatt azon fár dozik, hogy Zalaegerszegen Polgári takarékpénztár czég alatt egy a mostaniaknál sokkal tágabb ügykörrel biró uj takarékpénztárat létesítsen és annak 500 ezer K kezdő alaptökéjét 1000 db egyenként 500 koronás részvény kibocsátásával födözze. Az erre vonatkozó alapitói levelet mai számunk hirdetési rovatában közöljük. Tekintve, hogy az alap'tó levelek csak f. hó 22-én lettek kibocsátva és a részvényeknek körülbelül felerésze máris jegyezve van, nem kételkedhetünk, hogy az uj pénzintézet csakugyan megalakul, és tekintve az alap'tók közismert egyéniségét és azokat az inteDcziókat, amelyeket uj vállalkozásuknál maguk elé tűztek, remélhetőleg hézagot is fog pótolni. Fagyott testrészek fájdalmai mindenkorra elmúlnak, ha ezt esténkint Dr. Borovszky-féle »BOROLlN«-nal bedörzsöljük. Utalunk a mai számunkban közzétett »BOROLIN« hirdetésre. Kófő vezeklés a czime az Edison villanyszinház szombati és vasárnapi slágerének, mely a nagy gonddal kiválogatott műsorból is messze kiemelkedik. Ajánljuk a közönség figyelmébe e jó és olcsó szórakozást. Az előadások szombaton, vasárnap és szerdán este 8 órakor tartatnak. Vasárnap délután 4 órakor mérsékelt áru előadás. A szerdai előadáson bemutatásra kerülő »Léghajósok* czimü kép szintén a legkiválóbb drámai jeleneteket mutatja. A sorozásra nézve a honvédelmi miniszter leirata a következő : Minthogy az 1912. évi fősorozás a rendes időben, vagyis márczius és április hónapokban megtartható nem lesz, a honvédelemügyí miniszter ugy rendelkezett, hogy a hadkiegészítési kerületi parancsnokságok székhelyein, valamint e kerületi székhelyeken kivül eső helyeken szervezett állandó sorozó bizottságok márczius és április hónapokban is egybegyűljenek ugyan, de működési körük akként korlátoztassék, hogy az csakis a gyámolitásra szoruló férfirokonok keresetképességének megállapítására szorítkozzék. Továbbá a magyar szent korona országaiban tartózkodó és megkeresés utján itteni utóállitandó osztrák honosságú, nemkülönben bosznia—herczegovinai tartomanyi illetőségű állitáskötelesek megvizsgálására szorítkozzék. Magyar honosságú állitáskötelesek ellenben mindaddig, a-rsig az 1912. évi ujonczjutalékok az országgyűlés által meg nem ajánltatnak, az állandó sorozóbizottságok elé nem vezetendő, továbbá ugyanaddig az Ausztriában tartózkodó és ottan való állításukat kérő magyar honosságú állításköteleseknek Ausztriában leendő állítása iiánt sem intézendők az osztrák hatóságokhoz megkeresések. |f a t / egy udvari lakás s K IQ nfl egy butorozot szoba HlfiUU a ""W-assi's utcza 8. szám alatt. Megyeiek Bethlen Gábor szobrára Zalavármegye törvényhatósági közgyűlése a közművelődési alap terhére száz koronát szavazott meg Beszterczebánya felhívására, ahol a szobrot felállítják. Gyilkos szerelemmel szerette Drávanagyfaluban Mayercsák Gyula postamester Söjtóri János korcsmárosnak szép feleségét. A menyecske nem akart vele elszökui s ezért Mayercsák kicsalta az utezára, kétszer rálőtt s' az asszony meghalt. Azután öuma^t ís "ágiyonlötte. Lefoglalt imakönyvek a Muraközben. Mi is megemlítettük a múltkor Lajtman György kottori plébánosról, hogy magyar ellenes dolgokat művel. Most azt írják Nagykanizsáról, hogy az ügyész lefoglalt nála négyszáz darab Cynll irásu imak ínyvet, melyeket a piebán )s Zágrábból kapott s a kotorvidéki nép között szándékozott szétosztani. A vizsgálatot Dr. Fischer Iaire ügyész fogja végezni. Lajlman pleüáuos elment Nagykanizsára s az ügyésznek és a Zala szerkesztőjének magyarázta, hogy ez imakönyveknek semmi közük sincs az úgynevezett nagy horvát terjeszkedéshez. Nagy tűz volt Bántornyán e hó 19 én. Hét gazdának két lakóháza 14 melléképülete s összes gazdasága porrá égett. A kár 25 ezer korona. A szörnyű alkohol. Alsólendva meilett Kapcza községben egy halotti toron volt Vörös Gergely is, de annyit ivott, hogy az ital benne meggyúlt s rövid idő alatt szörnyű kinok között meghalt. Gazdasági előadások és tanfolyamok a Balatonpartján. A Balatoni Szövetség Gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter megbízásából 160 népies gazdasági előadást és felolvasást rendez a balatonparti községekben. Ez alkalommal a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi kérdésekről lesz szó. Előadásokat, felolvasásokat tartanak a szövetség megbízottai Balatonfőkajár, Siófok, Balatonkenese, Balatonalmádi, Vörösberény, veszprémmegyei Csopak, Balatonkövesd, Balatonrács, Nagyrécsely, Tihany, Nemespécseíy, Örvényes, Bala tonudvari, Zánka, Szepesd, Bendes, Badacsonytomaj, Balatongyörök, Vonyarcashegy, Gyenesdiás, Somogykiliti, Zamárdi, Köröshegy, Őszöd, Szárszó, Faluszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Balatonkeresztur, Balatonberény, Tótszentpál, Buzsák községekben. Gazdasági tanfolyamot tart a szövetség Kiüti, Csopak, Balatonudvari. Balatonfüred községekben. A szövetség ezirányu tevékenysége nagyon jó hatással van a nép értelmi fejlesztésére és a téli érintkezés kihat arra is, hogy nyáron át az idegenek és a balatonvidékiek között a megfelelő gazdasági viszony fejlődjék ki. Tömör Boldizsár csáktornyai tanítóképző \ intézeti rendes tanárt kinevezte a miniszter a • VIII ból a VII fizetési osztályba. Távoliak 48-as könyvtár. Heqyesi Márton nagyváradi f ügyvéd volt. Ezelőtt hét évvel halt meg 61 éves i korában. Hegyesi nagy műveltségű ember volt, éles érzéssel és szeretettel ápolta a 48-as történelmet, melynek jeles írója is volt. De ápolta és művelte különösen ugy, hogy egész életén át gyűjtötte a nagy időkre vonatkozó iratokat, emlékeket; mindenik európai nyelven megjelent bármilynemü könyvet, írást megszerzett, bármily áron, bármily fáradsággal, jegyzetekkel látta el és rendezte. A rendkívül nagy értékű i könyvtár nemzeti kincs, mert történelmünknek : legdrágább mozzanatára vonatkozik. Ezt a nagy értéket fölismerte Kolozsvárt a 48. Ereklye ': Muzeum vezetősége, s főleg Kuszkó István mui zeumi igazgató lázasan figyelmeztette a közügy ! embereit, nehogy kallódásnak engedjék ezt a ; páratlan szép gyűjteményt. Kuszkó agitálására ! most a kolozsvári muzeum szép emlékiratot | küldött Gróf Zichy János közoktatásügyi miniszI terhez a magyar közművelődésnek és tudományj nak legfőbb őréhez, hogy vegye meg közkincs: nek az állam számára, mert nem lehet tudni, i hogy az utódok talán szükségből is kényszerítve í eladás véget nem bontogatják é szét a gyönyörű ; gyűjteményt. — A könyvtárt 150 ezer koronára | becsülik a hozzáértők. Majdnem bizonyos, hogy J a kormány eredményesen fogja méltányolni a | kolozsvári ereklye muzeumnak fontos figyelmezj tetését és ajánlását. | v Fölmentették a Köztársaságügyi pörben Dr. j Nagy Györgyöt. A szegedi ügyész a Nagy j Györgytől szerkesztett Magyar Köztársaságból hosszú listát közöl bűnös cselekményként pl. a következőket: »Utnak indul a Magyar Köztársaság . . . bizva-bizik a köztárasági eszme mindenható erejében . . . Hatalmas erejét bizonyítja, hogy már gyermekkézzel egy uj Herkulesként franczia földön trónust döntött porba, koronát tört össze. Minden nagykorú nemzet saját sorsának ura akar lenni. Törekszik a teljes nemzeti függetlenségre. E törekvés követeli a köztársasági államforma megteremtését. E törekvés nálunk Magyarországon nemcsak jogos hanem törvényes is . . . sőt szükséges is. Felettünk négy évszázad óta idegen család uralkodik. Vére más. Érzése elütő. Gondolkodása rokontalan. Akkor volt a magyar nemzet legnagyobb, mikor az onódi országgyűlésen és a debreczeni nagytemplomban a koronát letéve, fölemelt, büszke, glóriás fejjel tett hitvallást. Bákóczi és Kossuth a koronáraállva, emelkedtek fel a nemzet szivébe, az örök dicsőség templomába. A gyávaság, a szolgalelkűség valósággal elsikkasztotta Kossuth Lajos republikánus kijelentéseit s a megfizetett történetírás a debreczeni trónfosztást is ugy tünteti fei, mint valami kárhozatos ballépést. Ki Kossuth Lajost csak a debreczeni nagytemplom ajtajáig követi, de a küszöbről gyáván visszakullog az nem igaz híve a függetlenségi eszmének. Kossuth Lajost 1849. évi április 14 ike emelte a korszakalkotó férfiak sorába. Ekkor töri öszze a királyhüségnek oktalan bálványát, hogy a nemzet visszatérjen a szabadság Isteni hez. A debreczeni templom ajtaján át vezet az ut a magyar köztársasághoz. Van-e nemzet siralmasabb sorban mint a magyar? Elhanyagolt népoktatás, igazságtalan földmegosztás, növekvő kivándorlás, az öszbirodalmi eszme nekilendülése, a polgári jogok erőtlensége útjelzői lojális sülyedésünknek. Milyen más ut vezet a köztársaság felé . . . Amelyik nemzet a négyszázéves Habsburg-uralom alatt sem vesztette el teljesen életképességét, azt az Isten is örökéletüuek teremtette. Kit négyszázéves szolgaság sem tudott egészen megtörni, annak kiirthatatlan a szabadságszeretete. Amelyik fát négy évszázadnak annyi gyilkos fejszecsapása nem volt képes ledöuteni, az meg kell, hogy érje igazi tavaszát, a szabadság tavaszát. AZ az Isten, aki Rákóczit és Kessuthot adta az ő népének, nem kárhoztathat minket arra, hogy a Habsburgok szolgaságában sorvadjunk el . . . Meguntuk a királyi hatalom előtt való örökös térdeplést! Talpra akarunk állani! A világ törpének látta a bálvány előtt térdeplő magyart . . . Az összedűlő trónusok recsegése a népszabadság legfelségesebb zenéje ! Ez a köztársasági eszme himnusza I Utunkból vissza nem riaszt senki és semmi, leverve újra fölkelünk. Utonállóinkkal föl veszszük a harczot! Lapunk ezt az eszmét szolgálja! Czime, egyutal czélja is : Magyar Köztársaság!« stb. Ezeket írja első megjelenésében az említett folyóirat. De a szegedi ügyész ennél sokkal többet is