Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-29 / 9. szám

4 MAGYAR PAIZS 1912. február 29. tett. Erősen mozgatta ... az ügyvédi kamarát, hogy adja ki Nagy György ügyvédet, vagyis függessze fel, magyarán mondva: kebelóból zárja ki legalább egyelőre. A kamara azt felelte, hogy: Hm! hm! bm! Hiszen Nagy Görgyben ő nem lát erkölcstelenséget. (Az ügyész szerint dehonesztáló a köztársasági eszme).jA kamara persze nem teljesítette a kívánságot. Hétfőn volt az esküdtszéki nagy tárgyalás Szegeden. Nagy Györgynek nem volt ügyvédje. Maga szólott saját ügyében kétszer másfélmásfél órás beszéddel, még pedig olyan eredménnyel, hogy ami nem szokott megtörténni, maga az esküdtszék is megfeledkezve önmivoltáról, megéljenezte a vádlottat. Az elnök persze reudre utasította az esküdteket. De már akkor mindegy volt. A vádlottat fölmentették. Furcsa iparpartolások. Jól esik az embernék végre az a komolyság, hogy kormányok, törvényhatóságok, városok hozzászólottak és hozzáláttak a magyar ipar pártolásához: rendeleteket adnak ki hatáskörükben, hogy amig csak elkerülhető, ne fussunk mindjárt külföldre. Milyen jó, hogy magok a rendelkező vezetők igy szólanak, igy parancsolnak. De milyen utálatos dolog, ha a rendelkező vezetők épen ellenkezőleg cselekesznek ! A közszállitások teréu intézményesen van biztosítva a magyar ipar elsőbbsége s mégis ezen a téren szenvedi némely iparágunK a legnagyobb legsúlyosabb mellőzést. A Honi Ipar irja, hogy a székesfőváros nemze közi pályázatot irt ki 1000 drb vízmérőnek a szállítására, holott három elismert vizmérőgyárunk van. Az ajánlatokat már be is adták. A külföldiek 15—20 ezerrel drágábbak. Még megérjük, hogy a székesfőváros megkoronázza magyar iparpártolási tudományát avval, hogy 20000 koronával drágábban vásárol, csakhogy érvényesüljön dicsőséges elve s a külföldieknek adhasson munkát. Ugyan minek is magyarositgatja a nevéc Halmos polgármester? Hagyja csak meg ugy Hügelbaumnak. Pápa város tanácsa is csinált ám egy okos dolgot. Ez meg mindenáron a kufsteini czemantet reklamirozza. Rendel néhány kocsi portland czementet és kiköti, hogy olyan legyen mint a kufsteini. T. i. olyan jó. A pápai várost^nács nem tudja, hogy Magyarországon pl. a beocsini s a nyerges-ujfalusi czement jobb, mint a kufsteini. Persze külföldi tanulmányutat járnak és saját hazájokat nem ismerik. Haber Gyula barcsi apátplébános!, a kitűnő hegedömüvészt és magyar zeneköltöt folyó hó 20 án súlyos baleset érte. Huber Gyulának a jelzett éjszakán Diávatamási községbe kellett menni, hogy ott egy halálos betegnek az utolsó kenetet feladja. A sötét éjszakában kocsija tel borult s az apátplébános az árokba zuhant és több helyen súlyos zuzódásokat, bal kezefején pedig csonttörést szenvedett. Reméljük, hogy az erős szervezet könyen kibírja a bajt. irodalmi kitüntetésben részesült Jakab Ódon lövárosi tanár, költő, kinek az irodalom terén szerzett érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona rendet adományozta a király. Az állsmi tisztviselők pótlékáról mondják, hogy a pénzügyminisztériumban legközelebb befejezik az állami tisztviselők és alkalmazottak családi és drágasági pótlékáról szóló torvényjavaslat munkálatait. A javaslatot Lukács László pénzügyminiszter értesülésünk szerint márczius hó ©lején terjeszti a képviselőház ele. A textilipar köréből. A textilipar és Kereskedelem 3-ik szomában olvassuk a következőket: „Osztrák vélemény a tervbe vett állami szövőtanmühelyek jelentőségéről. A „Brünner Monatschrifc für Textilindustrie" a , Pester Lloyd" egy közleménye alapján beszámol a Gerstl Leó féle propózicióról az állami textiltanmübelyek felállítását illetőleg s emliti, hogy Dr. Antal Géza országgyűlési képviselő előterjeszti Gerstl tervét a Texlilvegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, ahonnan kellő tárgyalás után a kereskedelmi miniszter elé kerül a memorandum. Eddig nincs is semmi baj. De most a szerkesztőség zárójelben félhasábos megjegyzést koczkáztat ilyenformán : „Nem hisszük, hogy ezek a tervek alkalmasak lesznek a magyar textilipar munkásai képességét lényegesen emelni. Csak a gyárak kemény, a létért való küzdelmeiben edződik meg a munkásember hivatása teljesítésére. Magyarország sok helyütt kedvezőbb gazdasági telepein a mezei munka jövedelmezőbb, mint a gyári foglalkozás s igy tavasszal tömérdek gyár munkás odahagyja iparát s töldmiveléssel foglalkozik. Csak olyan helyeken, ahol kevés a mezei munka, ott kell ipari akcziókkal a munkást, a népet kenyérhez segíteni. S előre megállapítani számítás utján, mi az előnye egy-egy ilyen műhelynek, azt nem lehet, mert a munkás sokáig nevelődik. A munkásnevelés pedig időt, pínzt és türelmet vesz igénybe." Eddig a kommentár. Szép ez a jóakaratú tanács, mely főleg Ausztriának — jóakaratú. Nem felelünk rá sokat, tudvalevőleg — jó magyarán mondva — „fogadatlan prókátornak ajtón kivül a helye," Ahol nem isznak szeszes italt. Nagymogyorós köszsége, Dobra Viktor gör. kath. lelkész indítványára határozataiig kimondta, hogy a község lakossága három éven belül semmiféle szeszes italt nem iszik, és ez által talán végkép leszokik a szeszes italok élvezetéről. A siketnémák kaposvári intézete I. osztályába az 1912—13 ik tanévbon tizenöt siketnéma növendék vétetik fel. Pályázhatnak Somogy, Zala, Baranya és Tolna vármegyékben tartózkodó 7—10 éves siketnéma gyermekek. A kérvények legkésőbb folyó évi május 20 áig a kaposvári siketném intézet igazgatóságához küldendők be. A szegény sorsuak ingyenesen vétetnek fel. Egyéb felvilágosítással ugy a községi és körjegyzőségek, mint az intézet igazgatósága szolgái. Ipari alapitások. Budapesten uj faáru gyárat alapítanak. Az uj gyár a Hungária-körúton épül s lesz gőzfavágója, hordógyára és szerszámfa telepe. A rákospalotai Sparber féle kötő- és szövőgyár átvételére részvénytársaság alakult 200.000 korona alaptőkével. — Uj gipszgyár TordaArauyos megyében. Gróf Karácsonyi Jenő várfalvi birtokán, egy pénzcsoport részvénytársasági alapon gipszgyár építését tervezi. A vállalatot egy temesvári pénzintézet finanszírozza. — Gőztéglagyár és sertéshizlaló R.-T. Berettyóújfalun czég alatt 120.000 korona alaptökével uj vállalat alakult Berettyóújfaluban. — Debreczenben uj csavargyár létesült, mely a napokban kezdte meg üzemét. A gyár mintegy 60 munkást foglalkoztat s kartelen kivül áll. — Az Első Losonczi Serfőzde B.-T. alapításáról is hírt adunk. A videfalvi sörgyár átvételére alakuló részvénytársaság 200.000 koronát alaptőkéjét az alakuló közgyü lésen 400 000 koronára emelik tel. Csak Mauthner féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. (2—7) Csók a tárgyaló teremben A zordon paragrafusok komor biródilmába a minap bevonulta poézis. Büntető ügyet tárgyaltak a muraszombati járásbíróságnál, Podleszek István mezővári lakos bünügyét, ki ellen az volt a kemény vád, hogy a feleségét, a szép Rituper Júliát megverte, mert az a kellemes és a nőre igazán nem nehéz házastársi kötelességét nem akarta teljesíteni, mely végre is a házasságnak egyik nem éppen leglényegtelenebb része. Az ügy bíróság elé került könnyű testi sértés miatt. A tanuk sorái ban jeten voltak az após és anyós, akiknek visel ! kedéséböl nyilvánvalóvá lett, hogy a casus belli [ az anyós volt ebben az ügyben, aki nea' szívesen látta a fiatalok szeretkezését. Kemény komolysággal tárgyalla a biróság az ügyet és az ügyvédek vitatták az igazságaikat, amig végre egy önfeledt perczben az ifjú férj kategori <usan kijelentette, hogy bizony az ö feleségéhez se törvénynek, se birónak, se ügyvédnek semmi köze ; s hirtelen derekon fogta a menyecskét s nagy boldog csókot nyomott piros, egészséges képére. ; A csattanásra letette a biró a törvényköuyvet, elhallgattak az ügyvédek s mielőtt bárki is szóhoz jutott volna elcsattant a második, a harmadik ! csók. Festői kép volt, elöl a boldog fiatalok — hátul a nagy változást meg nem értő após és I anyós. S amit a paragrafus, a törvény, meg nem ! tudott oldani, egyszerűen megoldotta a naiv j egészséges csók. Irodalom. Művészet. A „Vasárnapi Újság" február 25 iki számába az aktuális képeknek gazdag anyagát adták a legközelebbi napok nevezetes eseményei: Gróf Aehrenthal külügyminiszter halála, Gróf Berchthold uj külügyminiszter kinevezése, a színházak újdonságai, Rainer főherczeg aranylakodalma, a „ szatm^rmegyei nagy árvíz, Lister, a nagy angol sebész halála stb. Szemere György regénye. Kazár Emil novellája, Molnár Jenő verse, Janseu Börge németből fordított regénye, Alexander Bernát színházi czikke, Velics páter czikke a fémmetszósről stb. bőséges és magas színvonalú olvasnivalót kínálnak. Buesa a farsangtól. A farsangot, mely (a gyermekeknek is meghozta a maga örömét és vidámságát, kedvesen lucsuztatja el Elek nagyapó a Sebők Zsigmond ós Benedek Elek képes gyermeklapjáhan, a Jó Pajtás legujab, február 25-iki számában néhány jó kedvű kép kíséretében. Ugyanebbe a számba pompás verset irt Endrödi Sándor, Szabóné Nogáll Janka elbeszélést adott, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör utazását Budapest körül, Kókai Lajos a gyorsvonatról mond el érdekes dolgot, Benedek bácsi kedves verset irt Garay Ákos képéhez, Zsoldos László elbeszélést mond el, Zsiga bácsi kaczagtató mókát. Rákosi Viktor folytatja regényét. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. — A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér. Földmivelés Állattenyésztés. aar Akié a föd, azé az országi Szőlészeti közlemények. Lapunk mai számában az olvasó egy, a szólögazdákra rendkívül aktuális kérdésről talál czikket. Erre a czikkre, mellyel az ampeologiai intézetnek európaszerte hires igazgatója, Dr. Istvánffy Gyula egyetemi tanár irt, — olvasóink figyelmét felhívjuk. Ez alkalommal örömmel közöljük olvasóinkai, hogy az év során a jelzett intézet igazgatója és egyik osztályfőnöke felváltva a szőlészet gyakorlati kérdéseiről tájékoztató közleményeket irnak lapunkba. A magunk zsurnalisztikái megbecsülésének tartjuk, hogy Dr. Istvánffy Gyula, lu a szőlő fakórothadása czimü tanulmánya révén európai hirü lett és kit ezért több idegen ország akadémiája választott tagjává, a gazdaközönség érdekében közérdekű közleményeivel megtisztel. Oli az első teendő a csömölcsösben ? A szolnok dobokamegyei egyesület legutóbbi vitaülésén a gyümölcs telepítés első legsürgősebb feladatának mondotta, nem a talajrendezést, hanem a gyümölcsösnek kiszemelt terület elkerítését. Aki modern, haszonhajtó gyümölcsöst akar, az mindenekelőtt kerített és pedig nem palánkkal, nem deszkával, mely tudvalevőleg jeles kitelelő helye a gyümölcsöt tönkre tévő élősdieknek, hanem sodronnyal. Szerencsére van hazánkban egy renommirt czég, Kollerits Pál és Fiai (Budapest, IV., Ferencz József-rakpart 21. sz.) amely czég Delta néven forgalomba hozott sodronya versenyen kivül áll. Tartóssága, erőssége és olcsó volla egyaránt ajánlja. A czég bárkinek, aki árjegyzéket kér, díjtalanul és készségesen azonnal küld. Megjegyezzük, hjgy e neves czégnél rendelte meg a .nult évben a keritkezésre szükséges sodronyt József főherczeg kisjenői és bánkuti uradalma, Festetich Pál, Somsich János, Széchényi Aladár grófok uradalmai. Kollerits Pál és Fiai általában vevői közé számítja Magyarország nagy és kisgazda világát, amit szolid üzleti elvei, megbízhatósága és páratlan produktumaival ért el. KXXKXKXKKKittÖömx; KTÓTH FERENCZ' oki. épitő és válllakozó w X SÖJTÖR Sarok-utcza 166 X X X Elvállal és tervez teljesen uj házépítéseket, .iz építtető tetszése szerint akár anyaggal együtt, akár az anyag hozzá:. :: adása nélkül. A t. közönség szives pártfogását kéri tisztelettel X X GTÖTH FERENCZ VÍCXXXXXXXXXXXXXXXY