Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-30 / 48. szám

XII. 6v. d£alriMejgtferfeag®g; november 30. 48. szám IKÍÜattéd ár : em i kor. 04 f sfél évn 2 kor 04 f ®s-,'9.-ÍT0 1 ír>r. 04 f «8á» " S.-lór. eeer^es^ti Z. Hor"vátli. Lajos Hirdetfstk dija megegyezés sseriM Nyiltít'r sora 1 kor Szerkesztős . ki»dóvat», Wlasics-ctc.ü 8. ( XJH;INTG-~sr L PSEBJCTC: BORBÉJ_T 3TÖHG ST iap ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Magyar Paizs ohr?soit tisílelettel ' kérjük, sEivesíf edjecek a hátralékos f eléli?.etésekei eküldeni, hogy a lap küldése meg ne szinték. Városi piaczunk olcsóbbá tétele. Annyira szőrit, mindnnkit a csizma, hogy egyszerre az egész vonalon felhangzik az általános piaczi drágaság ellen való jogos panasz és keserűség. Lukács Lász'ó pénzügyminiszter a lisztviselők nagy küldöttségének kénytelen azt mondani, hogy ne higyjék az urak, mintba a drágaságot csak a kisebb fizetési fokban levő tisztviselők éreznék, mert a helyzet az, hogy az általános drágaság mindenkit, tekintettel javadalmazására, ha egyébként családi \ag\ornal nem reudelke?ik, — egyaránt érin . Az általános elkeseredésnek ez az érzése S2üli, hogy a sajtó immár állandóan megnyitja hasábjait a drágaság fölött való elmélkedések számára, — de bizonyos, hogy ezek a hírlapi czikkek nem foglalnak magukban egészséges ideát, miként lehetne az általános drágaságot megszüntetni ? Kétségtelen ugyanis az, hogy a piaczi, ruházati és lakás dragaság*. t európai armozgalmak fokozzák fel, és uem magyarországi keserve ez a fix javadalomból élőknek, hanem igy van egész Európaszerte, hogy a ház tartásokra ráfekszik a permanens nyomor és minden ablakon beleselkedik a deficzit. Ámde akármilyen európai áramlat is ez, meg kell küzdenünk vele, mert hiszen csak pillanatnyi segítség az állami tisztviselői karnak nyújtott drágasági pótlék; hiszen ez csak az áru-uzsora fojtogató polipkarjának nyújt újra alkalmat, hogy az áremelésben ismét megjavítsa a mostani rekordot. A sivár helyzetben szinte kellemesen mutatkozik két komoly irányú törekvés. Egyik a fővárosi, mely a hatósági boltok felállításával akar az áruzsorának fejére lépni; a másik Serényi Béla gróf szándéka a konyhakertészet országos szervezésére vonatkozólag, különösen város élelmezési szempontból. Ebből a czélból az elmúlt napokban az összes jobb nevü kertészek és magtermelők bevonásával értekezlet volt a földmivelésügyí minisztériumban, amely apróra megbeszélte, miként lehetne a nagy városok élelmezési piaczait javitani és olcsóbbá tenni? Minden jel azt mutatja, hogy az értekezlet egészséges propozicziói hamarosan életbe is lépnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a nagy városok közelében bolgár rendszerű kertésztelepeket létesíttetnek, a magtermelés tekintetében se akarunk a külföldre szorítkozni, hanem a magkereskedés bevonásával a termelők értékesítő részvénytársaságot szerveznek s már eleve ajánlják a kormány figyelmébe, hogy a konyhakerti magvak külföldi behozatalát a vámtárgyalásoknál nehezítsék meg, illetve a magyar magvakat hatékonyabb védelemben részesítsék. .-.mit Nagykörös a saláta és ugorka, Újvidék a zöldpaszuly nagyobb kivitelével fölmutat, azok olyan ékes és hívó példák arra, hogy ne csak a belső területekben, hanem a lehető legintenzívebben a külső határon nagyban egyes a vidéknek alkalmas konyhakerti növény termelését kezdjük el. Hihetetlen az a nagy gazdasági fellendülés, amit Kecskemét, Nagykoros, Makó, Szeged, Újvidék mutat az előtt, aki ezt helyben nem tanulmányozta. Hogy egy-egy konyhakerti növény termelége és kereskedelmi értékesítése milyen változást, virágzást képes előidézni. Nemcsak maga a termelő érzi meg ezt a gazdasági kedvező fordulatot, hanem a munkás, akinek keresete felszökik, a kereskedő és iparos, akiknél a nagyobb keresetű emberek vásárolnak, rendelnek és fizetnek. Az intenzív konyhakertészet pedig egy-egy város élelmezését lényegesen olcsóbbá is teszi. Az ember elálmélkodva nézi, hogy a bolgár kertész, különösen ahol konkurrencziája is van, mily oicsón adja konyhakerti termeivényeit. Pedig a föld bérleti árát négyszeresre szökteti és maga is meglépesedve vonul haza télre szeretett hazájába Bulgáriába. Az ő példájukat követni, nagy, modern konyhakertészeteket fölállítani, sürgős szükség, különösen a városok közelében Ezt a városoknak még áldozattal is lehetővé kel! tenni. De áldozatról egyelőre szó sincs, mert hiszen az állam segítséggel járul az efféle telepek létesítőinek a gyámoíitására; eggyel több ok, hogy városi magisztrátusunk, ha csak a kezdeményezés bátortalanságának vádját nem akarja a fejére zúdítani, — elhatározó lépést kell tennie abban az ;rányi an, hogy ilyen bolgár, rendszerű telep városunkban is létesüljön. Nyilt levél megyénk uj főispánjához. Méltóságos Főispán Ur! Szivünk teljes melegével üdvözöljük, midőn elfoglalja népszerű elődjének székjét. Azt irják a pesti lapok, hogy méltóságod tevékenysége a fővárosi körökben elismert, kétszeres lesz az örömünk, ha méltóságod hazafias irányú társadalmi tevékenységét megyénkben is folytatni fogja. — Mi, kik ismerjük a zalai közélet minden aját-baját, vágyva-vágyunk egy megváltóra, ki tekintélyének súlyával, egyéniségének varázsával szervezi, talpra állítja megyénk egész társadalmát, hogy az cselekvő képességének egéfz teljességét sorompóba vigye. Mert sok, nagyon sok a teendő Zalában. Mi lapunk minden egyes számában küzdünk, dolgozunk a magyarságért. Sajnos azonban a mi erőnk is véges. De ha Méltóságod budapesti társadalmi tevékenységét köiünkben folytatni fogja, állásával járó tekintélyét, egyéniságének súlyát, hivatali befolyását érvényesíteni fogja ama nemes, hazafias czélok érdekében, melyek uj pátriájában előtérbe tolulnak, mi a közélet rajongói megbecsülhetetlen munkatársat fogunk nyerni Méltóságodban. Kérve .érjük, nyúljon hóna-alá a Dunántúli Közművelődési Egyesület zalamegyei fiókjának. Nemes, szép hivatása van ennek az egyesületnek. Terjeszti a diadalmas magyar kulturát az elmaradottságáról híres göcseji nép között, apostolkodik a magyar nyelv terjesztésében megyénk idegecajku lakói között. Lázas türelmetlenséggel várjuk azt az embert, ki a lehető legrövidebb idő ,alatt magyarosítja meg a mi vendjeinket, horvátjainkat. Türelmetlenségünket érthetővé teszik a Cirill apostoloknak csendes, de erőteljes működése Muraközben és a Venvidéken. Az iskolák mellett a közművelődési egyesületre hárul a feladat, immúnissá tenni megyénknek nem magyarajku lakóit az idegen befolyások ellen. És itt egy oly tevékeny hazafias huzga mu főispán, mint Méltóságod, nagyon sokat, — mindent tehe . Van megyénknek egy másik egyesülete — a Balatoni Szövetség. Áldásos munkásságot fejt ki a Balaton-kuitura terjesztésében. Kérjük pártfogását terjessze ki erre is. Megyénk közrendjét állandóan izgalomban tartják a kobór czigányok. Megyénk nevében kérjük, hasson oda, bogy ezen antikulturális állapotok szűnjenek meg már egyszer. A kivándorló hajókon nem ritkán hangzik a hamisítatlan zalai kiejtés, vagy a muraközi horvát beszéd; népünk is kivándorol, mert nincs neki elég keresete. ("Egy kissé lusta is. Sz.) E téren Méltóságod szintén sokat tehetne. Hiszen egy főispán közgazdasági tevékenysége, a/, általa Indítandó akcziók uj — meg uj kereset forrásokat nyithatnak meg a munkásnép számára. A vörös kakas megyénkben igen sok kárt tesz. Ez a tűzoltó-ügy rendezetlenségéről tanúskodik. Ezen is csak vas-szorgalommal keresztülvitt társadalmi tevékenység segíthetne. Használja fel Méltóságod befolyását a tüzoló-ügy egységes és végleges rendezésére. Igen sok könnyet szárit fel, mikor még azok ki sem csordultak. És most utoljára hagytunk egy igen nagyfontosságú ügyet, — a névmagyarosítás ügyét. A nemzeti eszme igen mélyenfekvő és vastag gyökereiből táplálkozik a névmagyarosítás ügye. Az idegen fajok beolvasztása csak akkor lesz teljes, ka azok nemcsak nyelvben, nemcsak érzésben, nemcsak szokásban, de nevükben is magyarokká lesznek. A névmagyarosítás a magyarosodás utolsó stádiuma. De mindaddig, mig ez is meg nem történik, a magyarosodás nem teljes. Mert az idegen névvel, idegen bélyeget hord magán mindenki. Az idogen név még mindig egy kötelék, mely azt az embert egy idegen nemzethez fűzi. Ha már mindenében a miauk lett valaki, szakítsa el ezt az utolsó szálat is. És ebben nyújtson megyénk társadalmának főispán ur segédkezet. Szervezze a névmagyarosítás ügyét társadalmi uton, szervezze hivatalos uton. Hivatali befolyásával hasson oda Méltóságod, hogy minden állami, minden megyei alkalmazott magyarosítsa meg nevét. Hiszen Méltóságodnak oly sok mód áll rendelkezésére, melyekkel hatni tud. Lépjen közbe, kapaczitáljon, agitáljon e nemes ügy érdekében. Hivatali uten Keresse fel az összes idegen nevü állami, megyei, községi alkalmazottakat, hogy magyarosítsák meg a nevüket. Közvetítse kérvényüket a belügyminisztériumnál, járjon közbe, hogy a lehető legrövidebb uton intézzék el azokat. Hozasson a megyével, a községekkel, vállalatokkal oly irányú határozatot, hogy ezek idegen nevü alkalmazottakat, hivatalnokokat nem alkalmazni;. A magyar államnak, Deák Ferencz megyéjének, a magyar vállalatoknak magyar voltuk kidombori-