Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-08 / 23. szám

MAGYAR PA I Z S Hm jüníus 8 " kőzik alkabm Boszniában a fold vételre. Egy, Romániában megjelenő német lap felhívja az ot'ani németeket, hogy vegyenek, minél több földet Boszniában. Ha rutének tudnak venni, annál jobban vehetnek németek. Ezek a németek pedig majnem mind magyarországi svábok és nagyon jól beszélnek magyarul. Találkoztam Boszniában bácskai svábokkal, akik elszórtan élnek ,.hánok"-ban mind. Találtam egész sváb telepeket. Az igaz, hogy magyar telepeket is találtam. Nem is kell félnie a magyarnak, hogy Boszniában nem tudná megértetni magát. Beszéljek olt németül, magyaiul, sőt még a szerb kereskedők is beszélnek magyarul. Nagyobb helyeken van sok izraelita magyar kereskedő. A nevezett német lap leirja, hogy valami Sajbuer nevezetű banyalukai földbirtokos árusítja földjeit 200—BOO koronáért kat. holdanként. A birtok 3 ezer hold nagyságú és parczellázva adatik el. Ezt csak mutatóba közlöm. Vannak sokkal nagyobb eladó birtokok is ennél. Mert Boszniában sok ember kell még. Jelenleg minden lélekre Boszniában közel 7 kat. hold föld esik. Boszniának csak 2°/o nyi területe müvelhetetlen. Boszniában nagyobb a bözbiztonság, mint sok helyen nálunk. A 30 éves katonai uralom rendre szoktatta a bosnyákokat, azért ott nem kell félni a lopástól és rablástól. Azért hát bátran menjünk Boszniába, Amerikában úgyis nehéz lesz a megélhetés, sokkal jobb ha Boszniába megyünk, ahol úgyszólván itthon leszünk. Meg aztán nekünk van is egy kis közünk Boszniához, mert magyar véren szereztetett. Ne felejtsük ei, hogy: Akié a föld, azé az ország! L. R. J. A Daloskör zászlószentelése. Egy kis vázlatos életrajzot kell irni róla. Bevezetésnek jó az, hogy Zalaegerszegen az egyesületek még csak megszületnek, hanem meg nem élnek. A Daloskör talán megél, mert nem kora szülött. Sokáig érlelődött volt az idő méhében Ciak ezelőtt 3—4 évvel jött létre. De talán azért is meg fog élni, mert jó dajkák, ápolók keze alatt van. L't-sitő elnöke Wapper Ignácz lelkes ember és komoly; első karnagya Kurucz János is ambicziózus. Azután diszelnöke Dr. Korbai Karoly polgármester, karnagya a nagy zenész és messze páratlan Sándor Zsigmond, s második karnagya Kosztrabszky Ferencz; két alelnöke: Dr. Csak Károly és Mojzer Imre. Védnöke Gróf Batthyány Pál volt főispán, országgyűlési képviselő. Par év múlva, még ifjú gyermekkorában szépen kitüntet: e magát a keszthelyi dalversenyen, — nagy dijat hozott haza. Ez évben egy lépéssel tovább ment. Zászlót szerzett s azt jumus 4-én fényes ünnepséggel felszentelte a Daloskör, megnyerve zászlóanyának az ajándékozót, Gr. Batthyány Pálnét — pallini Inkey Valéria őméltóságát. A megnőtt gyermeknek mintegy a korfirmálása volt ez az ünnepély. Erre külön is kell tenni egypár megjegyzést. A Daloskörnek a népszerűsége mellett szól az is, hogy ez az ünnepély a város egész lakosságának az ünnepélye volt. Vagy igy, vagy ugy mindenki részt vett azon. A hány ifjú lány van a városban, az mind ott volt koszo

vus lány mivoltában. 150 lánynál nincs is több a városban. Ennyien ott voltak. Mutatja a népszerűséget, hogy arra a napra fellobogózták a házakat, különösen a nagy Kossuth utczán végig. Szólt ez azonban nagyrészt a népszerű főúrnak, Gróf Batthyány Pál orsz. képviselőnek s a zászlóanyának, kiket fényes küldöttség fogadott mára vasútnál. Keresné az ember szeme az ilyen kulturOnnepen a vármegye főispánját. Dj hát ha jelenleg nincs a vármegyének főispánja, hiába keresi. Kár volt, hogy az alispánnak is távol kellett lennie, épen ezen a napon, hihetőleg megyei hivatalos ügyben el kellett utaznia Keszthelyre. De már épen pünkösd első napján nem kellene olyan szigorúan venni azt a ménkő bürokratikus kötelességet. Sajnos azonban, hogy a vármegyét szolgáló urak, Gróf Batthyány Pálon kivűl sem főispán, sem alispán sohasem érzett és sohasem gya korolt valami szives rokonságot és lelki közösséget a városi ügyek iránt. A krónika kedviért meg kell azt is említeni, hogy a Daloskörnek első elnöke Dr. Korbai Károly az ünnepségeken jelen volt ugyan, de a szegbeverésen kívül mas nyilvános szereplést nem végzett, aminek elfogadható oka van Igy jutott aztán a sz'ntén szónoki készséggel megáldott alelnökre Dr. Cdak Károlyra meglehetős sok elnöki szerep — a vasúti fogadásit :1, a díszközgyűlésen, a templomban, a piaczi emelvényen, a banketten. A titkári teendők Erdős Gyulára jutottak, akinek a szolga segített. Ezért aztán nem kell rosz néven venni, ha itt-ott hiányosságok voltak. A részletesebb tudósítás a következő: Szombaton este félhat órakor szép közönség gyűlt össze a vasúti háznál az érkező vendégek fogadására. Most érkezett Zalacsányból a zászlóanya, Gróf Batthyány Pálné — Inkey Valéria őméltósága s Gróf Batthyány Pál orsz. képviselő, titkárjával Czukelter Lajossal. EkKor érkeztek a küldöttségek is s a daloskörök Keszthelyről, Sümegről, Körmendről, Csomödérről. A főúri zászlóanyát s a Grófot Dr. Csák Károly dalosköri alelnök fogadta üdvözlő beszéddel, kik nemcsak a daloskörnek, de a város egész hálás lakosságának is kedves vendégei. Kosztrabszky Ferencz másodkarnagy a dalos :öröket és küldöttségeket üdvözölte. A hosszú Kossuth utczán nemzetiszínű zászlók integettek a vendégek elé. Este a Daloskör iámpionos dallal tisztelte meg a népszerű grófi párt s az érdemes karnagynak Sándor Zsigáuac a családját. A keszthelyi daloskör Czinder Margit kisasszonynak egyik koszorús leánynak adott szerenádot, ki a zászlójukra szalagot kötött. Az ismerkedési estély a Koronában is, a Bárányban is folyt s ugy most, mint másnap este zsúfolásig megtelt a színház is, otthon kevés ember maradt. Másnap, junius 4 én pünkösd első napján délelőtt 8 órakor már megtelt a vármegyeház nagy terme a díszközgyűlésre, melynek egyetlen tárgya, hogy Dr. Csák Károly elnöki beszédet tartott s elmondta a Daloskörnek rövid idejű történetét, s fölemiitette azt a buzgó áldozatkészséget, mellyel a nemes grófné gazdag fehér selyem zászlóval ajándékozta meg az egyesületet, a haladásnak jelvényeként evvel a felírással : »Magyar dalban magyar érzés.« Azután a róm. kath. nagy templomba vonult a közönség, hol Legáth Kálmán esperes apátplébános szentelte fól és áldotta meg a zászlót gyönyörű szónoklattal. Dr. Csák Károly szintén tartott beszédet. A főtéren emelvény volt felállítva virágokkal és zöld galyakkal készített sátorral a zászlóanya számára. A szegek beverésének özöne következett itt Dr. Csák Károly elnöki beszédén kívül. AZ első szeget Gróf Batthyány Pálné tette »Magyar dalban magyar érzés« jeligével. Azután jöttek a többiek velős mondások kíséretében: Gróf Batthyány Pál orsz. képviselő, özv. pallini Inkey Kálmánné őméltósága nevében Dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos, majd a maga nevében, Legáth Kálmán apát, Dr. Korbai Károly polgármester, Odor Géza, Dr. Czinder István, a küldöttségek, egyesületek s a koszorúslányok, mintegy százötvenen. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő a nagy Göthe mondásából kiindulva, hogy az ének nemesit, azt a mondást használja, hogy a magyar dal magyar műveltséget terjeszt. Délután nagy népünnepély volt tervben a Barossligetben, melyre nagy előkészületeket tett Heinc^ János vendéglős, sajnos, ezt az eső elmosta, s a táuczmulatság a Bárány vendéglőnek alsó és felső termében folyt — hajnalig. A zásalóanya a zászlón kívül pénzbelileg is megajándékozta az egyesületei. S a nagy ünnepélyről mindenik jelenvolt szép emlékkel van tele. —ó. Tanulmányi kirándulás Erdélybe. A zalaegerszegi áll. főgimn. tanulói, alulírott vezetésével, f. hó 26 tói julius 4-ig tanulmányútra mennek Erdélybe. Ez lesz a 4-ik, több napra terjedő, tanulmányi kirándulásunk. Jun. 26 án d. u. 4 óra 53 perckor indulunk, este 9 órára Tapolczára érkezünk. Jun 27-én reggel 4 óra 20 perckor gyorsvonaton folytatjuk utunkat. Tapölczáuak bazalthegyes szép vidékét elhagyva csakhamar a Balaton fogja hatalmas víztükrével, eleven életével figyelmünket lekötni. 9 óra 35 perckor Budapesten vagyunk. Mig a keleti pályaudvarról átjutunk a nyugatira, lesz mit nézni, csodálni! — A d. u. 2 óra 5 perckor induló gyorsvonattal száguld majd a duuántuli gyerek a végtelen Nagyalfold egyik szélétől a másikig, Nagyváradra. Jun 28-ának délelőttjét »Szent László városásnak szenteljük. D. u. 12 óra 27 perckor indulunk tovább. A Sebeskörös szűk, elragadó szép szorosában Zichy barlangnál megszakítjuk utunkat, hogy megtekintsük az aggtelekivel vetélkedő barlang cseppkőből áll) csodavilágát. 5 óra 39 perckor tovább utazunk a Királyhágón át a »Királyhágóotuli Magyarországába, Erdélybe. Este 8 óra 34 perckor érkezünk fővárosába, »kincses« Kolozsvárra. Jun. 29-én d. e. a város legfőbb nevezetességeit fogjuk tanulmányozni. D. u. 1 ón. 15 perczkor megyünk tovább Székelykocsárdou át Marosludasra, Erdély Kanaánjának, a Mezőség e nevezetes gabonakereskedő helyére. Jun. 30 án korán talpon kell lennünk! 4 órakor már visz bennünket a vonat a világ legújabb csodájának, a hissárrnási földgazforrásnak megtekintésére. »Nagyon érdemes megnézni, mert mondhatom, hogy a Stromboli tüzhányóhegy jelenségeivel felér« irja Lóczy. A Mezőség viszonyainak tanulmányozásán kívül e kis falucska oláh nyelvű magyarjai életkörülményeinek megfigyelése is fontos feladata lesz ott tartózkodásunknak. D. u. 4 órakor vonatra ülünk, Marosludason, Szék«lykoesárdon, Aranyosgyéresen át esti 9 órára Tordán leszünk. Jul. 1-én d. e. a várost, a régi római sóbányákat betöltő sóstavakat nézzük meg és a nevezetes sóbányába szállu ik le. D. u. kikocsizunk hazánk egyik típusos vidékének, a világhírű, regés tordai hasadéknak megcsodálására. Amint Mészkőn kocsira ülve Toroczkónak tartunk az Arw nyos folyó vadregényes, sziklás szurdoka fdg bennünket bámulatba ejteni. Az őrtálló Székelykö tudatja majd velünk, hogy Toroczkóra az »Egy az Is'en« városába érkeztünk. Jul. 2. »Toroezkón kétszer látják a napot felkelni, nem kell e tüneményért Ava Sax i szikla elötokára vándorolni® mondja Jókai. E ritka tünemény megfigyelését nem szabad elaludnunk. A dicső Székelykövei (1130 m.) meg kell másznunk, hogy abban a felséges képben gyönyörködhessünk, amely föntről elénk tárul. Toroczké és vasárnap 1 Amikor a város minden lakója »Egy Isten* ének imádására templomba siet, a legjobb alkalom, a messze löldun hires toroczkói népviselet tanulmányozására. Ebéd után kocsira ülünk s útközben a Kőköz mesés sziklaalakzataiban és szorosaiban gyönyörködve Nagyenyedre hajtatunk. Néhány nevezetességének különösen a hires Be'hJen-collegiumnak megtekintése után este ? óra 41 perckor induló vonattal Tövisen, Piskin át Vajdahuny adr* megyünk. Jul. 3. Miután jól kialudtuk magunkat, a kis bányavasuttal Retyisórára rándulunk ki, ahonnan siklón szállítanak fel bennünket a gyalári vasbányához. E külső művelés alatt álló, a modern teehnika eszközeivel dolgozó munkásoktól élénk, hatalmas bányában a vasércz nyerésének módjával ismerkedünk meg. D. u. — visszatérve Vajdahunyadra — a vasgyárban az 1000 lóerős gépeket, az óriási pörkölöket, a toronymagasságú olvasztókat csodálattal fogjuk szemlélni. A megolvadt vastól elváló salak lecsapolása, az izzón- folyó vas formába eresztése csodálatos,