Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-08 / 23. szám

1911. május 8. MAGYAR PA1ZS 5 • •;.;-•!•• sr ­minden tűzijátékot sokszorosan felülmúló,, felejt­jaatetlen látványt to£.nyújtani.. Estig még. dicső Mátyás kii áh ynk rpsjaurált lovagvárát, e hires történelmi műemléket lógjuk megnézni. Jul. 4-én hosszú utat teszünk meg. Reggel 4 óra 11 perckor indulunk Vajdahunyadról. Piski­tój gyorsvonattal robogunk a szép Maros völgy­ben, majd a Nagyalföldön át Budapestig, innen pedig ugyancsak gyorsvonaton Györön át Czell­dömölkig. Este 9 óra 13 perckor érkezünk haza Zalaegerszegre. Haerter Ádám. A kisipar állami támogatása. A kereskedelmi miniszter megkérdezte a hazai kereskedelmi és ipari kamarákat afelől, hogy a hazai kisipar támogatását milyen módon és mi­lyen mértékben javasolják. A hazai kereskedelmi és iparkamarák nemrég tartott együttes gyűlése kijelentc'te, hogy igems szükségesnek tartja a kisipar támogatását állami segéllyel és pedig pénzzel és gépekkel egyaránt. Erre nézve a következő részletes módozatokat ajánlja : 1. Az egyenlő elbánás elvének lehető érvénye­sítése, az eddigi ingyenes, minden anyagi ellen­szolgáltatás nélkül gyakorolt gépadományozások mellőztessenek, hanem e helyett egy olyan rend­szer állapiltassék meg, mely a legszegényebb iparosnak is lehetővé teszi a szükséges munka­és erőgépek beszerzését. E czélból javasolja, hosjy állami irányítás mellett aiapittassék egy olyau kézműipari fejlesztő szervezet, mely a kormány intenczióinak megfelelően gondoskodni fog a kívánt gépek beszerzéséről és az iparos műhe­lyében való felszereléséről. A gépek vételárának visszatérítése könnyű 10—15 éves amortizálás­sal torténuék az előtérbe nyomuló összes pénz ügyi szempontok kielégítésével. Az első évi rész­letet, tekintettel arra, hogy az iparos még ebben az évben bizonyos átmeneti munka- és kezelési nehézségekkel küzd, az állam fizetné az iparfej lesztési alapból, a következő 5 évben az állam garancziát vállalna a résztetekért, nrrg a hátra levő időben az iparos teljesen önerejéből bonyo­líthatná le az anyagi kötelezettségeit. 2. Kívánatosnak tartja az országos kamarai gyűlés, hogy időszakonkint megbízható és kime ritö kis és kézműipari statisztikai összeírás ké­szíttessék. A fölvételek pedig 5 évenkint ismé­teltessenek meg. 3. Az egyéni kezdeményezést az iparfejlesztési akczióban az országos kamarai gyűlés ezentúl is fentartandónak véli. 4. Ahol a helyi viszonyok azt lehetővé teszik, indokoltnak tarlják a kamarák a közös gépmű helyek támogatását is. 5. Amennyiben valahol a kis- és .ézmüiparos­ság között a szövetkezeti szervezkedésre a kellő előfeltételek megvannak es arra hajlandóság mu tatkozik, a szövetkezeti műhelyek támogatását (gé­pekkel és pénzzel) a kamarák indokoltnak vélik. 6. Indokolt esetekben egyes iparosok támo­gathatók lennének kamatmentes kölcsönök nyúj­tásával is. A mértékekről. Vsgvis: az igazságról. Mérleg- sülykészitők s jaVitók­híértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsöíejérmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla épület es műlakatos, műszaki és mérlegmü­helye és javitó gyára. Nagyenved. Folbert Tamás lakatos mester, mér ték készítő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbodrogmegye: Rula: Scherer Karoly mérleg­gjár s javítás. Baja: Rrammer J. és fia méleggyártók és javítók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, suly készitő és javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készitő és javitó ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár 8 varrógépjavitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guídó mechanikus, mérRgkéezit Békésmegye: Örosházo,: Katona Imre tized századot: fs rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Miskolcz. Nr,up Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó. mérlegkésziiő. Brassómegye. Brassó. Drágíts Sándor lakatos mester, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged: Linké Oszkár mérleg lakatos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében Győrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Baromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán s j Kéedivásár helyen. Jásznagyknnssolnokmegye: Jászber'ny. Gedm. József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 méitéktárgykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mérlegkészitő és sulytarázó. EoloZ3Váimegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitő, 8 1 pléhes, űrmérték késziiő. Kraseószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádér, ür-nu'ék készitő s javitó. Liptomegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérleg­készitő. Máramarosmecys: Máramarossziget. 1 mérleg­javi'ó. Maros-Tordamegye : Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, 8 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken és Lónyabányán. Pestmegye: Budapest Mocznik Ágoston specziális mérlegtár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zucarg és Ringeisen testvélek mérleggyáia. szemely mérlegek is. — Rácz FereDCz egyensúly, tizedes, százados, marha ós hid­mérleggyár Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmerleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, hid-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőte berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vízmérő óra s 1 villamos fcgvaaztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás és Fia tizedes, száza­dos mérlegeket készít és súlyt taráz. POZSOIIJmegye.- Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk 8 mérleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár: egy mérlegkészitő és javító. Szebeumegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javí­tássá 1. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg készi'ő, sulytarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mű­és géplakatos mindennemű mérlegek ja­vítása és tarázása. Fülöp Sándor lakatosmester, mértékkészitő. Sziligynicgye: Szilágysomlyó: Katra Endre epűiet es műlakatos, műszaki és mérleg­miihelye és javitó gyára. Tcrdaaranyosmegye Abrudbánya. Bitó Lajos lakatos mester, mértékkészitő. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia mér!e-gyáio,ok, legkisebbtől a legnagyobba­kig, javítás, tarázás. Fehértemplom. Klein János gép- és szerkovács műhelveben mindenféle mázsát javitnak és vas súlyokat taráznak. Versecz. Lenqyel Károly szerkovács, mérleg­késátő 8 javitó. S kivüle még 1—1 szer­kovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panrso­ván, Ve^seczen, Temesvárt. Trencsónmegye: Trtncsén. Némák József mű­lakatos, mérlegjavitó, sulytarázó. Udvarhelymegye: 8 bádogos iirasértékkészitő Székelyudvarhelyt és Székehjkereszturt. Ungmegye: l/ngvár. 1 műlakatos mérlegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvír. Fleiichmann Simon gazd. gép­gyár-mérlegek készítése, javítása. Zalamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső laka­tosmester mérleg készitő és javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mérlegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület és műlakatos gyára, mérlegjavitó. Keszthely Rácz Gyula vizsgázott mérlegjavitó Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. .t. város polgármesterétől'.: '-' 3871-1911. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a város területén levő •ítenyészapa állatok« megvizsgálása f. évi junius 9-én .d. e. 9 órakor a város tulajdonát ké­pező pásztorháznál (bikaház) tog eszközöltetni. Felhívom azon tulajdonosokat, kiknek tenyészapa állatjuk van és azt tenyészigazolványnyal ellát­tatni óhajtják, hogy azokat fentjelzett időre és helyre vezessék elő. Zalaegerszeg, 1911 május 31-én. Dr. Korbai, polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 6438—1911. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1912. évi esküdt képes egyének alaplajstroma folyó junius 1 tói 15 ig bezárólag a polgármesteri hivatal helyiség­ben közszemlére kitéve leend, azt bárki a hiva­talos órák alatt megtekintheti és akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak be­jegyzése miatt a fenti 15 napon belül bárki fel­szólalhat a felszólalásokra pedig — melyek a hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve - ­nyolcz napig bárki észrevételeket tehet. A fel­szólalások és észrevételek a polgármesternél szóval vagy Írásban előterjeszthetők. Zalaegerszeg, 1911 junius 1-én. Dr. Korbai, polgármeter. Egy orvos müve. Az Egy orvosnak, Dr. Flóris Áronra^ nagy jelentőségű könyve megjelent. Az a czime, hogy: „Miképp lehetünk hosszú életűek?" Tárgya pedig a tüdővész, mely éles karmokkal szak­gatja Magyarország népét. Tartalma sok olda'u, változatos. Czélja egy: a nemzeti mentés. Mikor ez a mű czikksorozatokban meg­jelent a Magyarországban, rendkívüli érde­keltséget keltett országszerte. Zalában is sokan érdeklődtek a Magyar Paizs révén, mert mi is közöltünk belőle czikkeket, s is­mertettük. Kíváncsi vagyok mennyire fogják vásárolni ezt a könyvet Zalában. A Dunán­túl Zalában mutat ki a statisztika legtöbb tüdővészes embert. Az egy orvoshoz az ország minden részéből ma is légió számra mennek a kérdezősködések, s ő a Magyar­ország szerk. üzeneti rovatában felel nekik magyarázatokkal. Dr. Flóris könyve az elméleti tudás mel­lett páratlanul gyakorlati könyv. A szegényebb embernek nélkülözhetetlen. Ingyen orvosi Consilium, s ingyen egész patika. A könyve mindössze 3 kor. 85 fillér. Budapesten lakik a Karpfenstein utcza 18. sz. alatt. Heti hírek Helyiek. Majális. A főgimnázium tavaszi mulatságára* melyet a szegény tanulókat segítő egyesület ja­vára rendeznek, már szét küldték a meghívókat. A mulatságot jun. 11-én, kedvezőtlen idő esetén juo. 18 án vasárnap, a városi Alsóerdőben tart­ják. Reggel 9 órakor bandaszóval, zászlósán ki­vonulás a városon keresztül, délután tréfás ver­senyek, játékok, táncz, este tűzijáték. A mulatság iránt már is igen nagy az érdeklődés, amit élén­ken bizonyít az is, hogy sokan jönnek a rende­zőség támogatására fuvarral, ponyvával a sátor felállításához, pénzbeli segéllyel. A szíves aján­dékozók névsorát a mulatság utáni számunk hozza. A közönség tájékoztatására megemlítjük,, hogy nagy ponyvasátor szolgál menedékül egy esetleges eső elől s hogy a mulatság vendéglős©

Next

/
Oldalképek
Tartalom