Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-08 / 49. szám

30 MAGYAR PAIZS 1910. deczember 22. Csány szobor-alap gyarapítására rendezze­nek egy-egy mulatságot, avagy csak rész­ben is juttassanak valamicskét erre a haza­fias czélra is. Kérésünk néhol szép eredménnyel járt. Ne méltóztassék tapintatlan zaklatásnak venni, ha újból felkeressük e levelünkkel. Hiszen tudvalevő dolog, hogy néha a leg­jobb akarat mellett sincsenek kellő ered­mények; nincsen elég mód, alkalom és kedvező körülmény, hogy e nemes czélra jó szándékát kifejtse az ember. De ha egyik időben nincsenek ilyen kedvező körülmé­nyek, lehetnek talán a másik időben. Kérjük tehát jóindulatu támogatását erre a czélra. Vagy a járási székhelyen, vagy valamelyik nagyobb községben szíveskedjék egy ünnepélyt rendeztetni ezen a hosszú télen a fiatalsággal, ugy hogy a tiszta jöve­delem a szoboralapra utaltassék ; vagy más hasonló jótékonyczélu mulatságok jövedel­mének legalább egy része jusson erre. Nem kérünk sokat, inkább azt óhajtjuk, hogy bármi kevéssel is, vármegyénknek mindenik vidékén, mindenik számottevő községében megemlékezzenek az emberek erről a mozgalomról, mely immár a vége felé is jár. Alig egy-két év kell még s a szép emlék fölállittatik. Azután több áldo­zat nem kell reá. De jónak látjuk, hogy jó előre gondoskodjunk a szükségesekről, hogy ne kelljen az utolsó perczben ide-oda kapkodni. Hogy nyugodtan fizessük meg tartozásainkat anyagiakban és erkölcsiek­ben, — áldozva nagy ősünk emlékének. A legcsekélyebb adományokat is nyilvá­nosan nyugtázza a Magyar Paizs lap, mely az illető adományozónak és beküldőnek — mint eddig is, mindig, megküldetik nyilvántartás czéljából. Szives jóindulatu figyelmét újólag kérve maradunk hazafias üdvözlettel Dr. THASSY GÁBOR BOSNYÁK GÉZA vármegyei főorvos, orsz. képviselő, a Cs. sz. b. alelnöke. a Cs. sz. b. elnöke. BORBÉLY GYÖRGY titkár. Ez a szépen kicsinált terv azonban dugába dóit, amennyiben a futárok még vissza sem ér­keztek, julius 11-én délután 4 óra tájban a török csapat Radamos tájékán már mutatkozott, ennek daczára Báníi'y ugy intézkedett, mintha a segély­csapatok már helyeiken lettek volna. Ennélfogva az arczban támadást a 850 főnyi szabadhajduval a mi Hadikunkra bizta, ő maga pegig a népből toborzott 500 főnyi lovas és gyalogos seregével a mai Hosszufalu helyén álló erdőségben foglalt állást, mig a vár örizetét Koháry kapitányra és bennlevő erejére bizta. Délután fél 5 órakor Hadik már összeütközött a törökökkel, de hátrálni volt kénytelen és kicsi seregével Lendva felé tartott. Az ellenség éktelen »Allah« ordítással a kis sereg után rohant, me­lyet hamarosan utolért, de a hirtelen oldalt tá­madó Bánffy 2 löveggel és elszánt, pihent fegyve­reseivel, az időközben villámgyorsan megfordult hajdúk segsitségével a vadul ordító török csapa­tot az ingoványnak szorította, hol a felbomlott ellenséges sereg szétszoratott és egyrészt meg­öletett. — Amig ez történt, a török sereg egy­része a vár felé rohant, amit Hadik még idejében észrevevén, a Szentháromság-hegyen állott váracs felé sietett, hogy a közeledőkre a várbeliek figyel­mét még jókor felhívja. Hadik abban a hiszem­beu volt, hogy a törökök, lovaiknak fáradtsága miatt, őt képtelenek lesznek a meredeken köve­hetnl, ami be is következett volna, ha a lova a meredeken el nem esik. Igy azonban hamarosan utolérték, körülfogták és egyik ellene olyan ha­talmas vágást mért elulről fejére, hogy Hadik el­20308/VI/a/1910. se. a. miniszteri eng. Zalai birtokosokhoz. FELHÍVÁS A CSÁNY-SZOBOR ÜGYBEN. Ezelőtt néhány évvel, mikor mozgalmat indítottunk volt, hogy a Magyarország füg­getlenségéért küzdő nagyjaink közül Csány Lászlónak szobrot emeljünk Zalaeger­szegen, gyüjtő-ivet és felhívást bocsátottunk ki vármegyénk vezető férfiaihoz, kérve, hogy egy csekély áldozattal járuljanak hozzá az alaphoz. Reméltük is, hogy első felhívásunk a czélra nézve kielégítő eredménnyel fog járni. Többen méltányolták is a felhívást s az alap szépen kezdett gyarapodni, más forrásokból is merítve és gyarapítva azt. Most azonban kettős okunk van e tel­hivás megismétlésére. Nem lehetetlen, hogy első felhívásunk elkallódott s igy a czimzettek sokan a különben legjobb akarat mellett sem tehet­tek eleget a nagy elődünk iránti kegyelet­nek. Másfelől a szobor megteremtésére irányult munkásságunk egyebekben annyira haladt, hogy egy vagy másfél év múlva a méltó emlékmű felállíttatik, de az ahhoz szüksé­ges költségből egy jó rész még hiányzik. Minthogy pedig eddig jórészt inkább a szegény nép filléreiből szedegettük össze hosszadalmasan és apráűként az alapot: nem tartjuk helytelennek, ha a tehetőseb­bekhez inkább kétszer is fordulunk segé­lyért. Tisztelettel kérjük tehát szíveskedjék kör­nyezetében egy kis gyűjtést rendezni még a tél folyamán, avagy csak saját adomá­nyát is méltóztassék lehetőleg ez év deczem­ber 31-ig elküldeni a »Csány szobor­b i z o 11 s ág«-hoz czimezve Zalaegerszegre. Az adományokat, amint kezdettől fogva tette, nyilvánosan nyugtázza a Magyar Paizs cz. lap, mely lap minden adományozóhoz elküldetik megnyugtatásul. A nagy vértanúink iránti kegyelet és a hálás utókor fogalmai között szoros kapocs van. szédülve összerogyott és a lejtőn gurulva egy mély vízmosásba esett. Hadik a vízmosásba esésekor sarkantyuiuál fogva a gyökerekben fennakadt és fejjel lefelé lógva csak másnap találták meg, amikor a fej ­sebén karesztül már minden vére kifolyt. Bánffy Kristóf a kedves halottat nagy katonai pompával a váracs alatt volt és tiszta mészkőből épült, igen szellős alagutszerü kazamatába tétette örök nyugalomra. És tényleg, amint tudom, Hadik Mihály csodá­latosan, a természet által preparált múmiáját 1728-ban, a Gludovácz-család által és a váracs helyén épült kápolna alaplerakásakor találták még. Azon a koporsón, melyben a múmia feküdt, a következő — rézszegekből kivert — latin felirás volt elolvasható: S. AC G. D. MICHAEL HADIK S. G. R. C\PITANEUS MDClII. A koporsó és a felirás mintegy 80—90 évvel ezelőtt még lát­ható volt. A múmia, mely minden mesterséges előkészí­tés vagy bebelzsamozás nélkül egészen épen maradt, a köznép által szentnek tartatván, üveg fedelű koporsóban az újonnan épült kápolna fő­oltárában helyeztetett el, hol egészen az 1850-es évekig volt. Akkor a plébánia főnöke levitette a kápolna alatti sírboltba, ahonnan — állítólag — 1884-beu került jelenlegi helyére, a kápolna melletti fülkébe. Eszerint kétség nem férhet ahhoz, hogy a Szenthiromság-hegyi múmia tényleg Hadik Mihály holtteste és a fentiekből és a múmia állapotából, a homlok halálos sebéből, a kíntól eltorzult arcz­ból, a fájdalomtól öiszecsikoritott fogukból és a Kérésünket szives figyelmébe ajánlva maradunk hazafias üdvözlettel Dr. THASSY GÁBOR BOSNYÁK GÉZA vármegyei főorvos, országgy. képviselő, a Cs. sz. b. alelnök* a Cs. sz. b. elnöke. BORBÉLY GYÖRGY titkár. 20808/VI/a/1910. »z. a. miniszteri eng. FÖMAGASSÁGU ÉRSEK UR! MÉLTÓSÁGOS ÉS FŐTISZTELENDŐ PÜSPÖK UR! NAGYSÁGOS ESPERES APÁT UR! Akár egyházi, akár világi életünkben, akár hivatalos, akár csak polgári közéle­tünkben, társadalmunkban, avagv társasá­gainkban minél több hibát tapasztalunk a főbb erkölcsök körül; minél kevesebb pél­dáját látjuk az erős jellemeknek; minél inkább ritkul az őszinte magyaros termé­szet, a nvilt férfiasság, az önzetlen áldozat­készség s az emberi méltóságot és nagy­ságot legjobban jellemző akarat-erő ; minél kevesebb közöttünk az olyan hőslelkü ember, aki ellentállva a sátán csábításának a világ összes birodalmaiért sem bocsájtja áruba szentséges elveit, s »si fractus orbis impavidum terient ruinae« s ha kell, vérével megpecsételi azokat; minél kevesebben vannak az ilyen karakterek : annál nagyobb tisztelettel kell tekintenünk az ilyenekre, s annál inkább kötelességünk példányképül, mintegy tanitó iskolát, oda állítani őket a nemzedékek elé. Gazdag nemzeti történelmünknek jobb alakjai közül a legelsők között áll e tekin­tetben Csány László vértanunk, aki nem keresve, de nem is kerülve, öntuda­tosan, a felmagasztosult léleknek ama tes­tamentumával ment a halálba, hogy példát ad arra, miként keli végig védelmezni .jogot, törvényt, hazát, a nemzet igazságát s az emberi szabadakaratot. Igy adott testa­mentumot a világtörténelemnek legszentsé­gesebb alakja, az Istenember is. Csány László Zalavármegyének volt egyik vezérlő szelleme a tanácstermekben, a testvériség uj eszméjének készítette az útját; sajátszerű fej- és testtartásból nagyon könnyen kideríthető, hogy Hadik Mihály netn természetes halállal mult ki, hanem minden valószínűség sze­rint halálát a törökökkeli összeütközése okozta. Hadik Mihály egyik egyenes leszármazottja, Gróf Hadik András, a vitézöl elesett lovag emlé­kére 1771-ben egy értékes kelyhet ajándékozott a Szentháromság kápolnának. A kehely talpán még ma is látható ez a felirás: Beficio Komitis Andrei de Hadik Compatus pro Capela SS. Trinitatis 1771. , Az a levél, melyet az 1860-as évek elején irt Gróf Hadik Gusztáv 48-as forradalmi tábornok E, Dervavics Kálmánnak és amelynek eredetije még ma is megvan, szintén azt bizonyítja, hogy a múmia lovag Hadik Mihályé. A levél igy szól: iDédősöm a rothadásnak eddig ellentállt állapota ösmeretes előttem, sőt láttam őt, ke­zembea tartam 1815 ben, midőn mint 14 éves hadnagy Lendván keresztül utaztam, az olasz háborúba sietve. Ezen alkalommal többen jelen­tek meg nálam, kérve, eszközölném ki a Pápá­nál dédősöm szentté nyilvánítását és én nagy nehezen győzhettem csak meg a jó embereket ennek lehetetlenségeiről, mig a család fennáll, stb. stb. Gróf Hadik Gusztáv.' A Hadikra vonatkozó adatok kutatása köz­ben egy tapasztalattal is gazdagabb lettem; azzal ugyanis, hogy elődeink sokkal nagyobb becsbea és tiszteletben tartották a »szent kapitányt holt­testét, mint mi, az utókor, akik minduntalan jó hazafiságunkkal henczegünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom