Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-08 / 49. szám

1910. deczember 15. MAGYAR PAIZS 3 később országos főkormánybiztosként oltalmazta az erdélyi szorongatott magyarokat s törvényt látott fölöttök; néhány hónapig közmunka és közlekedési miniszter volt, vasmunka-erővel dolgozva tenger-sokat a kultura érdekében, melyről az aradi muzeumban őrzött 700 levele tanúskodik, hatalmas terveket készített az utak készitésére és javítására, melyek a közművelődésnek erei. Tervei a halá'ba fulladtak. Megmenthette volna életét, de nem tette. Megölette önmagát, hogy megtartsa az elveit s nemzete igazát. 1849 október 10-én 59 éves korában bitófán halt meg Budapesten, a feltámadás eszmei győzedelmének vallásos hitében. E hőslelkü mártírnak, e puritán nemes jellemnek, a nagy erkölcsök minta-emberének emlékére hazafias kegyelettel egy középméretű, de méltó szobrot akarunk állítani Zalaegerszegen, hogy hirdessük evvel is a hazaszeretetnek örök szépségét, tanítva általa az ifjú magyar nemzedéket is a legszebb erényekre. Főmagasságu Érsek, — Méltóságos és Főtisztelendő Püspök, — Nagyságos és Főtisztelendő Esperes Apát urnák alkalmat adva, de hazafias tisztelettel kérve is kérjük, hogy kegyes adományával jöjjön segítségünkre ebben a vallás-erkölcsi és nemzeti czélu törekvésünkben. Czimünk: »Csány szoborbizottság Zalaegerszegen.« Az adományt hálás köszönettel togadjuk s nyilvánosan nyugtázzuk. Zalaegerszeg, 1910 deczember 5. , Hazafias tisztelettel Dr. THASSY GÁBOR BOSNYÁK GÉZA vármegyei főorvos, országgy. képviselő, a Cs. sz. b. alelnöke. a Cs. sz. b. elnöke. BORBÉLY GYÖRY titkár. 20308/VI/a/1910, sz. a. miniszteri jng. A Nagyvárad—Kolozsvár közötti vasutmentón levő gyárosokhoz, nagyobb iparosokhoz és állomásfőnökökhöz. IGEN TISZTELT URAM! Mai fogalmunk szerint a háládatossóg és a kegyelet legszebb erényei az embereknek. Tisztelettel, hálával és kegyelettel tartozunk szülőink, őseink és elődeink iránt még akkor is, ha kü önösebb eredmény nélkül csupán csak őseink voltak ők; de mennyivel nagyobb tisztelettel, hálával és kegyelettel tartozunk azoknak, akik mi érettünk, a mi boldogságunkért, mint jó szülők a gyermekeikért, éreztek, gondolkoztak és cselekedtek, s ha kellett vértanúságot is szenvedtek. Tisztelt Uram! Midőn Csány László 48/49-es vértanúnak az emlékére illő szobrot akarunk állítani Zalavármegyében, e kérő levelünkben nem óhajtunk kiterjeszkedni a 48-as eszmék magyarázatára, az egyenlőség, testvériség, szabadság fenséges eszméinek dicsőítésére s ezekkel kapcsolatban Csány László nemzeti hősünknek rendithetetlen karakterére, nagyobbára ezek ugvis ismeretesek: csak azt emiitjük itt meg, hogy első közmunka és közlekedési miniszterünk Csány László volt. Ebben a minőségében, sőt már előbb j erdélyi főkormánybiztos korában tervezte i és sürgette a nagyvárad—kolozsvári vasút megépittetését. Tanúságot tesznek erről a kolozsvári és aradi muzeumban levő okmányai, egyéb tenger levelezései között. Ő volt. elsősorban, aki Széchenyi szellemében lángbuzgalommal hozzáfogott az utak készítéséhez, tudva azt, hogy mint véredényekben a vér, ugy jár és erősödik az élet a közlekedési csatornákon, a jó utakon, terjed a közműveltség, izmosodik a közgazdaság, a vagyonosodás s erre épül a függetlenség és szabadság, egyeseknek és a nemzetnek a boldogsága. Fölismerte Csány László a föld gyomrában levő mérhetetlen gazdagságot kőben, fában s a vizek esésében. Tervezte és sürgette is a nagyvárad—kolozsvári vasutat s hogy csak husz évvel később, 1870-ben létesült ez, annak már nem ő volt az oka. Néhány hónapi minisztersége után október 10-én bitófán halt meg s nyakán szegték fényes terveit is. Szabadságharczi hőseink iránti kegyeletünkön kivül tisztelettel és szeretettel is meg kell emlékeznünk e fényes tehetségű emberről közgazdaságra irányuló munkásságáért. E Nagyvárad— Kolozsvár közötti 150 kilométernyi vonalon, ha nem bányásznak is közvetlenül aranyat, ( mint a szomszédos érczhegységekben, de i közvetve aranyak teremnek itt is : mert amint • elég hiteles forrásból tudjuk, 300—400 kocsirakományt szállít itt a vasút a bérezek | öléből s csak nyers termékekért 25 millió bruttó jövedelemmel jár ez a vasút. Mi midőn e nemzeti nagy vértanunknak méltó emléket akarunk állítani a későbbi nemzedék számára is: honfiúi tisztelettel és teljes bizalommal fordulunk Önökhöz is, kik e vonal mentén nemzeti közgazdasá. gunknak s igy közművelődést nknek jelen| tős tényezői, jöjjenek segítségül s hozzák I meg méltó áldozataikat, mert emlékezés a j népek életében a tényező, s az az ember ér| demli meg a jövőt, aki megtiszteli a multat; j eszményi és reális haladásunknak is abban a költői mondásban van lüktető ereje, hogy : »A lelkes eljár ősei sirlakához s gyújt régi j fénynél uj szövétneket . . .« Tisztelettel kérjük, szíveskedjék ismerősei I között apróbb adományokat is gyűjteni e i magasztos czélra — s a lehetőleg még január l-ig eljuttatni hozzánk »Csány . szoborbizottság Zalaegerszegen,® czimzéssel. Mi a legkisebb adományt is hálás \ köszönettel vesszük s nyilvánosan nyugí tázzuk a Magyar Paizs lapban, a jelen: tősebbeket a napilapokban is. Maradunk hazafias tisztelettel. Dr. THASSY GÁBOR BOSNYÁK GÉZA vármegyei főorvos, országgy. képviselő, a Cs. s». b. alelnöke. a Cs. sz. b. elnöke. BORBÉLY GYÖRGY titkár. Hivatalos rovat. 10566. 1910. Hirdetmény. Az 1894. évi XII. tcz. 50. §-a alapján felhívom a zalaegerszegi birtokosokat, hogy a belsőségekben, szőlőkben, gyümölcsökben, majorokban és kertekben levő fáikat és bokraikat a hernyófészkektöl, lepketojásoktól ós darázsfészkektől még a tél folyamán annál inkább megtisztíttassák, s az összegyűjtött hernyó és darázsfészkek s lepketojásokat elégessék mert az irtás a hernyók ki- • kelése után csak nagyobb munkával és több költséggel lesz keresztülvihető. A kik ezen munkálatokat az 1911. évi márczius 31-ig sem teljesítenék, azoknak költségére az 189 í. évi XII. tcz. 52. §-a értelmében az irtást a hatóság fogja foganatosíttatni és azok ezen kihágásért a hivatkozott tcz. 95. §-ának k) pontja alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntettetni. Zalaegerszeg, 1910 november 30. Dr Korbai, polgármester. 9869. 1910. Hl? detmény. Közhírré teszem, hogy az 1911. évi iparhatósági megbízottak választására jogosult kereskedők és iparosok névjegyzéke f. évi deczember 10-től 18-ig bezárólag a főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére kitéve leend, mely időn belül ellene az észrevételek bárki által ugyanott szóval vagy írásban bejelenthetők. Zalaegerszeg, 1910 november 28-án. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Állást kereső hordójelzö. | Egy hordójelzői vizsgát sikerrel lehett, 26 éves, a polgári és az állami ipariskola 4 osztályáról < végbizonyítvánnyal biró s eddig tagositó mérnöki J irodában dolgozott, nőtlen mérnök — rajzoló f irodai alkalmazást keres. Városi, mérröki hivatal1 nál, vagy megyei irodákban irodai kezelési vagy | technikai teendőknél jól alkalmazható, mert széI pen ir és rajzol. Alkalmazást elvállal egyelőre í napidíj mellett is. Egyéb teendői mellett a hordóí hitelesítési teendőket is elvégezné. Ajánlatok e j lap kiadóhivatalába küldendők. 10—0 Mérleg- sülykészitők s javítókntértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. Alsöfejórmegye: Oyulafejervdr. Bartha A. Béla épület és műlakatos, műszaki és mérlegmíihelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. Aradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. : Bácsbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók és javítók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykószitő és javitó. : Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérlegkészitő és javitó ggyár. S Beszlercsenaszódmegyö, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását ós törvényszerű kiállítását válla i Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkészit Békésmegye: Orosháza -. Katona Imre tized szá?ídoE éa rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmogye: Miskolcz. Naup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mórlegkésziiö. Brassómegye. Brassó. Dragits Sácdor lakatosmester, mértékkészitö. Csongrádmegye. Szeged. Línke Oszkár mérleglakatos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében. I Győrmogye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Báromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán 8 Kézdivásár helyen. Jászoagyknnszolnokmegye: Jászberény. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mérték tárgy készitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg és sulykószitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitö, a 1 píéhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, ünaéi 'ék készitő s javitó. Liptőmegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavitó. Haros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt M Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken él Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális mérleggyár, legkisebbtől a Iegnagyobbakig Zwarg és Ringeisen lestvélek mérleggyára, személy mérlegek is. — Rácz Ferenc.z egyensúly, tizedes, százados, marha ós hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó