Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-07 / 14. szám

yj M A G Y A R 1'AIZS lylO. április 7. többi hir­nak hozzá a vármegyében levő lap kollegák is. Érvényesüljön a legjobb. Borbély György. A Csány szoborbizottság ertekezlete. A CsáDy szoborbizottság szombaton gyűlést tartott a városház tanácstermében Bosnyák Géza elnökletével. Legfontosabb dolga volt most a bizottságnak az, hogy a julius l-ig beérkező pályázati szobortervek számára egy termet szerezzen és hogy a szobor helyét megjelölje, mert a pályázó szobrászok sürgetve kérdezgetik a hely állapotát, hogy már a tervezetben is alkal­mazkodjanak a helyrajzhoz. A szobornak leendő helyével foglalkozik az első czikkünk is, s az értakezlet egyéb pontjaira nézve közöljük a jegyzökönyvet is. Megemlítjük itt, hogy a végbevitel több irányú munkájára, de különösen a pályázati terveknek a julius 16. s 17 én leendő megbirálására a leg­messzebbmenő alkotmányossági szempontból a tisztviselők mellé különböző i ányoknak képvise­lőiként még 30 férfiút kért fel az elnökség, közöttük 3 szakértőt. A felszólítottak névsorát közöltük a Magyar Paizs 12. számában. Ezek kö^ül Berkes Ottó keszthelyi főgimn. igazgató és EiLner Zsigmond orsz. képviselő elfoglaltságokra való tekintettel nem fogadhatták el a bizottsági tagságot. A többiek -eltagadták, alig egy kettő van, a ki még nem nyilatkozott. A szombati értekezleten szép számban meg­jelentek. Megje'onésben akadályozva voltak s e/t részint távirattal, részint levélbeu jelezték; Elek Ernő, Dr. Buzsicska Kálmán, Etoer Jenő, Medgyesi Lajos, Eles Károly, Karácsony Kálmán. A titkár jelentése szerint az u'óbbi év alatt mintegy hatezer koronával gyarapodott az alap; most 24388 korona van, melyet tisztán bevett a bizottság. Hiteles ígéretekben és másfélévi kamat­ban a 30 ezer koronáig megüti a biztonságot. Tehát parasztos n szólva »bare.sz« celdben még csak ötezer koronát kelleu; gyűjteni, hogy a kívánt maximaiis 35 ez r koronát elérje, amennyire a szobor hirdetés szól. Könnyű volna, ha csupán ennyit kellene még gyűjteni, de többet kell. 1. a pályázatnak második dija 500 korona, harmadikdija 250 koi. = 750 korona. 2. Két szakértő dija 200+200=400 korona. 3. Gyűjtések közben a kiadás (gyűjtő ivek papírja, postai költsége stb.) mesés semmiség, ha 30—40 ezer korona gyűjtésnél 1000 korona lesz a kiadás. Ezek a teltétlen kiadások 2150 koronát jelentenek. Ha szerencsésen menne a gyűjtés, még szük­ség volna két feltételes kiadásra. Természetesen csak ugy, ha . . . ha módunkban lenne több pénzzel is rendelkezni, a már eldűlt pályázat után is a nyertes művész megpótolhatja müvét arányban vagy stílusban, a bizottságnak némi kívánsága szerint, ha a bizottság is meg­pótolja a díjazást ... Az emlékműnek nem lenne ez hátrányára. Másodszor, vagyis ötödször, ezt már igazán a legnagyobb bizalmassággal, csupán négy szem között említhetem meg: a szobor­bizottságnak munkája vége felé eszébe fog jutni bizonyosan, hogy itt a szomszédságban, Puszta­váliczkán, a Steiner birtokán alussza örök álmát Püspöky Gráczián honvéd őrmester, budavári hős, aki Budavár visszafoglalásakor elsőnek tűzte fel a várra a háromszínű lobogót. Sírja egyenlő lett a földdel. Fölötte semmi jel. A bizottságnak eszébe fog jutni s nem külön czimmel, nem kü­lön munkával, nem külön bizottságokkal, hanem egy kalap alatt elvégezhetné ezt a nemzeti köte­lességet is, olvau formán, hogy a gyűjtés idejét megtoldja egy pár héttel, hónappal s kiszakít egy­pár száz koronát egy tisztességes sírkőre. Hiszen a Csány és Püspöky család amúgy is rokonság, legközelebbi rokonság; a nemzeti védelemben pedig ugyancsak rokonok. E két utóbbi feltételes pontot csak ugy emlí­tem, né ... S nem azéit, hogy meg kellene ijedni tőle. Nincs is ok a megijedésre. Hiszen mindössze 5 ezer helyett 10 ezer koronát kellene gyűjteni. De eddigelé a 30 ezer koronáig csupán a vármegye pénztára adott tekintélyes összeget — a/.oi.kivö a többi mondhatni íí.l ívs gyűjtés volt és egyesek egyáltalán nem érezték meg. Gyűjtésünk vége felé lehetne appeilálni a vár­megyének tehetségesebb lakosaira, akiket a gyűj­tés eddig még nem igényelt. Jegyzőkönyv a C<ány szoborbizottságnak 1910. április 2 án délután 4 és fél órakor a városháza nagy termé­ben tartott üléséről. Tárgy: 1. A titkár jelentése az 1908. deczember 13-án tartott ülés óta történt dolgokról. 2. A, felállítandó szobnr helye. Jelen vannak Bosnyák Géza elnökletével Árvay Lajos,«Gróf Batthyány József, Gróf Batthyány Pál, Bubics Tivadar, Dr. Csák Károly, Darnay Kálmán, Dobróvics Milán, Dr. Hajdú Gyula, Krosetz Gyula, Légáth Kálmán, Dr. Marik Pál, Molnár István, Nagy László, Szalay Sándor, Wapper Ignácz, Dr. Thassy Gábor alelnök, Borbély György titkár, Simítska J ínos pénztárnok, Pásztor Imre ellenőr, Czukeltcr Lajos, Fenér Miklós jegyzők, Dr. Kele Antal ügyész, Balassa Benő, Balássy Miklós számvizs­gálók. Elnök üdvözölvén a szép számban megjelente­ket, megnyitja az ülést és felhivja a bizottságot, hogy pár fontos kérdésben döntsön, igy pl. a szo­bor helyére nézve, minthogy már csakugyan kö­zel vagyunk a szobor megvalósításához. Titkár előadja, hogy a múltkor, 1908. deczem­ber 13 án tartott ülés óta, vagyis öt negyed áv alatt mit végzett a tisztviselőség: 1. Gyü;tött 6400 koronát. 2. A számvizsgáló bizottság Thassy Kristóf elnökletével megvizsgálta a pénztárt s a pénzkezelést és benne kifogásolni valót nem ta­lált. 3. Az elnökség a bizottság meghagyása sze­rint kiirta á pályázatot a szoborra 1910. julius 1 határidővel, meghirdette az összes megyei, né­hány nagyobb fővárosi és 2 szaklapban, melynek eredményeként 14 szobrász művész láthatólag érdeklődött. Ezzel kapcsolatban jelzi a titkár, hogy ez értekezletnek a következő három kér­déssel kiíll foglalkoznia : 1. A julius 1 ig beérkezendő szoborminták befogadására és kiállítására egy terem szükséges. Az értekezlet megbízza az elnökséget, hogy az alispántól e czélra néhány hét időtartamig kérje el a vármegye termét. A jelenlevő alispán kilátásba is helyezi a terem átengedését. 2.-Jelzi a titkár, hogy ha mindiárt csak a forma kedvéért is, a felállítandó szobor számára helyet kell kérni a várostól. A bizottság azt határozza, hogy az elnökség a várostól és szükség esetén, ha a megyei utvo­nalat is érintené a felállítandó emlékmű helye, a negyétől is kérjen helyet a szobor számára. 3. Nagyobb vitát provokált az, hogy hol állittassék fel a szobor. A titkár hangsúlyozza, hogy erre nézve a következő három elv tartandó szem előtt, hogy lehetőleg emelkedett, hogy tágas és hogy forgalmas helyen álljon a szobor. Ezért a maga részéről a főteret tartja a legalkalmasabb nak. — llozzászólanak a kérdéshez még Bosnyák elnök, Wapper, Gróf Batthyány József, Dr. Korbay, Dr. Thassy Gábor, Árvay Lajos, Szalay, Darnay, Dr. Csák, Dr. Kele, Légáth Kálmán. S a felszóla lók valamennyien egy-kettőnek kivételével a fő­teret ajánlják a szobor felállítására alkalmas helyül. Árvay Lajos alispán indítványára egyhangúlag megállapodik az értekezlet, most már abban is, hogy a főtéren a Rákóczi- és Kossuth utczák találkozásánál állítassák fel a szobor. 4. Jelenti továbbá a titkár, hogy a pályázati ter­vek megbirálására és egyéb teendők elvégzésére a tisztviselők mellé egy 30 tagú bizottság alakult és hogy az elnökség két kiváló szobrászművészt: Szamovolszky Ödönt és Tóth Istvánt kérte fel bíráló szakértükül, kik ezt a szokásos 200—200 korona költség-dijért el is vállalták. Az értekezlet az elnökségnek ezen intézkedé­sét helyeslőleg tudomásul veszi. 5. Meghatározza végül a gyűlés, hogy a pálya­tervek megbirálásának ideje 1910. julius Í6. szombat d. e. 9 órakor lesz. Tudomásul szolgál. Elnök e határozatok kijelentése után megkö szűnve a tagok érdeklődését az ülést berekeszti. Kmf. Bosnyák Géza elnök, fehér Miklós jegyző. — Hitelesítik: Pásztor Imre és Wapper Ignácz. Miképp lehetünk hosszu­• életűek ? Elbeszéli: Egy orvos. LIV. A gyógyzökcsölés, különösen az ököllel való verdesés hatása még a halálos betegségben is bámulatos hatást tejt ki. Néhány hónap előtt számtalan esetem közül csak egyetlenegyet hoztam fel példának, uogy t. i. egy másfél éves kis gyermek a lakásomban haldoklott, szemei bemélyedtek, ajkai és körmei kékek voltak, feje hátrajyatíott, szívverése ren­detlen és kihagyó volt, mialatt a pulzust még kitapintani sem lehetett. Amidőn mindezeket az i anya észrevette ceylonszigeti vad páviánként i üvöltött, egyszersmind könyörgött nekem, hogy ' menteném meg gyermeke életét. Mialatt a gyógyszertárból az orvosságot meg­| hozták, én három darab bolyhos törülközökendót oly denaturált spirituszba mártottam, melyben a zselizi gyógyszerész gyártotta »tuberálfolyadék« 1 alkotórésze is benne volt. Vele a haldokló gyer­mek testét körülcsavargattam. Azutáu a 'oeteget az anyja segítségével félóráig nyomkodtum, át­markoltam, vastag ruháján keresztül öklömmel gyengéden veregettem s máii; nagy mennyiség­ben köhögte fel azon nyákot, mely néhány parcz­czel előbb a halálhörgést okozta. Félóra múlva I az orvosság is megérkezett. Beadtam ueki egy kávéskanállal. Ekkor az anyját útnak bocsájtottam azon szigorú meghagyással, hogy fiát három na­pig éjjel-nappal megszakítás nélkül az általam bemutatott módszerrel ápoltassa és ezenkívül szülésznővel naponta háromszor tápláló beöntést is adhasson mindaddig, amíg jó étvágy* meg nem jő. Mult évi október 26-án súlyos betegségben szenvedő anyámhoz utaztam. A halál már arczára nyom a bélyegét Ha két-három órát késem: már | nem találom öt életben. A magammal vitt kana­las orvosságból (tokaji bor, pilokarpin, eukaliptus tinktura és ipekakuauha szörpé azonnal egy evő­kanállal beadtam, mellé három ápoiónöt fogadtam, öt éjjel-nappal szakadatlanul poltattam, az ápo­' lási szabályokat Írásba foglalva, az első ápolónő­nek átadtam. \ czikksorozatban közlött gyógy­í mód közül első napokon csak a legeuyhébbe^at, I de két hét múlva már az ököllel való verdssést i és nyomkodást is alkalmaztattam, minek *red­méuye az volt, hogy anyám az ágyat a három heti gyógykezelés után helyivel-közzel, néha néha már elhagyta. Anyámnál az éjjeli ápolás nem volt olyan foly­' tonos, mint a nappali, hanem mindössze c*ak annyiból állott, hogy a 2 óránkint felváltott, jobban mondva megismételt magvizborogatás után egész testét az ápolónők fél, egy óráig nyomkodták. Igy anyám két hónap aíatt teljesen felépült. Ez a következménye annak, ha valaki a beteget 4—5 oldalról is védi a fenyegető veszély elien és nem engedi, hogy az illető a halál martaléka legyen, hanem józan ésszel felveszi a harezot azon hitvány, parányi baczillusok ellen, inalyek közül tömérdek fajtáját még a legerősebb nagyitó­üvegnel sem láthatjuk meg, csak hatásából kö­vetkeztetünk létezésére. Némelyeket, bár jól lát­juk, de még azt sem tudjuk teljes határozottsággal megállapítani, hogy növények-e, vagy pedig állatok, mert ezek oly kicsinyek, hogy egy jókora gyufa­; fej térségü helyre egyik-másik fajtabeli baczillus­ból annyit lehetne egybe terelni, ahány magyar a fóld kerekségén lakik. Mivelhogy czikksorozatomban folytonosan az erömüvi gyógykezelésről, gyögyzökcsölésről be­szélek, azért korántse goi.dolja senkise, hogy gyógykezelésemnél a gyó.y szertári orvosságot nélkülözni szoktam. Oly segítség ez a gyógyítás­ban, mint a tengeri gőzhajónak a kedvező szél, mely a haladást roppant gyorsítja. Ciakhogy mégis a főszerepet a gyógykezelés, a gyógyzökcsölés, a vizgyógymód, napkura és légfürdő viszik. (Ezt az utóbbit az orvosok még másfél-két évtizeddel \ előbb is oly szörnyű módon ledorongolták. Most ! pedig újra divat.) Hiszen a gyógyzökcsölést az j ápolók csaknem szakadatlanul alkalmazzák. Az I orvosságnak pedig néhány óra múlva semmi ha­tása nincs éjjel, amikor t. i. már 4, 5 óra is el­telt a beveves után. ' Ti hölgyek, kik a kozmetika bámulatos hatását ismeritek 1 Szólaljatok meg ! Nemde csodás erod­l ményt láttatok az areznek rövid, egy két heti masszírozása után ? Nohát ne kicsinyelje ^enki >.« a tü lövész gyógyítását czélzó gyógy/.ókcsölést

Next

/
Oldalképek
Tartalom