Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-07 / 14. szám
1910. április 7. M A G Y A R P A I Z S 3 se! Hiszen a kettő csaknora egy és ugyanaz! Sőt még sokkalta több, mert itt az egész test kerül gyógymunkálat alá, nem pedig csupán csak az arcz. Hány százezren vannak azok, kik szüleik életéért a haldoklás, agónia beáltakor minden vagyonukat odaadnák. És atyjuk, vagy anyjuk egészsége ápolásáról még sem gondolnak eleve, annak idejében; de nem is tudnának gondoskodni, mert restek, renyhék a gondolkozásra, az önálló okoskodásra. Habár mindenütt szórják a tízeseket, százasokat, de a bízvást bekövetkező veszély ellen csupán csak sopánkodással védekeznek, de hogy egy-két ápolót még elég időben, elég jókor mellé fogadnának, arra már fukarok, zsugorik, erre már \ eszük nem terjed ki. Nem azt mondom ezzel, hogy gyógymódom i örökéletet ad, de azon természetellenséget ok- ; vetlecül el akarom vele hárítani, hogy a vihar a nemes gyümölcsnek csutkáját idő előtt elszakítsa az anyafától, amelytől még jó darabig táplálékát : várja. Í Mégis csak porig lealázó dolog, hogy a magát bölcsnek nevezni szerető ember feltalálja a drótnélküli távírót, a repülő léghajót, legyőz, letipor mindent, ami útjában áll, ami neki ellenszegül. A spanyol torreádor még a legszilajabb andalúziai bikát is puszta ktzzel földre teperi, de a királyok. császárok, a milliomosok és a milliárdosok, csak ugy, mint az egyszerű talusi paraszt, a gézengúz, láthatatlan parányi baktériumok előtt beadják derekukat. A mészlerakodmánynak, az ütőérelmeszesedésnek, mint legnagyobb hatalomnak behódolva kapitulálnak, odaadják életüket. A legmodernebb orvosi egyetem belgyógyászati osztályain sem méltányolják kellőleg a szövetnedvkeríngés-tant különösen pedig az izomélettant, részint szolgaszemélyzet hiányában, részint pedig mert az ápolási költséget a folytonos gyógytorna 5—6-szorosan megdrágítaná, ezért a gyógy kenést, zökcsölést (frutirozár.t) csak igen ritkán alkalmazzák, igy tehát számos betegségnél a felette üdvös gyógykenés csodás hatását nem is ismerik. Különösen a vidéki gyakorló orvos, akinek semmi alkalma nincs a tudományos kísérletezésre, kénytelen valamely gyógyszergyártó külföldi czé^; örömére egyszerűen reczeptmásolónak felcsapni. Amely gyógyszerre egy felületesen kísérletező külföldi egyetemi segvdtanár rányomta a jóság bélyegét, azt a vidéki magyar orvosok szolgailag, nyakra-főre rendelik, bár ki se próbálták. Ha pedis; valiki ezen hazafiatlan eljárás felett megbotránkozva, a termöszétes gyógymód mellett szólal t i, bizonnyal kontárnak mondják, ha fiatal s maradinak tartják, ha öreg. Lám Kneipp rendszerét, nemkülönben annak bármely magasállásu hűséges követőjét is minduntalan ócsárolták, leginkább azért, mert nem járja végig az orvosi egyetem Golgotháját, holott ö természetes eszével sok oly üdvös változást telt a gyógyítás terén, melyet régi őseink a legnagyobb sikerrel alkalmaztak. De a nagy szerepet játszó divat sok okos dolgot leszorított jól megérdemelt helyéről s ezzel csaknem egészen feledésbe ment. A legnagyobb haszna a gyógykezelésnek az, hogy szervezetünkből a xantint és kreatinint kiküszöböli, tehát a hiányos égéstermék nem tömeszeli el a hajszálvéredény legszükekb részét. Ennek folytán a vérkeringésben úgyszólván semmi akadály nincs. Ha van is, legfeljebb valamely í szervi baj az oka. Némely kezdő orvos csak azért szól közönyö- ' sen, esetleg meg-vetőleg a kenésről, mivel ez nem ! képezte nála szigorlat tárgyát, alkalmazása tehát olyformán derogál, mint a városi bakának az 5 filléres hosszú szivar. Hasonlatosképpen, mint a rosszul alkotott és j épített házat nem lehet tűzvész idején javítgatni, > épp ugy nem lehet oly eredménnyel a baczillu- ' sok ellen küzdeni, mikor azok már tárt kaput j találtak bennünk és ellepték testünket. Valamint a ház szilárdsága, nemkülönben tűzbiztonság . czéljából az építész előreláthatólag intézkedik, ugy én is vasból csináltatom az oszlopokat, a gerendákat, hogy a bámulatos szerkezetű emberi alkotmány, mint a jó épület, biztos vázon nyugodjék. Még a tervrajz megszerkesztésekor kell az épületet a tűzkár ellen védeni, szintúgy az emberi szervedet védelmét is még a test fejletlenségében kell kezdeni. Magától értetődik, hogy a fejletlen, gyönge testen enyhén végezzük a gyakorlatokat, különösen az ököllel való verdesést. Még a felnőtt embert se verdessük kezdetben erősen, mert egy észnelküli erős ökölcsapással tüdővérzést válthatunk ki. Pedig ez a beteget gyógyulásában 2—3 hétre v isszaveti, ezért hát eleinte körülbelül egy hétig a beteg hátát, mellét, hasát és lágyékát, a gyomor és vese tájékát a lehető leggyengébben ütögessük. Kiváltképpen ahol a gyomor, belek és vesék vannak, nemkülönben az uszó bordák táját egész végezetig, míg a beteg meg nem gyógyul: a testet bizonyos kimélettel kell ütögetni. Az ápolónak tájékoztatás czéljából tudnia kell azt, hogy ha valakit, — legyen az a legegészségesebb ember is, — hasba rúgnak, az illető rögtön összeesik és meghal, mert a gyomor- és belekben lefutó idegnek hüdése következtében csaknem valamennyi vér odatódul, miáltal az agy vérszegénynyé válik. Igy a csekély mennyiségű vér az agy taplálásíra elegendő nem lévén: a halál ssakhamar bekövetkezik. Ezek előrebocsátásával remélem, hogy az ápoló a kellő óvatosságot és tapintatosságot sohasem fogja szem elől téveszteni. Az ököllel való verdesés alkalmával a beteget — ha csak lehet — napsütötte helyre tett szalmazsákon hasra fektetjük, még pedig nyári időben egy ingre, vagy mezítelenre vetkőztetve. Az első ápoló, vagyis a főápoló, ügyeljen arra, hogy az erős napsugár a beteg fejére huzamosan ne tűzzön. Egyik ápoló a beteg jobb, a mísik a baloldalán foglal helyet és pedig a legkényelmesebb helyzetben a szalmazsákon térdelve, vagy zsámolyon ülve, egy helyre legfeljebb 5—6 szor üt, azután egy ujjnyival arrébb verdesi. Az ütögetésnek addig kell tartania, míg a beteg testét mindenütt jól át nem dolgozták. Nem szabad ütögetni a gégeporczokat, a heréket, a lábszárcsont élét sem. A beteget mindig mosóruhában kell verdesni, vagy kalapálni, mert e ruhából a gyakori mosás folytán aránylag a legkevesebb por száll fel. C^ak a második héten szabad a verdesést csekély fokkal erősebben végezni! Az ápolók ugy intézzék a dolgukat, bogy az ókölverdeséssel negyedóra alatt elkészüljenek. Még ha legegészségesebbek vagyunk is, akkor se feledkezzünk meg ö einknek ezen mindennapi kedvenc* gyógymódjáról. Ha bármily sietős is dolyunk, reggel és este a 8—10 ptrczig tartó ökölverdesés gyógymódot el ne engedjük ! Hogy erőnket jókarban tarthassuk, a vérből a hugysavat és szénsavat ki kell küszöbölni. Ha valakinek a bordaemelő izfaa nincs kifejlesztve, akkor annak ki- és belélegzése oly lembán megy végbe, mintha tetszhalott volna, te.iát a szénsav a vérből lanyhán távolodik el. Igy az elhasznált fehérnye végső bomlás-terméke, a hugysar a szervezetből csas felületeieu takarodik ki. A tüdőszárnyak sohasem tágulnak ki egészen s nem telődnek meg kellőleg levegővel. Különöien a tüdöcsucsok maradnak szellözetlenül. A vér nem kap elég uxigént, mely miatt a szervezetbe kebelezett baktériumok, mint nyirkos és szellözetlen pinczében vigan burjánzanak, hozzájárul még azon súlyosbító sőt veszedelmes körülmény is, hogy a tüdő bajszálvéredéayeit a xantln és kreatinin bedugaszolja, mely miatt a véredény fala, csak ugy, mint vízbetegségben, a vérsavót átbocsátja. Most a baczillusok még kedvezőbb helyzetbe jutnak, mert létfeltételükből, a nedvesség, meleg és fehérnyéből, semmi sem hiányzik. De ha az ököllei való verdesés alig egy-két perczig serényen folyik: a xantin, kreatin és kieatinin az ütögetés folytán beállott zökkenések miatt tova lökődik, a vérsavóátáramlás, átszürődés meggátolódott, sőt a szervezetnek hathatós táplálkozása a kisepréssel, kikotrással azonnal megkezdődik, a bordaemelő izmokban az anyagcsere erősen folyik, néhány hét mulra már az izomsejtek gyarapodnak, az izompamat megvastagszik és a mellkast hatalmasan emeli. Hiszen az ököllel való /erdeséskor ezen herdaemelő izmok paskolódnak leginkább. Igy válik a légzés erélyesebbé a bordaemelő izmok fejlődésével. Néhány havi gyakorlat után pedig a mellkas szembeszökőleg tágul. Bebizonyított tény az, hogy a vézna legények melle katonáskodás alatt 3—5 cm. rel megnövekedik s ekkor már a fáradalmakat a legkönnyebben tűrik. A mell kitágulását sietteti a szívizom kifejlődése is. A sziv perczenkint 72-szer húzódik össze és 52.5 kilogrammster munkát végez. A lassú gyalogolás alkalmával az érlökések száma 80-ra emelkedik s munkája már 58'3 kilogramméter. (58,3 kilogramm méter muukát végezünk akkor, ha 58.3 kilogrammot helyéből egy méternyire elmozdítunk, vagy ha 1 kilogrammot 58.3 méternyire viszünk el.) Gyors járáskor az érlökés 100-at tesz ki: ez körülbelül 73 kilogramm méter munka. Nagyizom megerőltetés alkalmával 150—250 érlökésra izgatja a szivet perczenkist. Ugyanilyen hatást érünk el nagyobb mennyiségű" pilokarpinnak, vagy a gyűszűvirágnak adagolásával is. Ha az ember kapál, kaszál, vagy fát vág, a működés alatt lévő izmok hol összezsugorodnak hol elernyednek. Az izomnak ezen két helyzet| változása alatt egyszersmind alakja is megváltozik. Az összezsugorodás és elernyedés pedig | szivattyúként hat a vérre. Ezen izommunke közben a fehérnye egészen elég, nem ugy, mint a : rossz kályhában buczorgó, pilácsoló szén, mely a . rossz légáram következtében lobbot vetni sem i képes. Ilyenkor azután a vérben nem maradnak meg az égés salakjai, s a vérnek baktériumölő hatása két-háromszorta nagyobb.^ De nemcsak az akaratunktól függő munka hat jótékonyan vérkeringésünkre, hanem mindazon külbehatás is, melyet el kell szenvednünk akkor, valahányszor bennünket nyomkodnak, paskolnak' kalapálnak, lecsutakolnak, szóval gyógyzöeskölnek. Azok tehát, akik ezen gyógymódot csupáu csak azért merészelik lekicsinyelni, mert a kórházakban nem használják és mivel nem valamely külföldi egyetemi tanár hozta divatba: nem akarnak egyebet, csak. feltűnési vágyból nyegléskedni. De a józan, okos ember a saját egészséges ítélőképességétől kérdezze meg, hogy hol az igazság. Ne gazdagítsuk a külföldi gyógyszerek gyártóit, adjunk inkább az olyan munkanélküli szegény magyarnak kenyeret, kik a gyógyzökcsölést kitanulták, vagyis, akik okleveles ápolók, adjunk kenyeret azon füvet szedő asszonyoknak, kik ezt a gyógyfükereskedőknek, vagy közvetlen a betegnek eladni szándékoznak, j Az ököllel való verdesés az egyébként egészséges ember elpetyhüdött tastét csak néhány heti gyakorlat után is szembeszökőleg megedzi, i érettkoruaknál a henyélési kedvet lelohasztja, a munkakedvet emeli. Az aggoknál pedig az életuntságot vidámsággá varázsolja át. A házsártos» kodókat, zsörtölődöket, a mások munkáit korholva gáccsolókat jobbindulatuakká teszi. Ha a i kedélybetegeket naponta háromszor csak negyedórán át is ilyen gyógytornában, az ©kö !lel való vordesésben részesítjük, a lelki lehangoltság csakhamar szűnni kezd. Az éjjeli kényszergondolatok j nem gyötrik többé a betegnek agyát, a kényszerképzetek megszáltsága tünedezni kezd. A beteg mindinkább ügyesebben kezeli gondolatirányitásának gyeplőit. A tervszerűtlen gondolatmenet, az ; indokolatlan szanaszerte csapongás néhány hónapi ' gyógykezelés után elmúlik, a beteg nem felejti ; el többé beszédjének legfőbb tárgyát, a vezérí fonalat. Amikor a hallgató közönség figyelmét j legjobban felcsigázta, nem lepi meg azon páratlan boszantó kérdéssel; »Miről is beszéltem'.'* Í Mi okozza ezen gondolatmenet rendezetlenséI gét? Mi idézi elő azt, hogy valaki beszédében | ilyen hebehurgya? Az idegbetegség. Ez pedig ' sokszor a tultápláltság következménye. A kaszás ' nyolczszor annyit képes egy nap a'ats megenni, • mint egy kényes gyomrú hivatalnok, mindazoni által a parasztembernél tultápláltságról szó nem | lehet, mert munka közben a szervezet ki-, le- és | elvezető csatornái folytonosan nyitvák. Az arató ' naponkint 18— 20 órát, pőrére vetkőzve, szorgalmasan dolgozik. Pirkadástól mindaddig, mig a harmat fel nem szikkad: nem gyöngyözik homlokáról a verejték. Ha pedig a nap kapaszkodni kezd, jobban fujtat tüdejével, verejték gyöngyözik komiokáról, helylyel-közzel nagyókst iszik, hogy a vérnek egyenletes sűrűsége mindig megmaradjon. A szervezet egyenletesen fűlik; de a fűtőanyag salakja, a sejtek bomlásterméke szorgalmasan kikotródik, mig a nagyuraknál (t. i. akik í a munkától írtóznak) ezen salak összegyülemlik, a mérges nedvek és gázok leginkább a nemi idegeket hozzák izgalomba, melynek szertelen koptatása azt eredmény ezi, hogy a szervezetünknek legdrágább mennyei nedűje folytonosan fogy és apad. S ennek következtében legtöbbet szenvednek elsősorban a tüdő, másodszor az agy, harmadszor a s Zem, negyedszer a végtagok. Az étvágytalanság, mely annyi embert kitioz, a rossz emésztés következménye. Az emésztési hibákat a természetes FerenCZ JÓSSef keserűvíz rendszeret- használata által (reggelenkint. l/a pohárral éhgyomorral) játszva meg lehet javítani.