Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-16 / 24. szám
1910. junius 16. MAGYAR PAIZS 3 művelődési Egyesület, mint a DKE. nemzeti munkájának műhelye ritka lelkes tevékenységgel kezdette meg agitációját Gróf Batthyány Pál elnök és Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő vezetése mellett. Gróf Széchényi Viktor már megindította a Fehérmegyei és Székesfehérvár városi Közművelődési Egyesület tervezésének munkálatait és igy e fiókegyesület is a megvalósulás stádiumához közeledik. A Fehérmegyei Irodalmi és Közművelődési Egyesület pedig megindította a tárgyalásokat egyesületünkkel szorosabb kapcsolatba kerüljön. Székhelyét az egyesület Székesfehérvárra helyezte át és igy a legközelebb a vármegyében is tényleges szerepe lesz a vármegyei kulturegyesületnek. Az ez évben megalakult Veszprémi Magyar Közművelődési Egyesület azonban nem kívánt a DKE.-hez csatlakozni. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület megalakulása érdekében eddigelé máris nagyarányú tevékenységet fejtelt ki Simontsits Elemér alispin, Dr. Szentkirályi Mihály polgármester, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Bodnár István éf= Leopold Kornél. Gyarapította a lefolyt évben a Dunántul könyvtári hálózatát is a DKE., amennyiben már 122 nép, vándor és gazdasági nép könyvtár fölött rendelkezik a DKE, amely mindezideig is jelentékeny és sikeres eredményű tevékenységet fejtett ki a hazai irodalom terjesztése és ezáltal a nép müvelésének emelése érdekében. A Komárommegyei könyvtár segélyezésén kivül 550 K könyvtárkezelői jutalmat folyósított és pedig: Németh János tanitó Galóka 50, Dómján József Jamarica 100, Radék Mihály Imsovoszeló 50, Kisfaludy Mihály tanitó Környe 50, Bene Béla tanitó Kurd 50, Domonkos István plébános Nyulfalu 50. Reichenbach György jegyző Szár 50, Zsidó Lajos tanitó Tárnok 50, Grábler Rezső tanitó Tótvázsony 50 és Balogh Sándor Vukosavjevicza 50 korona jutalmat kaptak. Az egyesület vagyonállománya 162,85867 korona és az 1910. évi költségelőirányzat 50,69537 korona kulturális kiadást előirányoz. A DKE. hivatott vezéreinek nemes törekvéseit és hazafias buzgalmát eredmény csak akkor kiserheti, ha az egész országnak társadalma érdeklődéssel és hazafias segélyezéssel támogatja azt s erre e helyről is felkérjük mindazokat, kik a nemzeti kultura eszméiért lelkesedni tudnak, a fontos feladatokat teljesítő DKE. támogatására. Adományokat lapunk is az egyesület czéljaira elfogad. A DKE. ben a tagok kötelezettségei a következők : a) az örökös tag legalább 2000 korona alapítványt tesz s legfeljebb 5 év alatt befizeti; b) alapító tag legalább 200 korona alapítványt tesz s azt 5 év alatt befizeti; c) pártoló tag legalább 5 egymásután következő évre évenként 20—20 korona fizetésére kötelezi magát; d) a rendes tag legalább 10 évre 4—4 korona évidij fizetésére vállal kötelezettséget; e) a gyámolító tag az, aki a d) alatt emiitett tagsági dijnál kisebb összeggel vagy adománynyal járul az egylet czéljaihoz. A tagsági dijak és adományok a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz Budapest Dorottya-utcza 6. sz. küldendők. A gyászinduló befejeztével rázendítettek egyegy siró magyar nótára. Ezek a bús, bánatos hangok oly mélyen markoltak bele a gyászoló menet szivébe, hogy nem tudtunk tőle szabadulni. Bánatos merengés fogta át szivünket és mi sírtunk, zokogtunk. A bus dallamok megrezegtették szivünknek minden nemes érzelmét és mi hol ideges félelemmel, hol vallásos áhítattal gondoltunk a halálra. »Kitették a holttestet az udvarra.«c Elmélyedtünk e nóta szövegének és dallamának mélységein s megborzongtunk az elmúlás kérlelhetetlen szigorán. De felhangzottak utána a »Szomorufüz hervadt lombja« édes-bus akkordjai és ennek az éneknek békés dallama megvigasztalt, megnyugtatott bennünket. És mire elkövetkezett az utolsó dal: ^Lehullott a rezgőnyárfa levele« már megbarátkoztunk a halál gondolatával és a vallásos érzület szülte áhitatteljes megnyugvással néztünk a jövőbe. * Hogy a magyar nemzet az ő sajátos nemzeti zenéjében milyen nagy kincset bir, azt igazán csak akkor tudtam értékelni mikor lejöttem idegenek közé. Ha a horvát igazán akar mulatni, a magyar ezigány nélkülözhetetlen. Több ilyen mutatásnál láttam, hogy ha a horvát jókedvében parancsolt a czigánynak, nem horvát nótát húzatott, hanem csárdást. Miképp lehetünk hosszúéletűek ? Elbeszéli: Egy oroos. LXIII. Legtöbb betegségünk a test edzetlen voltából, tehát a mozgáshiány miatt keletkezik. Az ősembereknek nem kellett torna, mozgott ő eleget. Mint Ovidius mondja: »Nullus adhuc erat usus equi, se quisque ferebat.« (Semmire sem használták mindaddig a lovakat; holmiját ki-ki maga vitte.) Őseink nem ültek hintóra, villanyosra. Manapság ha valaki csak egy-két puskalövés távolságnyira akar is menni, már nem megy gyalog. Szeretünk kényelmesen üldögélni, nem ugy, mint az ősember, ki mint föntebb láttuk, maga vitte (feje tetejére téve) holmiját s nem használt lovakat, jobban mondva nem értették annak mikénti használatát. A mozgáshiányból eredő bajt súlyosbítja a hiányos bőrlégzés és azon körülmény, hogy a bőr nincs hozzászoktatva az idő viszontagságaihoz. Az ovidiusi ősemberek ezzel ellentétben. »Sub Jove durabant et corpora dura gerebant. Docta graves imbres et tolerare notos.« (A szabad ég alatt edződtek és mezítelen testtel jártak, megszokták tűrni a szelet s vihart.) De mi, akik egész nap kerüljük a mozgást, csak tornával űzhetjük el a betegséget; csak gyógykezeléssel, vagyis más szóval testmozgással állithatjuk helyre a megtámadott, avagy silányabban fejlődő testrészt. Az ernyedt ,testet ez megedzi, erősíti s ellentállóvá teszi minden betegségnek, mert a tornával felfissitett egészséges vérsejt, miként mindmegannyi edzett harczos és hü testőr, megőriz minden veszélytől. Amig a sportgyakorlat a testnek egy-két izom-nyalábját veszi a szélsőségbe hajtott kiművelés alá, azalatt a gyógytorna czélja és haszna az, hogy a testet, annak minden egyes részét egyenletesen, szabályosan működteti, az anyagcserét mindenütt rendes folyásúvá teszi. Ez pedig igen fontos. Az anyagcsere kezdettől indul meg és tart egész halálunkig, sőt még azontúl is, a teljes feloszlásig. A salak kiválasztódván, csakhamar eltávozik testünkből s a test saját fentartására uj tápláló anyagot vesz fel. A beszívott friss levegő az anyagcserét jótékonyan befolyásolja. A hasznavehetetlen légnemű, cseppfolyós és szilárd anyagok gyors eltávolításával jár a jó étvágy s ezzel a gyenge test erősödése, de a káros anyagok gyors kiválasztódását, nemkülönben gyors eltávolodását, kisöprését egyesegyedül a mozgás (gyógyzökcsölés, gyógytorna, kerti, mezei munka stb.) segiti elő. A tornának másik kiváló hatása a léiegzés javításában van. Arra szigorúan ügyeljen az ápoló, hogy kiváltképp a torna közben a beteg folyton az orrán lélegezzék. A macskafélék soha tüdóvészbe nem esnek, véleményem szerint azért, mert folytonosan az orrukon lélegeznek. A kutya csupán csak tikkasztó hőségben lélegzik száján, akkor is csak azért, Fráter Lóránd, Dóczy Lajos, Dankó Pista nótái idelenn épugy behatolnak a szivekbe, mint ahogy kedvesek a magyar fülnek. Ezeket a nótákat pedig senki más nem terjeszti, senki más nem teszi oly kedveltté, mint a czigány. Az ő szép muzsikája réven becsülete van a magyar kultúrának, megismerik a magyart. Idelenn Szlavóniában épugy található a czigány mindenfelé, mint Magyarországon. S mig mi magyar származású hivatalnokok, kereskedők, iparosok idelenn mindnyájan beszéljük a horvát nyelvet, a czigány — kinek pedig érdeke lenne a horvátok kedvében járni — idelenn íakhatik száz esztendeig, mégsem tanul meg horvátul. Megmarad mindenkor magyarnak. Pedig egyikmásik helyen elképzelhetetlen sokat kell szenvedniük a horvátoktól. Inkább megszökik, de a jó kereset reményében sem vedlik át horváttá. A télen letelepedett Nasiczon egy pécsi banda. Esténkint az egyik kávéházban konczerteztek. A kávéház lassankint gyülekező kelye lett a magyar és magyarbarát közönségnek. Nem volt itt más, mint magyar zene, magyar szó. Észrevették ezt a horvátok. Félteni kezdték e társaságtól a horvát hazát. Nosza megindult a hajsza. A csendörök, rendőrök, éjjeli őrök kezdtek gyakori vendégek lenni a kávéházban. Az utczáu a kávéház körül állandóan ólálkodott egymert vérének hőmérsékletét a tüdejébe tóduló légáramlattal hűti le, miközben nyála sűrűn csepeg. Ekkor úgyszólván a tüdején izzad, a macska verejtékmirigyei ellenben kizárólagosan a négy talpán vannak elhelyeződve. A levegő az emberi testnek igen fontos s kétségtelenül a legnélkülözhetetlenebb éltető eleme. Mondhatjuk, hogy ahol levegő nincs, ott élet sincs és viszont. Ahol pedig fertőzött a levegő, ott az élet csak sínylődik és mint kenetlen kocsitengely, csak csikorog. S az élet ezen igen fontos eleme, az oxigéndus levegő izomműködés nélkül csak igen tökéletlenül szívódik a tüdőbe. Az izmok rendszeres gyakorlása szabályossá teszi a légzést. Ha pedig a légzés nem történik rendesen: a mellkasizomzat elpetyhüdik, a mellkas emelő izmainak működése hanyatlásával az egészség a legsilányabb talapra helyeződik, melynek minden fuvalom megárt. A gyógytorna tehát egyebek között az élet két fontos fentartóját, az anyagcserét és a légzési teszi szabályossá. Az észszerű testgyakorlat követelménye legelső sorban az, hogy azt alkalmas időben, pormentes helyütt és elegendő egyhuzamban gyakoroljuk. A mozgásokat sohasem szabad telihassal végezni. Tornázás előtt mindig távoztassuk el testünkből a felesleges káros anyagokat. Étkezés előtt rövid idővel elkezdhetjük a testgyakorlatot. Iparkodjunk azon is, hogy lehetőleg a görögökhöz hasonlóan, tehát minden kényelmet gátló felesleges ruha nélkül tornázzunk. A mozgásnál fontos a szabados, a helyes, egyenes ''artás. Hiszen a helyes testtartáshoz is nagy izommunka kell, mely a mély belégzési máris lehetővé teszi. Naponta többször, 2—3-szor is végezzük a tornagyakorlatokat, de soha meg ne 'erőltessük magunkat, mert igy bizony többet rontunk, mint amennyit használni akarunk. Szóval a fokozat megtartására ügyeijünk. A mozgás kétféle, úgymint cselekvő és szenvedő. Vagy mi magunk visszük véghez (aktiv), vagy mások végeznek rajtunk gyakorlatot (passzív). Passzív vagy szenvedő gyakorlatok a következők: 1. Lecsutakolás. 2. Puszta tenyérrel való ledörzsölés. 3. Birizga lecsutakolás. 4. Lekefélés. 5. Ujjhegykalapálás. 6. Tenyérélverdesés nyitott ujjakkal. 7. Tenyérélverdesés csukott ujjakkal. 8. Átmarékolás. 9. Paskolás tenyérrel. 10. Gummi kalapálás. 11. Ököllel való verdesés. 12. Gyógytiprás. 13. Dagasztó gyógynyomkodás (melyről később fogok irni). Ezen elősorolt gyakorlatokat mással végeztetjük, tehát a súlyos betegre nézve szenvedőlegesek, türlttek. Hatásuk ugyanaz, mint a cselekvő mozgásoké. Mivel oly betegeknél alkalmazandók, kiknek alighogy jártányi erejük van, akik ezan gyógyzökcsöltetés nélkül feltétlenül elpusztulnának, ezért a tüdővészesek számára összeállított számos gyógygyakorlatok között ezek a legbecsesebbek, legértékesebbek. Az erősebb testedző gyakorlatok ellenben cselekvők, azokat t. i. magunk végezzük magunkon (aktiv). Tehát ezek minden ápoló segítsége nélkű végezhetők. Ezeket a gyakorlatokat csak akkol vegye a beteg, ha már a magas láz gyérülni, a 1 ———— ————— —. z két fogd meg, kik azután egyre-másra jelentették fel a hazatérő magyarokat éjjeli csendháboritásért. A rendőrbiztos állandóan ott tartózkodott a kávéházban és ha tizenegyóra felé magyar nótát húzott, leintette a czigányt azzal, hogy már záróra van ; a közönség számtalanszor felvilágosította ezt az urat arról, hogy az órája rosszul jár, de azért a czigány szekálásával nem hagyott fel. A kávés, a czigány számtalanszor kaptak büntetéstde mindhiába, a magyarok együtt voltak. A czii gányprimás mondta nekem, hogy az egyik város, vezetőember felszólította őt, hogy játszék mindig horvát nótát, nem lesz soha bántódása. A czigány nem engedelmeskedett. Végre is azonban a folytonos üldözés kifárasztotta őket, a farsang végével elmentek haza. Sajnálattal láttuk távozását, de lelkünkben mégis az örömteljes büszkeség hangja szólalt meg. A mi czigányaink magyarok és sohasem lesznek mások. Erőteljes magyar nemzeti lélek ól bennük, szorgalmas lelkes vigasztalói, felviditói a magyar nemzetnek, fáradhatatlan terjesztői a magyar zeneművészetnek. Játékuk révén jó hirnévra tettek szert. Az ő dicsőségük a miénk is. Ez a szegény nép megérdemli a pártfogást, mert magvai'. Kozma Imre.
