Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-16 / 24. szám

M AGYAR P A 1 Z S 1910. június 17. erő gyarapodni kezd, de sohasem vérköpés esetén. Valamint a csecsszopónak sem adhatunk ebéd gyanánt füstölt, nyers kolbászt és kenyeret, hanem-csak csupán anyatejet; hasonlóképp nagy baklövés volna a súlyos tüdővészest mindjárt az aktív tornagyakorlatra fogni. Jóval előbb megirt életrajzomban vázoltam azon lelki gyötrelmeket, melyeket tüdővészbetegségemben kiállottam, de szükségesnek tartón kijelenteni azt is, hogy amikor összes gyógykezelő orvosaim feladták reményüket és én elhagyatottságomban egyesegyedül állva a jóságos sugalatra és ápolóimra, valamint fürkésző, tapasztalatszerző eszemre biztam életemnek roskatag hajóját: mihelyt sorvasztó lázam alábbhagyott, mihelyt köhögésem gyérülni kezdett, azonnal tisztában voltam azzal, hogy mesebeszéd, mikor valaki azt állítja, hogy a szaliczil, ópium, morfium, ipekakuanha stb. valaha valakit a tüdővészből kigyógyítóit volna. Azonnal tisztában voltam, hogy a legsúlyosabb harmadfokú tüdövészben szenvedő életét sem az afrikai, sem a svájczi levegő, sem semminemű specziális gyógyszer, sem szérum meg nem menti, hanem csakis ezen kétféle dolog, u. m. először a levegővel beszívott tertöztelenitő légnemű test, másodszor a szenvedő és cselekvő gyógytorna. Ugyanakkor tettem fel magamban, hogy a teljes felgyógyulásom után egy évet pihenek, erősödöm, azután az orvosi egyetemre iratkozom be oly czélból, hogy megismerjem az orvosi tudományt annak leplezetlenségében. És amely kísérletet a tüdóvész elfojtására magamon ösztönszerűleg, avagy ötletszerüleg végrehajtottam, annak jótékony, vagy kártékony hatását tudományos alapon állapítsam meg és azt azon siralomházbeli lakoshoz hasonló, szánalmas sorsú emberek okulásukra, megírjam, akik velem hasonló betegség hálójába keveredtek, vagyis az ember a legtökéletlenebb, a legbutább, a legtudatlanabb gépésze saját magának. Ez az oisa a tömeges korai halálnak, ez az oka a magyar nemzet elsatnyulásának, továbbá annak, hogy ma már kétségbe vonják, hogy éltek valaha Mathuzsálemek. És ha én évek hosszú során ezeket a szomorú állapotokat látva, megbotránkozásomban magamat aira határoztam, hogy az emberi gépészkedésben járatlanokkal saját tapasztalataimat megismertetem: ne vegyék ezt tőlem merészségnek, hanem fogadják oly jó szívvel, mint amilyennel én azt embertársaim javára megírtam. A gyertya égés közben szénsavvá, vízzé ég el, eközben képződik a korom, a világosság és a hő, mely két utóbbi, bár elenyészik, mert a világítása és a melegítése azonnal megszűnik, mihelyt a gyertya elalszik, de a korom, a szénsav és a víz a természet nagy háztartásában (ahol semmi el nem vész) megmaradnak időtlen időkig. Hasonlóképp a lélek, az isteni szikra a test elporlása után sem enyészik el, sót rá a tökéletesedésnek egy szebb, egy kiesebb utja vár. Csak az étel gyarapította csont, bőr, hus, vél, stb., vagyis a lélek omlatag háza bomlik, porladozik alkotó elemeire. Ha az érett magvak aratás után, csépléskor kihullanak, ez a természet rendes folyása, tehát ezen folyamot megállítani badarság lenne. Azért az ember ne remélje itt a földön az örökéletet, csak csupán azon szabályokat tartsa meg hűen, melyekkel magának hosszú életet biztosithat. Ha valaki lelkiismeretének vezérlő szavát hűen megfogadja, akkor felesleges a túlvilágtól annyira rettegni. Aki e földön betöltötte tisztét, nem kell annak félnie a másvilágtól sem. Szépen bizonyítja ezt Szókratész, mikor azt mondja: Vagy van élet a halál után, vagy nincs. Ha a halál teljet megsemmisülés, mitől kelljen az embernek télnie? Ha pedig halál után is van élei, a jó embernek akkor sem kell félnie, mert ott a jók bizonyára megjutalmaztatnak. Miért nem jut eszébe senkinek se az, hogy a szuletéselőtti időt — mint történelmet, mint multat — siránkozva, sopánkodva tárgyalás alá vegye ? Ha valaki hét évig jár a gimnáziumba, vagy bármely felsőbb iskolába és ha szülei hirtelen elhalnak: egykönnyen nem akad senki, aki őt eltartaná. Kénytelen elmenni oda, ahol élelmet, ruházatot, szállást kap. Az ilyen gyötrő lelki bánattal, keserű, kinzó fájdalommal válik meg iskolájától, mert a befejezetlen, felemunkáját kénytelen abbahagyni, de az ábécés tanuló kis gyermek, ha az elemi iskola első osztályának tantárgyait Gsak közepesen elvégezte, már mitsem retteg azon gondolattól, hogy a tanév elteltével a második osztályba fog átlépni. Aki pediglen e munkás világban az irgalmasságot, könyörületességet ós hasznos munkát folytonosan gyakorolta, különösen pedig, ha minden egyes nyugovóra téréskor lerótta Isten iránt tartozó kötelességét, az ne féljen egy másik osztályLa, egy túlvilágba átlépni. A hajótörött és a tüdővészes beteg megtanul imádkozni önönmagától is. És ha az egykori istentagadó tüdóvészbetegségében, sinylódésében, nyomorában az Isten létele felöl tudomást szerzett, zárt szobába félrevonulva, az élő Istennek vallja meg előbbeni botlásait, ígérje meg javulását, adjon számot minden hibájáról, nemkülönben javulási kísérletéről. Ezen lelki gyakorlat oly szűk- i séges a tüdővészes beteg gyógyulósához, mint a só az ételhez. A legegyszerűbb súlyzógyakorlat a következő : ; A lábsarkat katonás alapállásban egymás mellé l tesszük, derekunkat előre hajlítjuk és a lábhegyek \ elé, a földre tett súlyzót kinyújtott karokkal felvesszük, uey hogy a könyököt nem hajlítjuk be; azt fejünk fölé emeljük, azután rögtön visszatesszük a földre, de azért ne tegyük le, hanem tartsuk szorosan. Azután egy-két szempillantásnyi idő után újra emeljük a vasat fejünk fölé. Ezt gyakorolja a beteg mindaddig, mig csak el nem fáradt. Eleinte a jobb kézzel, majd a ballal, végül mind a kettővel. iMíközben az ápoló pontosan számlálja meg a legkönnyebben elvégzett gyakorlatok számát, hogy azt a jelzett időben naponta, vagy másodnapra egygyel-egygyel megtoldhassa, fokozhassa. Hivatalos rovat 4653. 1910. Hirdetmény Közzé teszem, hogy a közös hadsereg tényleges állománya legénysége, a mennyiben a katonai szolgálat, a kiképzés és a véderő érdekei megengedik, a gabona learatására, a takarmány lekaszálására és behordasára, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoriczatörés, valamint a selyemherDyóteuyésztés különleges munkálatainak idejére, három hétre szabadságoltatnak. Ezek a szabadságolásokat csak a gyalogságnál s a vadász csapatoknál, a nehéz taraczkosztálynál, valamint a hegyi és vártüzérségnél szolgáló legénység veheti igénybe. Bővebb felvilágosítások a városházán, a hivata los órák alatt nyerhetők. Zalaegerszeg, 1910. junius 10-én. 4572. 1910. Korbai, polgármester. Hirdetmény. Közzé taszem, hogy miután a város még e hó folyamán a létesíteni szándékolt műjéggyárat felállítja és üzembe helyezi, addig is orvosi rendelvényre, igazolt vagyontalanság esetéu, a gyógyítási czélokra szükséges jégmennyiséget ingyen szolgáltatja a város saját jégverméből. Jelentkezők a városgazda helyetteséhez Simon József írnokhoz (hivatalos órák alatt a városházán, azontúl Könyök-utcza 4. szám alatti lakásán) f jrduljauak. Zalaegerszeg, 1910. junius 3-án. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis az Igazságról. A mértékhitelesitési díjszabás kiegészítése. Kizárólag űrmértékeket használó felek (kisiparosok, kiskereskedők, korcsmárosok, gazdálkodók stb.) két évre szóló díjáltalánya; a) ha a községnek (halységnek), melyben laknak, lakos száma ötvenezernél nagyobb: hat korona ; b) ha 10.000—50.000 között van: öt korona; c) ha 3.000—10.000 között van: négy korona; d) ha 1000—3000 között van: három korona; ha ezernél kisebb: két korona. A mértékhitelesiteii díjszabás egyéb részeiben érintetlen marad. Mérleg- sülykészitők s jaVitók; mértéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — Összeállította: Borbély Márton — Alsófejérmegye: Oyulafejervdr. Bartha A. Béla épület és mülakatos, műszaki ós mérlegmiihelye és javitó gyára. Nagyenyed. Folbert Tamás lakatos mester, mértékkészitö. Aridmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Báesbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár 8 javitás. Baja: Krammer J. és fia méleggyártók ós javítók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő ós javitó. Baranyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérlegkészitő ós javitó ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély) — Szántó András puskaműves, mechanikus, kerékpár s varrógépjavitó. Az összes mérlegek javítását és törvénysnerü kiállítását vállalja. Schuszter Guidó mechanikus, mérlegkészitő. Békesmegye: Orosháza . Katona Imre tizedes, századot és rudas, mérlegkészitő, valamint suly javitó. Borsódmegye: Miskolcz. Naup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó. mérlegkésziiő. Brassómegye Brassó. Dragits Sándor lakatosmester, mértékkeszitő. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egyedüli mérlegkészitő a megyében" Oyőrmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovásznán S Kéedivásárhelyen. Jásznagykunszolnokmegye: Jászber ny. Gedet József gépész, mérlegjavitó, másodmagával : s még 3 mértóktárgvkészitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pá szerkovács, mérleg ós sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitö, s 1 pléhes, űrmérték készítő. Első Erdélyi mértékkészitö műhely Kolozsvárt. Iroda Mátyás király fér 25. Iparbank. Telefonszám 60 Műhelv: Szép utcza 1' Teleion sz. 552. (Auer fény telefonja.) Mérlegeket készít és javit. A mértóktőrvény előírásának megfelelően rendezkedett be. Vidéki megrendeléseket, gyorsan és gondosan foganatosít Műhelyvezetője a keresk. miniszter által rendezett mérleg és mérőeszköz tanfolyamon sikeresen vizsgázott szakember. KrassÓBZÖrénymegye : ó-moldova. Kaszás István kádár, üruérték készitő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Maramarosmegye: Máramarotszigrt. 1 mérlegjavitó. Maros-Tordamegye : Szászrégm. Jfermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mértek készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógradmegye: 9 bádog Űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losonczon füleken 08 Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ágoston specziális ir.erleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvéiek mérleggyára, szemelv mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, azázadoe, marha és hidmórleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmérleggyáros. vasúti mozdony mórlegek, hid-, marha-és rakíaii'nérlegeknek gőzerői® berendezett gyára. Aiap. 1898. Gizella-ut 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb 8 10 nagyobb mórleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, százados mérlegeket tószit ós súlyt taráz. Pozsonymegye: Nagyszombat. Mayerberg István I mülakatos, szitaáruk s mórleggyára, javitó s S tarázó. Somogymegye: Kaposvár : egy mérlegkészitő és javitó. Szebenmegye: 1 hid ós iaktármérleg gyár, javítással. Szepesmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg. késBitő, sulytarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal m(iés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása.