Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-27 / 4. szám
XI. év, Ialadq8P«i«fl, 1810 . Január 27. 4e száuirii ÍSÍŐflietFil ár érre 4 kor 04 f í él fim 2 kor 04 f Hqtfedn 1 kor 04 f gfM uAa 8 túlér. Hfadetéstk dija megegyezés szériát. Nyilttlr lor* 1 k«r Szerkesztőség é« kúdóvatal: Eossuth-utcí* 48. Z. ZE3Zox >-v~áijlzL Laj os rvr-clü itató re aJBc: • / LB ASTA-YBIL FEHFFINCZ V. BOHBÉLTÖTŐHGT laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Az ország tiolga. Széchenyi irodalmi müveiben hirdetett ama megcsontosodott hite, hogy egy nemzet, erős független és szabad csak ugy lehet, ha fiainak mindegyikét komolyan áthatja a munkaszeretet, — mindinkább elfoglalja a sziveket. Látjuk is már Széchényi tanításának gyakorlati eredményeit is. Amikor az ország sorsáról tépelődünk — hiszen ennél nincsen méltóbb tárgya 8 szálló gondolatnak, akármily vivásu és akármily foglalkozású legyen a nemzet hű fia, — enyhülve s egyszersmind komoly elhatározással vallja a legnagyobb magyar elvét; de ne csak vallja, hanem kövesse is. Amint egyes ember életében vannak derűs és borús napok, igy váltakoznak ezek a nemzetekre nézve is. A magyar történelem azt bizonyítja, hogy ezek a borús napok nálunk olykor szinte megállapodtak. De derűben és borúban a haza fiainak egy kötelesség jut: dolgozni és a jövőben bizvabizni. k. Gróf Batthyány Pál orsz. képviselőjelölt. Budapesti hírforrásunk mondja, hogy az iglói választókerület országos képviseltetéce megüre sedett s az ottani 48-as függetlenségi párt meg* hivta Gróf Batthyány Pált, Zalavármeuyénknek volt főispánját, hogy lépjen föl nálok. Gróf Batthyány Pált a fővárosi központban a függetlenségiek is természetesen a legmelegebben pártolják. Hiszen tudják azt a központiak is, az iglóiak is, hogy a Gróf Zalavármegyének nemcsak páratlanul álló legnépszerűbb, legszeretettebb főispánje volt, hanem hogy az országos bonyodalmak elkövetkeztével negyedmagával együtt első volt az országban, aki egyéni büszkeségét és egyéb függetlenségét megtartva — azonnal lemondott főispáni állásáról. Az iglóiak ugy gondolkoznak, hogy a legmagyarabb embereket kérik föl képviseltetésükre. Nagyon természetes, hogy a zalavármegyei választókerületek is, c*ak alkalom adódjék, két kezöket njujtva kérnék, hogy a nemes Gróf vállaljon nálok mandátumot. E hó 30 án nagv- népgyűlés lesz Iglón, s ekkor fogja megtartani Gróf Batthyány a programm beszédjét, melyre a Juszth-féle függetlenségi képviselők közül sokan el fogják kisémi. Az aradi vesztőhely megváltási ára. — Nyílt levél Arad város polgármesteréhez. — Nagyságos Polgármester ur! Az aradi városi tanács közléseiből olvastam, hogy az aradi vesztőhely 8—10 hold területet tesz ki.*) Megváltására sok pénz kell, mert a terület egy osztrák tiszt özvegyeé. Neve is fel volt emlitve a hölgynek; ha jól emlékszem, Biró Ilona ; tehát a mint látszik, magyar leány. Nagyságos Polgármester ur! Én többször voltam kint a vesztőhelyen. Láttam a területet, gondolom tengerivel, vagy répával volt bevetve. E művelési ág keretébe tartozó földnek forgalmi ára 1000 korona szokott lenni, Vegyünk azonban 2000 koronát holdankint. Akkor is a vesztőhely vételára 16—20 ezer koronánál több nem lehet. A lapokból nyert értesülés szerűit a Barabás Béla ügyvéd és képviselő kezdeményezésére megindult gyűjtés már rég túlhaladta a százezer kort. Azt mondják, a pénz még sem elég. Az az osztrák tiszti özvegy magasra tartja a telek árát. A gyűjtés még csak most indult meg valójában. Sorsjegyeket árulnak ós az ország különböző részéu ünnepélyeket, vigalmakat, látványosságokat, felolvasásokat rendeznek, a hazafias czélra tekintettel, felemelt belépő dijak és köszönettel fogadott hirlapilag nyugtázott felülfizetések mellett. Azonkívül iveken ma is országszerte folyik a vesztőhely megváltására a kéregetés, az adomány gyűjtés. Tudjuk, hogy a sorsjáték, a rendezések, gyűjtések stb. Va vagy V* részben juttatják a jóhiszemű közönség filléreit az óhajtott czélra. A mulatságok rendszerint deficzittel záródnak. Legtöbbször a potyajegyeseknek és a kocsikázó vagy legalább kocsibéreket felszámító élelmes rendezőknek van belőle hasznuk. Haszna van a korcsmárosnak, pinczéreknek stb. A sorsjátéknál is kevés az a %, mely a istent czélra« fordittatik I Aláhúzom ezt a szent czélt, mert magam valóban annak tartom és szerény viszonyaimhoz képest, az elsők között járultam 2 koronával hozzá. Macska köröm közé vettem a szent czélt azért, mert Arad város tanácsának iratából, a sorok közül azt olvasom ki, hogy itt tulaidonképen egy tulmagas követelésü vételár kifizetéséről, tehát egy osztrák katonatiszti özvegy felgazdagitásáról van szó. Ezt már szent czélnak egyáltalán nem tarthatja senki, tzt magunkra alkalmazva, legfölebb az Ujházy jelzőjével minősíthetjük. Nagyságos Polgármester ur! Felvilágosítást kérek a következőkre: 1. miért nem vezette be Arad város tőrvényhatósaga a kisajátítási eljárást erre a területre? Nem vagyok jogász, de gyakorlatból tudom, hogy erre, gondolom az 1884 ben szentesitett kisajátítási törvény a városnak jogot ensied. Ennek bevezetésével az osztrák tiszti özvegy megkapta volna, vagy megkapná a megérdemelt vételárat, holdanként £00—1000, túlbecsülve 1500 koronát, azt a városi pénztár is megbírná. A nemzet állal eddig összegyűjtött pénz pedig fordítható lenne a mauzóleummal tervezett kegyeletes czélra. 2. A vétel terve, előre haladott staüiumban van-e már? vagy még csak az előzetes tárgya*7~Érthetetlen és összeegyeztethetetlen ezikkirónak állitéaa és a Barabás Béla féle kiáltványoknak az állítása. Hiszen ezekben rengeteg területről van szó Kell is. Hiszen százezer koronák kellenek rá. Egyet azonban biztosan és szomorúan tudunk, azt, togy ezt a hazát őseink megvették véri el s most vásárolgatják pénzzel. Fcrcsa gazdálkodás 1 Az idegenek hozzájutnak ingyen s mi vásároljuk a saját magunkét vérrel és pénzzel. Sz. lások vannak folyamatba téve ós igy a kisajátítási eljárás még mindig bevezethető-e? Ezl méltóztassék a lapok utján a nemzetnek tudomására adni, hogy alkalom nyíljék a kisajátítási eljárás bevezetését szorgalmazni. Ha a megvétel már előrehaladott stádiumban lenne, a város talán a felén tuli megröviditéa czimen eljárást vezethetne be és a káros szerződést visszamondhatja. Ha egyáltalán már semmikép sem volna orvosolható az aradi Golgotha megvételi czimén egy osztrák katonatiszti özvegy jogosulatlan felgazdagitása, az esetben méltóztassék felemlíteni, kik voltak azok az egyének, a kik azon a czimen, hogy a nemzet filléreivel vesztőhelyet vásárolnak, fejedelmi ajándékozási gyakorolnak ellenségünk egyik özvegyével szeraben, a ki, mint 1892-ben a helyszínén értesültem, mindig sz'ndékosan ott hagyta termékeit feltakaritatlanul a területen, hogy október 6 án a kegyeletből kizarándokolók letaposhassák. A várostól azután busás kártérítést követelt mindea atkalommal. Ezt az időben Varjasy Árpád tantelügyelö úrtól az aradi muzeum kiváló igazgatójától hallottam. Virágos Völgyi. Mentő munka. (Pafronage). — Megalakult a zalaegerszegi atyáskodó (patronage) egyesület.) — A jeleztük időre összehívta Dr. Degré Miklós törvényszéki elnök az értekezletet. Megjelentek húszan: Dr. Degré, Legátli Kálmán esperes-apátplébános, Dr. Czinder István, Dr. Buzsicska Kálmán, Medgyesi Lajos, Dr. Fritz József, Hajik István, Goszleth főmérnök, Dr. Thassy Gábor, Odor Géza, Dr. Korbai Károly, Dr. Csák Károly, Trsztyánszky Ödön, Dr. Szász Gerő, Boscháa Gyula, Borbély György, Dr. Moizer Imre biró, Fülöp Jenő, Gsesznák joggyakornok. S jelen volt az igazságügyi minisztériumtól Horváth miniszteri titkár. Dr. Degré röviden vázolja a tárgyat és a ezélt, a gondozás alatt nem levő s igy könyebbea búnbeíső ifjú nemzedéket meg kel) menteni a társadalom javára s e czélból, mint az országbaa már több helyen, alakuljon meg e törvényszék területére nézve is az u. n. »patronázs« egyesület. Az értekezlet kimondta, hogy egyesületté alakul s megválasztották elnöknek Dr. Czinder István ügyvédi kamarai elnököt, s jegyzőnek Fülöp Jenő törvényszéki jegyzőt. Ezután a miniszteri titkár az igazságszolgáltatás és társadalom ludomány mezejéről nagy alapossággal terjedelmes és részletes előadást tartott elméleti és gyakorlati példákkal igazolva ez uj mozgalomnak a szükségességét. A gyakorlati kivitelre többféle módot ajánlott. Dr. Ruzsicska Kálmán az értekezlet nevében megköszönte a tartalmas előadást. A tanácskozás után először is abban állapodtak meg, hogy alapszabály készítésre s egyéb előkészítésre egy szűkebb körű bizottságot jelöltek, akik e hét végén már müködaek. E bizottságba jelölték Dr. Czinder elnök mellé : Dr. Degré Miklós, Legáth Kálmán, Medgyesi Lajos, Dr. Szász Gerö, Dr. Buzsicska Kálmán, Odor Géza, Dr. Thassy Gábor, Dr. Korbai Károly, Trsztyánszki Ödön, Dr. Csák Károly tagokat. Megválasztotta az értekezlet a jelenvolt ajánlS O IciílönlegesséRi á.ru.h.á.z;a. megnyililc 1910 február h.ó"baix ZALAEGERSZU:(3-E Kazincy-tér (Komin-ház)
