Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-28 / 17. szám

1910. junius 16. MAGYAR PAIZS 131 háromszor-négyszer igen gyengéden kenegessük' különösen a mellkast, mert máskülönben az ily kei.és nélkül a testén lévő hideg borogatás borét felmarja és fájdalmas kiütések keletkeznek. A beteg étele jégbehütött tej, aludttej, joghurt, befőtt, gyümölcs, jegeskávé, fagylalt s a kocsonya rezgője legyen. Azonban ha a fentemiitett súlyosbító betegségek közül egyik sem jelentkezik, a tiprás a leghasznosabb gyógymódok egyike. Hogy történik a gyógytiprás? Mindenekelőtt az ápolók mossák meg lábakat meleg vizzel és fertőtlenítő gyümölcsmag szappannal. Most keze felé a padlóra kétoldalt két karosszéket tesznek. Igy az ápolók, amikor a beteg hátára felléptek, csak igen csekélyet torhelik, sőt ezt alig érzi, mert mindegyik ápoló a saját karosszékébe kapaszkodik. Minden egyes ápoló testsúlyának nagyobb része ezen két karosszéken nyugodjék s a beteget tisztára megmosott labbal a nyakától a talpig tapossák végig, éppen ugy, mint a hordóbeli savanyítani való gyalult-káposztát szokás. 15—20-szori végigtaposás után, vagyis 6—7 perez múlva feküdjék a beteg hátára. Ekkor már nem lehet oly szabadon taposni, miut előbb, mert a test hasi részén vannak a fmomább érzékenyebb testrészek, azért tehát nagy vigyázattal kell lennünk, hogy a betegben semmi kárt ne tegyünk. A főápoló oktassa jól ki a vezetésére bízott ápolókat, hogy azok csupán oly erővel nyomkodjanak talpukkal a beteg testére, hogy neki fájdalmat ne okozzanak, evégből adjuDk a beteg kezébe egy nádpálezát, hogy ezzel figyelmeztethessen fájdalmára, avagy a tulgyenge gyógytiprásra. A gyenge tiprást 2 pálczaütéssel, vagyis padlóracsapással jelezze, az erőset eggyel. Ha az ápoló helyett a beleg hátán 10—12 éves gyermekek tiprakodnak, még nekik sem szabad megengedni, hogy hátán ugrándozzanak. A tiprást oly ütemben kell végezni, mint a gyors lépést szoktuk. A lassú tempót a beteg nem birja ki, mert ex fuladást okoz. A gyógytiprás alatt a hajszálvéredény, valamint a nyirokrendszer belső falazata kitágul, a piros és (az oxigén hiányában szenvedő) kékes szinü vér, a szürkés sárga szövetnedv, nemkülönben a tej fehér szinü kilusz sokkal gyorsabban keringenek. A szervezet milliárdnyi sejtje oxigén és fehérjedus /érrel táplálódik. A sejteknek elhasznált anyaga, nemkülönben a szénsav és a bélcsatorna salakja csakhamar kiküszöbölődik, a bőr pórusai, valamint a vesék és a belek hatalmasan működni kezdenek. A melegtermelés ötszörte nagyobb fokra hág. Mindez a gyógytiprás folyománya. Fodor tanár mondotta: tlcsapni való azon háziorvos, aki n«m védi betegét, mielőtt a baj kiütött volna; én is a betegség kitörése előtt szeretném védeni hazám szülötteit. Felemelem a világosság fáklyáját, hogy magasan fényeskedjék az, s fénykörében ne csak egy vidék legyen benne, hanem elhatoljon annak világossága az ország legrejtettebb zugába, a legszegényebb nép közé is. Igy nem esnek tudatlanságból betegségbe annyian, mert aki akarja, megtanulhatja, hogy a test zökcsölés, különösen tiprása, idejekorán útját állja a legtöbb betegségnek. Ez teszi leginkább hosszuéletüvé az embert. És azt hiszem, hogyha ezt tanácsolom, megtettem kötelességem. A tüdővészesek gyógyilására írott gyógygyakorlatot rövid kivonatban a közelebci számok egyikében rekapitulálni fogom, vagyis röviden oly tormában fogom összefoglalni, hogy azt a tödövészes ápolója keretbe foglalja s zsinórmérték gyanánt mindig maga előtt tartsa, melynek egyszeri átolvasása után azok is megértik czikksorozatomat, akik eddigelé sohasem olvasták. Nemcsak megértik, hanem annak alkalmazására képesek is. De ezen rövid összefoglalást tegye el magának minden érdeklődő és őrizze meg, mert életében nagyon sokszor lesz rá szüksége, amikor t. i. ugy a saját maga, valamint rokonai, jóismerősei életét ezeu gyógymódnak pontos betartásával, esetleg ajánlásával megmenteni tiszta szívből óhajtja. Czikksorozatom rövid kivonatát küldjétek el születés-, vagy névnapjára, avagy karácsonyi, uj évi kívánalomnak azokhoz, akiket legjobban szerettek. Akiknek életét megnyújtani akarjátok, annak tiszteletére ne csapjatok nagy lakomát. Ne hajtogassátok és ürítsétek ki fenékig a kupákat másnak egészségére. Az ilyen tévúton őgyelgőket tanítsátok meg, hogy az egészségért nem tobzódni, nem részegeskedni, hanem a gyógytornát, gyógyzökcsölést, fürdést gyakorolni, koplalni, dolgozni kell, az itallai pedig csínyján kell bánni. Már nemsokára, belátja az emberiség, hogy aki másnak életét csak szájjal, szónoklatokkal óhajtja hosszura nyújtani, ez oly nevetséges dolgot kíván, mint mikor a sült galambot repülve látni akarja. A jövő század nagyokat fog rajtunk nevetni ezen pohárköszöntő önámitásainkért. Utódaink azt fogják kóborló szellemeinktől kérdezni, miképpen véltünk mi a milliárdnyi nyüzsgő baczillusokkal megküzdeni vagy miképp szándékoztunk a 30—40 évig serény folyamatos munka káros eredményével, az érelmeszesedéssel sikereseu küzködni. Talán bizony az üres szóhalmazból álló pohárköszöntőkkel? Vagy éjszakán át tartó borvedeléssel. Bizony mondom nektek, hogy az emberek e tekintetben oly rövidlátók, oly tudatlanok, mint a gagyogni kezdő kis gyermek. Mily rövid észre és gyámoitalanságra vall ezen szólásíorma is: nCsak a jó Isten erőt, egészséget adjon!« Hiszen azt hiába hivánjuk, ha teleisszuk magunkat pálinkával. Az Isten csakis eszközök által munkálkodik, mely eszközöknek rugóit mi felfogni képtelenek vagyunk. Néhány évtized múlva kinevetnek bennünket azon veszedelmet rejtő jótékonyságunkért, vagyis társadalmi bűnné fajult cselekedetünkért, hogy az erős, fiatal munkabíróknak alamizsnát, nem pedig munkát adunk. Nincs munka? Ott a vadonban lévő elhagyatott rengeteg erdő, melynek legnagyobb részét emberi kéz soha nem érintette. Istenadta-teremtette ott minden. Magyarországon az ország és dülőutak, egyszóval a közlekedés jogezimén lefoglalt terület együttvéve oly nagy térség, mint Szerbia. Hát nem bün itt e hazában az éhezés ? Ha már egész földkerekségén a katonakötelezettséget behozták, miért nem hozza be az állam az általános munkakötelezettséget? Van elég munka! Hiszen a magyar föld harminczszorta több embernek tud kenyeret adni, mint ma ad, de csakis gondos, hozzáértő műveléssel. AZ országnak egy nyolezad része oly embereké, akik sohasem laknak Magyarországban. Miért nem ül össze nálunk is a telepítési bizottság? Miért nem veszi el az ilyen sehonnaiaktól, a magyarokat Amerikába űzőktől az Árpád vérén szerzett földet a »kényszerkisajátitás« jogezimén. Bár ezen »tex.tus« szorosan véve nem tartozik ide, mindazonáltal ha figyelmem ily dolgokra ki nem terjed: leghevésbbé sem vagyok mestere magyar honfitársaim hosszú életének. Ha ezen legmagyarabb, leghazafiasabb hírlap*) révén nem teszem közzé gondolataimat, ha a nemzetgazdasági és társadalmi szemétdombot meg nem bolygatom, csak oly haszontalan, sőt nevetséges tanácsokat osztogatok, mint mikor az orvos a szegény zsellér parasztembernek azt. mondaná tüdővészbetegsége elleni tanács gyanánt, hogy: sMenjen Kairóba, ott szívjon meleg levegőt.® *) Ez a Magyarország lapra vonatkozik. Ebből azonban a Magyar Paizs sem enged et egy jottányit sem. Sz. Levelet irtam . . . — Irta: Ágh Ábel. — Levelet irtam : «Nem tudom én, hogy mit érzek ? Mikor virágokra nézek : Rám mosolyog tekintések! Nem tudom én, hogy mit hallok? Madárfüttyök, madárdalok: Rám kaczagó, kedves hangok ! Nem tudom én, hogy is vagyok ? Ha napsugár reám ragyog: Hogy kaczagok, hogy dalolok! Akármerre, hova nézek, Csak azt hallok, csak azt érzek: Valami nagy, szent igézet! Dalban, fényben, a virágban, Itt is, ott is mosolygás van. Két szép, szemű mosolygás van. Csodás tavasz ! Csodás tavasz ! Soh'sem voltál még ily igaz! Csak azt tsdnám meddig maradsz ?» Csak mosolyogjatok tavaszi virágok ! Mig levelet irtam I Mig levelet várok! Hivatalos rovat. 3262. 1910. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy hivatásos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés czéljából egy évi önkéntessé még fel nem avatott pályázókat vesznek föl a m. kir. budapesti állatorvosi főiskolába. A pályázati feltételek a városházán, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1910 április 20. Dr. Korbai, polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. Uj könyv a hordójelzök részér*. Már többször adtunk hírt arról, hogy Sági János keszthelyi újságíró kartársunk egy táblázatot állított össze, a melyből egy pillanat alatt megállapíthatjuk, hogy bármely'nagyságú hordóért mennyi dij jár. Most meg arról adhatunk hirt, hogy Sági János ujabb kiadványával iparkodik könnyíteni a hordójelzők munkáján. Tudni kell ugyanis, hogy sem miniszteri rendelet, sem a mértékügyi intézet utasítása, sem pedig az eddig ismert megyei szabályrendeletek nem irnak elő oly könyvet, mely kitüntetné, vájjon a tele mért hordó vizének súlyához, az intézet utasítása alapján, mennyi adalékot irt a hordójelző s hogy milyen számról, mennyire kerekítette ki az űrtartalmat. Már pedig ezeket az adatokat valahova le kell irni, mert csak igy lesz megbízható számítás s a hordójelzőnek csak igy lesz olyan adattára, a melyből a végleges könyveit vezetheti s fölebbvalói előtt csak igy bizonyíthatja, hogy helyesen járt el és megtartotta az előirt szabályokat. Az eddig előirt könyvekbe, a hordó mérése alkalmával, azonnal nem is Írhatja be a hordójelző az adatokat, mert a könyvek állandó köziratoknak vannak szánva, amelyeket ezért tisztán kell vezetni. A legtöbb hordójelző azonban maga tölti meg a hordót, maga hengergeti ugy, hogy a keze vizes és sáros iesz. Igy tehát nem nyúlhat a tiszta vezetést kívánó, előirt könyvekhez, már csak ezért is kell egy feljegyzési könyv. Ezek tudatában Sági János egy jegyzökönyvet szerkesztett. A hordójelző, munkája közben, legelőször czeruzával ebbe a könyvbe vezetheti az adatokat, ebben hozzáadja a viz súlyához az adalékot, ebben kerekíti ki az űrtartalmat. Mikor azután a munkáját elvégezte, akkor e jegyzőkönyvből irja be nyugodtan tintával az adatokat az állandó jegyzőkönyvbe. A hordójelző munkáját nagyon megnehezíti az is, hogy az adalék hozzáirása végett, a táblázatok után, a könyvbe kötött rendeleteket kell forgatni, avagy az ebből kiirt táblázatokat kell neki minduntalan elővenni és nézegetni. Ezért a táblázatokat a könyv szélére nyomatta. Igy a hordójelző kényelmesen maga előtt látja az adatokat, a melyek a munkáját gyorsabbá és megbízhatóbbá teszik. A könyv szélére még rányomatta a díjtáblázatot 1000 literig. Ez is igen hasznos szolgálatot tesz, mert a téves számításokat elkerülteti. A jegyzőkönyvet a szerző bemutatta a mértékügyi intézetnek és a kereskedelemügyi minisztériumnak, hogy azt a törvényhatóságoknak ajánlják. Kérvényeire ezek a válaszok érkeztek Sági czimére: MAGYAR KIRÁLYI KÖZPONTI KÉRTÉKÜGYI INTÉZET. Beadványára vonatkozólag értesítem a Czimet, hogy a Czim által összeállított feljegyzési könyv tagadhatlanul jó szolgálatokat tehet a hordójelzőknek. Miután a hordőjelzői jegyzőkönyv és forgalmi kimutatási iveken kivül minden nyomtatványt a fentartó törvényhatóságok szereznek be a hordójelző hivatalok részére, legczélszerübb, ha Czim beadványával közvetlenül a törvényhatóságokhoz, illetve városokhoz fordul. Budapest, 1910 január 10-én. A nagyméltóságú kereskedelmi miniszter ur 19,698/1V. 1910. sz. rendelete alapján értesítem Czimet, hogy a Czim által szerkesztett