Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-03 / 5. szám

XI. év» Z*l««oaruea, IQfO. február 3 9* százsa. i85fia«»4«i te: Siy évit 4 kor. 04 f fél ám a kor. 04 S Hogyotfro 1 kor. 04 í tgjet síim 8 fillér. É3«sric®&Bti Z. Hox' v árbün. Lajos ML-OLH-lcatáwresClc t / Hirdetiuii megegywés szeret. Nyilttír ww J (tor Szerkesztősé* ét kiadóvataí: Ko&suth-ntc.j, X-. H! O "STJtllI-i FüiRlüNCZ BORBÉLYQTŐKOT laptulaj donoe. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Sziveskei]enek elv ásóink az 1910. évi ttöfizeté&t s még iikább as esetleges látralékokat beküldeni, hogy a lap kttléésének seuü akadálya se legyen. „Egy orvos." a) „A magyar tüdő; édeseknek olyan gyógyítási mídra Tan taÖktéKök, mely nem kerül sok péubo." Ken tudom, ki az az Egy orvoa, pedig ismeröiöm; sőt annyira ismerem, hogy nagy tisztelettel ét a magasztalás hangján kell róla szólanom. Az aztán más dolog, hogy mennyire jellemző rám nézve s jellemző általában a magyar emberre nézre az, amit most csinálok. A tüdőbetegség gyógyításának hírneves orvosát 8 később leendő még hírnevesebb tudósát magasztalom az Egy orvosban, épen akkor, mikor betegségem benmárköpdösöm ki a tüdőmet. Mert hát olyan a magyar ember, hogy gondol ő a köpönyegre, akkor, mikor mar bőrig ázott. Az Egy orvos a Magyarországban ir egy felejthetetlen czikksorozatot ez alatt a czim alatt: „Mikép lehetőnk hosszú életűek?" Csak a vasárnapi számokban folytatódik. A közelebbi vasárnap már megjelent az ötvenötödik folytatás. Aki nem olvasgatta: a felvilágosodásnak jókora fcúgsrával szegényebb. Én csak a nyolczadik folytatást vettem észre, pedig ugyancsak végig szoktam lapozgatni a Magyarországot. Mint a sopánkodó kárvallott, ugy bánkódtam, hogy a hét előbbi czikket elszalasztottam. Bezzeg nem maradt el azóta egy vasárnapi czikk sem. Bizony fogva tartja az embert. Volt még egy olvasásra való Írásunk, szintén a Magyarországban, szegény Bartha Miklóstól. Az ő ezikkeit egymásután kétszerháromszor elolvastam. Nagy lelki ünnep volt nekem az az idő. Ugy leköt s magas szellemi régiókba ringat az Egy orvosnak is az irása, mely arra tanít, hogy „Mikép lehetünk hosszú életűek Csalódik, a ki azt hiszi, hogy az Egy orvos csnpán az individumoknak az életjöket akarja meghosszabbítani. Olvassa el csak figyelmesen akárki is, s velem együtt azt íogja mondani, bogy inkább a nemzeti életnek apostoli orvosa. Mint az ablaknyiláson átszűrődő erős napsugár behatol a szobába: ugy nyomul lelkűnkbe sok egyéb beszédje közül az az erős nemzetszeretet, mely orvosolni, erősíteni s hatalmasabbá akarja tenni a nemzeti életet. íme a jeligének irt mondása. Olyan egyszerű, de olyan nagy jelentőségű. »A magyar tüdővésteseknek olyan gyógyítási módra van szükségük, mely nem kerül sok pénzbe.* Ebben két nagy dolgot mond az Egy orvos. Egy okot és egy czélt. Az ok az a tudat, hogy a magyar immár koldus*, szegény, akár az embereket tekintjük, akár a nemzetet tekintjük. A czél az a forró óhajtás, hogy immár ne szipolyozzák tovább ezt a nyomorult nemzetet a külföldiek, még az orvosság kotyvasztók is. Hiszen az őtőle úgynevezett „gyógy-zökcsölésre" nálunk is van fizikai erő elég, ingyen; az orvosságot ajándékozó fűveknek-virágoknak számok és fajtájok ezerekre megy nálunk is. Hát a ffilevet is külföldről kell hosnunk! Persze, mert a könyveket s a reklámozott tudományt és boszorkányságot is onnan hozzuk. Mikor az ismeretlen Egy orvos ur írását a nyolczadik folytatásban először olvastam, megfogott, lekötött s az újság ingerével izgatott. Egy kis ujságczikket is írtam róla s egy részletet közöltem. Előadása érdekfeszítő és népszerű. Azért ujsóg, mert a nehéz orvosi tudományt tárja föl a közönségnek. Nyilván Krisztus urunknak amaz elve alapján, hogy az Úristen nem azért adta az észt, hogy rejtegessük, hanem hogy másokba is öntögessűk, vagy amint a legnagyobb mester képletesen mondá: a gyertyát nem azért gyújtják meg, hogy véka alá rejtsék, hanem azért, hogy az embereinek világítson. Azóta természetesen mindenik czikkét sóvárogva várva olvasom e hatalmas műnek. Némelyik részt ki-kivágom a Magyarországból, hogy tanuljam,s közöljem a közönséggel is. Nem tudom éa, hogyan nyilatkoznak, s hogyan gondolkoznak e szép és magasztos czélu munkáról a szakértők és nem szakértők : mondhatom, én nagy gyönyörűséggel s lelki világomnak termékenyítésével olvasom. Mondám, hogy érdekes és hasznos Az Egy orvosnak speeziálisan főgondja a tüdőbetegek gyógyítása s még inkább megelőzéssel a betegségnek elkerülése, mert a házat nem az égéskor kell oltani, hanem az építésekor kell a tűzvész elkerülésére gondolni. Művének ez a tárgya és főiránya. Nem vagyok szakember, de ugy vélem, kell, hogy e tárgyához értsen. Az emiitett jelentős két értékes érdemen kivűl e reális és népszerű szakmunkának irodalmi értéke is figyelemreméltó. A természetességgel és meleg közvetlenséggel való előadásnak őszintesége van. Az őszinteség első kelléke az irodalmi értéknek — még a szerelmi lírában is. E munkában egy-egy darab regény is van. A mi annál jobb, mert valóság. Hegy a szerző hogyan rántotta vissza magát a sir szélérőJ. Es itt eszembe jutnak e munkának mellék kiágazásai, üdítő kitérései, kellemesen váltakozó részletei, amelyek néha értékesebbek a főthémánál. Olyanok ezek a főtárgyában, mint egy-egy zöld oázis, a sivatagon. Ebben is éles ellentét a német tudósok szakszerűségeivel. A német tudós s az őket utánző magyar szaktudós is majdnem irtózik a tárgyától való eltéréstől, egy kis pihenőtől. De tőlök és műveiktől is irtózik az ember. 3 nem csuda, ha csak a könyvtárak és muzeumok számára dolgoznak. Ha Isten volna az a szaktudós — csupa csonthalmazból alkotná meg az embert s fakéregből a fát. Komoly méltósága nem engedné, hogy ágakat, levelet, virágot és gyümölcsöt tegyen a fára; porczokat, idegeket, hajlós izületeket, vért és lelket nem tenne az emberbe, — mondom, hogy csak csontból rakná össze, melytől megborzaá a rendes ember. Az Egy orvoB munkája, a szaktudomány mellett, a tüdőbetegség gyógyítása mellett, nagy sokoldalúságról tanúskodik. Müve mintegy encyclopedikus munka. Amint a fa s az ember sok résztől áll: e munkában is megvannak a kiágazó részek, az összekötő kapcsok : a csont mellett, a bus, a vér. a nedv, hajszáledények s az egészet delejáramként átható lélek. Az orvosi tudománnyal azorot kapcsolatban levő fizika, fiziológia, psziehologia, természetrajz stb. mellett az irodaiont és nyelvtudomány, a földrajz és történelem, közgazdaság s a népek szabadságharczának lélektana és története gyémántként csillognak itt-ott és arany zsinórokként fűzik egybe as alkotást. Az egész slkotást pedig mintegy forró lélek járja át a magyar hazafiság, a magyar nemzeti fajszeretet, melyet tulajdonképen e mű ezéljának tekintek. Az Egy orvos munkájában csak ugy mellesleg olyan érdekes dolgokat talál az ember. Isten jóvoltából én már negyven év óta tanulom a nyelvészet történetét és törvényeit s harmincz év óta tanítom is : de ebben a nem nyelvészeti munkában még igen sok magyar nyelvtörténeti dolgokat tanulok. Az Egy orvos módot, alkalmat és hasonlatosságot talál arra, hogy a gyermekszobából, a dajkák és arnák elkényeztető eredményéről, s az akarat-erejétől megfosztott betegtől, akinek már kényelmesebb meghalni, módot talál, moiidom, — hogy átszálljon a történelemnek vaskövetkezménj ü példájára. Mózes, a szabadsághős, — kihúzta népe nyakát a járomból s kihozta népét Egyiptomból, a szolgálat házából: de az A.BO k-üilönlegesséRi éir-u.h.éLza. megnyílik: 1910 íebriaéír hóban ZALAEG-ERSZEG-EK, Kazincy-tér (Komin-ház)