Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-03 / 5. szám

2 magyar PAI%s 1910. február 3. akarat-erejétől megfosztott lelki beteg renyhe nép nehezen tudja törni a kis nélkülözést s vissza akarja dugni nyakát a járomba. (Egy szót sem szól a magyar politikáról. Hiszen a tüdőbetegeket gyógyítja). Költői hasonlatai mellett ott látom még nagyobbnak s a legnagyobbnak az Egy orvost, a hol közgazdász és magyar hazafi, a hol keserű lélekkel figyelmeztet, hogy ne legyünk tovább marhák és fejős tehenei a külföldnek; ne dobjuk még a gyógy­tár! fűievekérí és növényekért is külföldre azt a sok millió koronát Hiszen változatos a mi földűnk s a mi földünknek a nedve és ide ránk is ugyanaz a nap süt, a melyik a bécsi vagy berlini orvostudor kertjébe. Kikél ezekből az a virág. Az Egy orvosnak a lelkét lidérczként nyomja az a több százados átok, hogy a magyar majomnak tartja magát 6 földöntúli hatalomnak a nyugati kuruzslót, kivált az osztrákot s a németet. Ó tőle tanul a bécsi egyetemen, őtőle vásárol orvosi köny­veket, csak őtőle kéri és fogadja el parancs­ként a tanácsot s őtőle várja lelke üdvös­ségét. Az a német tudós és orvos, esetleg kuruzsló, nem ismeri, s ha ismerné, sem volna bolond, hogy ajánlja a borszéki savanyú­vizet s a balatoni és hévizi fürdőt, sem a magyarföldön termett bodzafavirágot: ennél­fogva ezt a magyar orvos sem teszi. Syegény fejem, én szakértelmetlen, erről írogattam már egynéhányszor. Arról még többször Íro­gattam, hogy még magyarnyelvtani tanköny­veinket is legnagyobbrészt németrendszerü Bzellem lengi át. Csak valami füstös mázzal vonják be, a mi magj'arnak — látszik. Eme közgazdasági tudományáért, szelle­miért s eme magyar őnérzetbeli lelkiért becsülöm én fölötte nagy embernek s magasz­talom érette az Egy orvos urat, és e beteg nemzet orvosának tartom. Az Egy orvos ur sok ezer egyéb mellett és sok egyéb elbánási mód felsorolása mellett felsorolja érték szerint csoportosítva, nyilvá­nos hirlapi czikkekben, felsorolja a füveket, virágokat, melyekkel a tüdővészből kigyógyul az ember, avagy nem esik bele. Persze, persze! Ezt a tanító irást elolvas­hatnék egy pár forintért s a füveket össze­szedhetnék három krajczár kiadással. Azon­ban kényelmesebb dolog evvel nem fáradni, mint kényelmesebb lett volna a zsidó népnek visszabújni a járomba, ahol legalább nem szomjazik az ember, mint Arábia sivatagán. Ha jön a betegség, akkor tánczolunk, s milliókat gyűjtünk össze szanatóriumi házak építésére. Mert gondolni gondol ám a magyar a köpönyegre, mikor már bőrig ázott. Óriási mentővárak épülnek az országban. Alakulnak a patronázs egyesületek ez elzüllött és el­züilendő ifjúság megmentésére, mielőtt kellő iskolák állíttattak volna. Alkottatnak a ki­vándorlási és visszaszállítási rendeletek, s fölállittatnak a határszéli rendőrségek, nem­zeti vérünk kicsordulásának a megakadályo­zás tp. miután már nagy része kicsordult, miutnn a kellő óvóintézke.dések nélkül Amerika bár íi nyelik el a magyart. Eszembe jut a káló*) papnak és Csokonainak a boros ho- ,;•.. Csupán csak a csapot felejtették el. Hol a csap ? sehol a csap,s ,,a lyukra tette tenye­rét a pap" de nem győzte ott tartani s a hordó bor elfolyt, A maczedon Fülöp és Sándor elleni küzdelemben görög nemzetére vonat­koztatva mondja Dümosthenész ízt a hason latot, hogy ökölvívásban a buta rabszolga, mikor megütik a jobb pofáját: odakap a kezi­vel; azután megüitk a bal pofáját: azután oda is odakap a kezivel. Csak előre nem tud gondolni. Mikor először olvastam, immár nyolczadik folytatását az Egy orvos czikkének, igen fáj­laltam, hogy én már sohasem fogom meglátni az előzőket. Aztán remény kelt bennem, később maga az író is emiitette, hogy néhány hónap múlva könyv alakjában is kiadja. Igen természetes, de felette szükséges dolog is ez. Nem napi mulandóságra való ez a nemzeti életgyőkeret ápoló orvosság. Ez a könyv, e könyvnek az elterjedése és elterjesztése azonban külön elmélkedést is érdemel. Nem tudom, hogyan lesz ? Vájjon ugv lesz, hogy az iró kiadja s az emberek megvesznek belőle 80 darabot? Bizony csak ilyenformán szokott lenni. Pedig bizony e könyvnek hasznával meg kellene, hogy ismerkedjenek a kormányok. Nem­csak, hogy a kormányoknak kellene kiadniok, hanem ugy kellene intéekedniök, hogy millió, meg millió számra szálljon szét e könyv nem­csak a gazdagok és irodalmi emberek között, hanem legalább is minden családnak jusson egy példány, mint a bibliából. Mert „olyan orvosság kell ennek a szegény magyarnak, amelyik nem kerül sok költségbe". Hacsak a pap hordójának s az ökölvívó helotának a sorsára nem akarunk jutni. (Folyt, köv.) Borbély Oyörqy. ? Peczek György kanonok sajtópere. 5 :' Tudniillik Peczek György kanonok indított sajtó pört Kisfaludy Gyula jegyző ellen; mert Kisfaludy czikksorozatot irt Paczekról a Zalában »Megsemmisitő vádak egy kanonok ellen« c/.im alatt. Peczek Györgynek sokszor volt már egy és más baja a vármegye házában is, Kisfaludy jegyző a vizsgálóbíró előtt a követ­kezőket mondotta: »Megsemmisítő vádak egy kanonok ellen« czímü és Peczek György ellen irányuló czikkeket a Zalában én írtam és igy szerzőjük én vagyok. De bűnösnek magamat nem érzem, mert amit tettem, csak a Muraközben pusztuló magyarság érdekében tettem s ez volt az egyetlen eszköz arra, hogy a kanizsai parasztgyerekbél lett nagy­horvát lázitóra az ország figyelmét felhiva öt ártalmatlanná tegyem. Közel harmincz esztendeje vagyok körjegyző a muraközi Tüskeszentgyörgy községben és így én vagyok a muraközi körjegyzők legidösebbike. Mint talpig lelkes magyar ember és független­ségi érzelmű, hivatalos minőségemben és társa­dalmi uton is elszánt küzdelmet folytattam minőig a veszélyben forgó magyarság érdekében és ezen tevékenységem messze túlterjedt körjegyzőségem határain. — A muraközi magyar papok, tanitók, : körjegyzők, állomási és megyei hivatalnokok mind tudnak erről és tevékeny :n résztvesznek ebben a küzdelemben s ádáz ellenteleink a zágrábi egyházmegyéhez tartozó nagyhorvát papok, mert van gondja rá a zágrábi érseknek, hogy egyházjogi tekintetben hazánktól ezen elszakított, mostoha területése a legdühjsebb horvát érzelmű papokat küldje. Igy folytatok én már közel harmincz esztendeje elkeseredett küzdelmet Peczekkel, a magyarból lett horváttal, kinek a vörös c/.ingulus drágább volt, mint hazafisága, de nemcsak én, hanem a Muraköz minden magyar érzelmű faktora, az egész vármegye. Ruzsicska kir. tanácsos, tanfelügyelő számtalan esetet tudna elmondani, hogy hány magyar iskolát horvátositott el Peczek, hogy hány derék magyar tanitót üldö­zött el Muraközből, kik horvátositó lázának útjá­ban állottak. Egy községben működtem 30 éve Peczekkel és igy számtalan konfliktusunk volt. Ő halálosan gyűlölt engem magyarságomért, mig viszont én minden eszközt megkíséreltem arra, hogy hiveit, a kik utálják, megszabadítsam tőle. . Nemcsak az én köröm, de más muraközi közsé­j gek a zágrábi érsekhez, a kegyúrhoz gróf Festetich : Jenőhöz folyamodtak Peczek elhelyeztetéseért s miután minden panasz és kérvény elintézetlen maradt, nem maradt más hátra, mint a közvéle­Í mény színe előtt megírni mindazt, a mit róla tudunk, hogy igy tán az ország közvéleménye törődni fog hazánk veszendő darabjával a Mura­közzel és végre megszabadítja megrontójától Peczektől. Czikkemnek tehát minden sora a közérdekből, még pedig a legszentebb közérdek, a magyarság és hazafiság veszélyeztetett érdekeiDek megóvá­sára íródott s miután minden egyes állitásom valódiságát bizonyítani tudom és kivánom, bün­tetés alá nem eshetem. Behozom magam mellé az egész Muraközt tanullak s ha kell az egész vármegyét. A vármegye legelső hivatalaokától az utolsó körjegyzőig, a legelőkelőbb megyei úrtól a legutolsó muraközi parasztig, minden magyar tanitó, ügyvéd, orvos, a ki a Muraközben élt vagy él, bizonyítani fogja, hogy igaz, amit meg­írtam. Nincs egyetlen tisztességes magyar ember a megyében, a ki czikkem minden sorá­val egyet ne értene. Kérem tehát a tek. vizsgáló­bíró urat, hogy nekem a valódiság bizonyítását megengedni és mivel efc csak nagyon terjedelmes beadványban történhqtik. nekem bizonyítékaim összegyűjtésére, hiszen több száz tanúról van sző, megfelelő időt adni méltóztassék.* Görbehatu ifjúság. Addig mit sem ér az Igész iskolai testi neve­lés, mig a mostani gtírbehátu ifjuSág holyett domború mellű, egyenes növésű tanulókat nem tud nevelni. Az elmúlt hónapokban láttam az utczán végig vonulni több iskolát. A tauulók párosával mentek és igy módomban volt külö­nösen a leányok testtarlását jól megfigyelni, mikor a sok görbe hátú, rokkantnak látszó leánykát és fiút láttam. Valóban ennek a hanyag és egészségtelen tar­tásnak eltüntetésére valamit kellene tenni, mert az iskolai tornázás ebben az állapotban részben felelősségre vonható. Azt is el kell azonban ismerni, hógy a felsőbb osztályok tartása jobb, mint a kis gyermekeké, ami ismét a tornázásnak tulajdonitható. A baj okát keresve, a fő hiba csalásainkban lelhető, mert itt kellene már a kis gyermekeket a szép és egészséges tartásra folyton figyelmez­tetni. De a mi családainkban a helyes testi neve­lési elveket illetőleg sem elég tudás, sem elég tradiczió nincsen még. Igy az elemi és polgári iskolák testi nevelésére vár a legnagyobb föladat. És itt pld. némely iskolában meg is van erre nézve a jó szokás. Sok tanitó állandóan ügyel a tanulók testtartására üléskor és álláskor is. Sőt sokan az erőltetett mellkidüllesztéssel elfárasztják a tanulókat s a feszes tartás után pihenőket engednek. Itt van pedig a hiba, t. i. a legtöbb tornatanitó vagy tanitó ur ugy akarja a fiukat jó tartáshoz szoktatni, mint a bakákat, hogy rájuk kiált: (az alapállás megmagyarázása nélkül) — Huzdd ki magad! Holott a testtartásnak éppen ol> annak kell lenni, hogy ne legyen erőltetett, hdgy Sz állandó, megszokott, rendes tartása legyen az embernek. Ha most a tanulók lapoczkájának a helyzetét megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy az a háton alul annyira eláll a bordáktól, hogy tenyerünket a lapoczka a'á dughatjuk, A már ennyire kipúpo­sodó lapoczkának rendes helyre való feszítése, a ki nem fejlődött izmokkal természetesen fárasztó munka. De a testi nevelésnek olyannak kellene lenni, hogy ne a bajt gyógyítani siessen, hanem gátolja meg annak keletkezését. A baj pedig olyan, hogy érdemes vele alaposan foglalkőíiii.' Ki uh tudná, hogy a szükmellüség, a görnyedt tartás, mily ! hátrányos a belső nemesebb szervek fejlődésére? Az orvoslás pedig nem is olyan nehéz dolog. Itt sokat tehet a torn^ nitás, a svéd torna­rendszer, továbbá pedig » ugy lesz eredmény, ha minden tanitó közre lu.t az ifjúság épsége érdekében. Megemlítem ez alkalommal a japánok életre­valóságát, akiknél a kétpercznyi tornázás divik az elemi iskolákban. Ök evvel a jeligével tanita­í nak: Egészség az embernek legnagyobb kincse. 5 Kaposvár. Geszti Afjost. | Farkaskaland, (téli legenda.) — Irta: Agh Ábe/. — í Két víg kéményseprő, nevető legények { Haza a városból nagy sietve mennek; Mire a kis Jezue angyala megjönne, Otthou lehessenek a családi körbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom