Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-29 / 39. szám

2 MAGYAR PAIZS 1910. szeptember 29. Ez igy van. Ez tehát nagyobb eredmény, mint a Sierbauu—Voigt-féle teiszövetkezetnek a közgazdasága. Sierbanu ur épen ugy mint én, gyermek korában bizonyosan sokszor evett zsendiczét az erdélyi hegyek között. Rizonyosan látta, hogy a pakulárok s a gazdasszonyok is, anyáink hogyan csinálták a sajtot s a zsendiczét. Csak egyet felejtett el. Azt hiszi, hogy a zöld zsendiczével éltünk. Pedig azt csak meg-megettük. De a mint a debreczeni zsemle is csak két napig tart )tt, éppen ugy a zöld zsendicze is csak hetenként egyszer fordult elé. Gondoljon a Sierban—Yoigt-féle tejszövetkezet arra, hogy az erdélyi zöld zseudiczének a tejfölét, sajtját, túróját, vaját nem vitték volt el Récsbe, hanem azt is mi ettük volt meg másnap, harmadnap. Miért lelkesít tehát bennünket arra, hogy az egy-két tehenes szegény gazdáink adják oda a tejfölt a bécsieknek s ők egyenek zsendiczét? Azért talán, hogy a zsendiczén fejlődő ifjú 24 esztendős koráig se fejlődjék ifjúvá? Vagy azért, hogy a megnyert 115 koronával vegyünk bécsi pirositót! pántlikát, szép kendőt és czifra rongyot az osztrák gyárakból? ' Vagy tudatlanság ez, vagy szándékosság. Tessék választani. Sokféle irányban folyik országszerte ez a tejfölózés a külföldiek javára. Nekünk soványító kura. Van valahol egy láthatatlan és megfoghatatlan központjuk. Ezt a boszorkány szellemet neveztem tejfölöző társaságnak. Annyi bizonyos, hogy a nagy drágaság miatt s egyéb közgazdálkodási okosságok miatt ebben a zsíros országban sok ember nyomorog és éhen kujtorog. Befejezés. Hanem azért föl magyarok! Adjátok el a tejfölt s ti egyetek zsendiczét. Borbély György A X. katholikus nagygyűlés. A katholikus nágygyülés védőségét a püspöki kar tagjai közül ujabban Dr. Városy Gyula kalocsai érsek és István Vilmos dr. szombathelyi püspök fogadták el s erről az Országos Katholikus Szövetség elnökségét az alább következő levelekkel értesitették : Nagy örömmel olvastam az Országos Katholikus Szövetség elnökségétől érkezett tudósítást, hogy a magyar katholikusok f. évi november 13-15-ik napján Budapesten tartják a tizedik nagygyűlésüket. Két lusztrumnak áldásos működéséről fog beszámolni ez a jubiláris gyűlés, a minden téren megindult ikatholikus mozgalmaknak fog határozottabb irányt mutatni és a még szunnyadó erőket fogja az országot bejáró hatalmas hangjával fölébreszteni. Mindig nagy kérdések vártak megoldásra a nagygyűléseken, de különösen fontos föladat hárul a tizedik nagygyűlésre, melyet a katholikusok táborában is nagy átalakulások előztek meg. A \ áltozott viszonyok közt a közéletben elfoglalandó álláspontunk, a keresztény szoczializmus egységes irányítása és megerősítése, a katholikus központi szerveinknek biztos alapokra való fektetése és munkaképességük fokozása, a katholikus sajtó nívójának emelése és elterjesztése kell, hogy ennek a gyűlésnek tárgyait képezzék. A nagy lelkesedéssel megindult népszövetségi mozgalmat újra fel kell szítani, mert ettől a nagyszabású intézményünktől várhatjuk csak a mind hangosabban és eddig szokatlan elevenséggel dolgozó szekularizáló és laiczizáló törekvések sikeres visszaverését. Amig Isten kegyelméből tehettem, kötelességemnek tartottam a nagygyűléseken résztvenni. A tizedik gyűlésen azonban megrongált egészségem miatt aligha fogok megjelenni. De papságomat és híveimet felhívom, hogy a nagygyűlésen tömegesan vegyanek részt, juttassák kifejezésre a katholikus népnek vágyait, tüntessenek katholikns meggyőződésűk mellett és főleg okuljanak a nagygyűlések tanulságain és váltsák valóva annak határozatait. A nagygyűlés munkájára a jó Isten áldását kérem. A rendezóssel járó költségek fedezésére 400 koronát küldök. Városy Gyula s. k., kalocsai érsek. * * Örömmel értesültem Exczelleucziád folyó évi augusztus 3-án kelt 5767. számú nagybecsű leveléből arról, hogy az Országos Katholikus Szövetség a X. kath. nagygyűlést Budapesten, november 13—15-ik napjain kivánja rendezni. Az Országos Katholikus Szövetség eddigi működése, katholikus nagygyűléseinek tiz éves múltja fényesen igazolja, hogy az uj időknek többnyire hit- és vallásellenes szellemi áramlatai és társadalmi mozgalmainak közepette, mig egyrészt mindig felismerte a magyar katholikizmusra háramló kötelességeket; addig másrészt ritka gyakorlatias tapintattal adta kezökbe az ország katholikusainak a hitvédő és egyben honmentő munkára irányuló eszközöket. Abban a biztos reményben, hogy a most megnyíló X. katholi (ns nagygyűlés a czéltudatos szervezkedés, az eredményes munkássághoz annyira szükséges egymást megértés és testvéries tömörülés erejét ujabb lendülettel fokozni fogja, örömmel köszöntöm a nagygyűlés megtartásának eszméjét és midőn a magam részérői a nm. püspöki karral egyetértőleg a X. nagygyűlés védőségét szives kézséggel elfogadom, egyházmegyém papi jait és híveimet a nagygyűlésen minél nagyobb számmal való megjelenésre buzdítom s az üdvös mozgalmat tőlem telhető támogatásban részesitendem. A nagygyűlés rendezésével járó költségek részben leendő fedezésére 200 koronát mellékelek. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletem szívélyes nyilvánítását. Dr. István Vilmos s. k., szombathelyi püspök. Az argentiniai hus. Ugy látszik, hogy a napokban összeülő képviselőházba is bevonul az argentiniai hus. A sajtóban a nyár óta táplálkozunk belőle, azóta, hogy egy takarékos boroszlói tanár felesége szervezte az első busbojkottot. Azóta napi kérdés nemcsak Boroszlóban, hanem cis és trans Lajthán is a hus árak elviselhetetlen drágasága; ma Kolozsvárott éppen az aktuális kérdés, mint Liptószentmiklóson. A hus drágaság elleD az argentiniai fogyasztott hússal akarnak védekezni, ez az amerikai hus az eddigi híradások szerint közel 50°/o-kal olcsóbb. Híre járt már, hogy az amerikái hajóvállalatok rendezkednek be a fagyasztott hus európai exportjára és egy-egy hajó négyezer az argentiniai gyepen feluizott tulok húsát tudná piaczra dobni egyszerre a mészárosok nagy rémületére. Csakhogy a dolog közelről nézve nem olyan ijesztős. A mészárosokat a hus kérdés ilyen fordulata egzisztencziájukban nem érdekli, mert hiszen valakinek csak kell a felhalmozott tömeg árut a fogyasztók kezébe adni. A mészárosoknak tehát csak még szaporodnék a dolguk, mert olcsó húsból az emberek többet esznek. Más tényezőnek érdekét érinti az amerikai fagyasztott hus. A gazdákét. A nyíregyházai gazdagvülés máris hozott határozati javaslatot, mely odatendál, hogy az argentiniai hust a fenálló védvámos törvények tiltó rendelkezései alapján behozni nem szabad. Ez a határozat a gazdák érdekében mondatott ki és valószínűleg meg is lesz a kellő foganatja. A nyíregyházai gazdagyülés mint eminenter a kisemberek gyülekezete szerepelt. És a jelzett határozatot is a kisemberek érdekében hozták. Ez az, ami nekünk szemet szúr. Mert tudvalevőleg kereskedelmi aiapon marhahizlalással nálunk csak a nagybirtokos foglalkozik. És a kis ember érdekeit egyáltalában vajmi kevéssé érdekli az, hogy a jó fogyasztó osztrák piaczon a hizott marhahúst mily áron veszik. Nálunk a kis ember a vágóhidra marhát nem ad. Ha eladja a sovány tehenét, azt mint kneiphust a belső fogyasztás foglalja le és tudjuk, .hogy ezt a harmadrendű árut a mészáros olcsón veszi. Ha belső fogyasztásban nálank a hus drágaságról beszélni lehet, azt csak a közvetítő kereskedelem nagy haszonrászedésát jalanti. A gazdák okosan teszik, ha érdekeiket magvédik. És nem is lett volna egy szavunk se a nyíregyházai határozathoz, ha a kis embernek ma egyedüli érdeke nem az volna, hogy olcsó hust ehessék s bizony nagyon sok kis ember szeretne hússal élni, akár ha fagyasztott argentiniai hússal is, csak az élvezhető és tápláló legyen. Nekünk mint a közönség érdekei védelmezőjének nem lehet a kérdésről másfajta véleményünk, mint az, hogy a mostani nagy határelzárkózás s vámvédelem között, szemben állattenyésztésünk folytonos apadására, a piaczi drágaságot még a vámsorompók fölemelésével is meg kell szüntetni és csak hadd jöjjön le az argentiniai hus, ha az olcsóbb és táplálóbb. Csakhogy itt van a bökkenő! Az argentiniai hust eddig az európai gyomor csak Bécsben próbálta ki. A község tanácsa. És a közélelmezési bizottság pápaszemes urai odaát — állítólag — nagyon összenéztek, mikor belekóstoltak az argentiniai roszböftbe. Mert szójáték nélkül szólva, az valóban rosz volt és élvezhetetlen. Ha ez igaz, az Istenért miért beszélünk az argentiniai húsról? Mért nem beszélünk arról a mit a gazdák szerint a hus nem volna oly drága, ha a közvetítő kereskedelem túlságos hasznot nem akarna magának ; hiszen a tenyésztőknek a mostani árak mellett is csak éppen, hogy megengedett, tisztességes hasznuk van a marhatenyésztés s hizlalásból és hogy a hus olyan drága, arról a közvetítő kereskedelem tehet. A gazdák menten meg is ajánlják ellene az orvosszert, hogy szervezni kell a fogyasztást szövetkezeti alapon s össze kell hozni a tenyésztőt a fogyasztóval; közben pedig minél kevesebb kézen kell a fogyasztási czikkeknek átmeuui és ez a husdrágaságot egyszeriben megszünteti. Köszönjük és megfogadjuk a jó tanácsot. A gazdák testülete az ilyen általános orvosszerek kínálgatásánál ne álljon meg, hanem szervezze is ezeket a fogyasztó szövetkezeteket. Mert ha csak reczeptet ir az orvos, de nem csinálja meg a patikás, — bele is pusztulhat az ember. Kolera. Nem kell megijedni, de félni kell tőle. A Duna mentén van ez a szörnyű baj. Pesten és Mohácson meghalt már néhány ember kolerában. Ez a második mohácsi vesvedelem lesz, ha szétterjed az országban. Mohácson bezárták az iskolákat. Az emberek természetesen menekülnek onnan, kitől a hogy lehet. Zalaegerszegre is jött onnan egy pár lakós. De hat napig elkülönítve valának. Az efféle intézkedések mellett nem kell elfelejteni, hogy tisztaság: egészség. A hstóságok figyelmét újra meg újra felhívjuk a piszkos árkokra, gödrökre, szenyrészekre, tisztítatlan kutakra stb. Hát az élelmi szerek! Nem elég, hogy a görögdinyét eltávolították a piaczról. Meg kell vizsgálni a csapszékeket, mészárszékeket, a boltokat, a mérő serpenyőket, az élelmiszertartó állványokat, az élelmiszereket, a rizskását és mindent, a sütőműhelyeket, lisztet, kenyeret ... Mi mindenféle konkoly s nadragulya növény és burjány-mag lehet abban a kenyérben, mely keserű, mint az epe, azonkívül sületlen, dagasztatlan, keletlen. A kenyér a legfontosabb élelmiszer. S erre adnak nálunk legkevesebb gondot, sütők és hatóságok. Semmi gondot. — Ezt állítjuk, még ha az illetőknek rosszul esik is. — A kolerától nem kell megijedni, de félni kell tőle. 1909. szomorú esztendő. 107 milliós behozatali többlet. A számokat letagadni nem lehet, azok fényesebben beszélnek minden szónoklatnál. Ezúttal nagyon szomorú állapotról rántják le a leplet: Az 1909. év behozatali többletéről, mely többet tesz ki : 100 milliónál. Mint ugyanis Budapesten azt az állandó értékmegállapító bizottság ülésén Dr. Vargha Gyula min. tanácsos, a központi statisztikai hivatal igazgatója bejelentette — külkereskadmi mérlegünk 107 millió korona behozatali többlettel zárult, vagyis ennyivel fogyott az elmúlt évben nemzeti vagyonunk. Szomorú szám ez, mert azt bizonyítja, hogy a közös vámterületen teljesen lehetetlen boldogulnunk, mert teljesen ki vagyunk szolgáltatva az osztrák ipar gyilkos versanyénak. Közel két milliárd értékű a behozataluk s ennak 75 százaléka ipari ozikkekrs még padig, sajnos, osztrák ipar-