Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-18 / 11. szám

2 M A G Y A R PAIZS 3 909. márczius 18. 52. §-a értelmében, — költségükre fogom foganatosíttatni s azonkívül a 95. §. k) pontja alapján a mulasztókat büntetni. Ezen kihágás 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy megfelelő elzárással büntethető. Felhívom a birtokosokat arra is, hogy az értékes gyümölcstermést tönkretevő férgek pusztításában a hatóságnak azzal is támogatására legyenek, hogy a mulasztók neveit akár a hegy- vagy mezőőröknek, akár közvetlenül a városi hatóságnak szóval vagy írásban jelentsék be. Zalaegerszeg, 1909 márczius 2. Dr. Korbai 2—3 polgármester. A mértékekről. Vagyis: az igazságról. »Décédé.« Ezen a héten csak egy levél jött vissza postán evvel a felírással: »Décédé.« Ez alkalommal Virágh Lajos volt mértékhitelesítő halt meg Szegeden. Különben egymást érik ezek a »décédé«-s levelek. S mondhatom, igen sok köztök a volt mértékhitelesítő. Evvel nem akarom azt mondani, hogy a kegyetlen elbánás s az emiatti, elkeseredés és bánat kergette őket a halálba. Hiszen, téli időben, különösen februárban, roárcziusban sok a tüdógyuladás s hilomra hullnak az emberek, mint ősszel a legyek. S azonkívül ezek a régi mértékhitelesítők többnyire már időt töltött, koros emberek. Ezek bizony könnyen halnak és hullnak. Nem kell tehát félni, ho:4y ezek majd reagálni fognak a sértésért s a kegyetlen elbánásért s a sorsnak utolsó kegyelem döfésiért. Egy pisszenés sincs ott a töld alatt. A sir csendes, mint a halál . . . Azonban nem jobb tett volaa ha a modern haladásnak, tudománynak, akár a mennybéli világosságnak elméletileg is képzett ifjú embereit rendre rakosgatják vala be a mértékhitelesítői székhelyekbe, ugy a mint sorjában düledeznek ki az öregek? Miért kellett olyan durván télretaszitni ? miért kellett egyáltalában taszitni? hiszen a sir amúgy is vonta-huzta már őket. Miért kellett az utolsó órákban keserűséggel tölteni meg sziveiket? Hogy elvigyék a fájdalmat a föld alá is! Hová azonban már nem szivároghat le e<;y cseppintett orvosság sem. HalálosaS. Virágh Lajos mértékhitelesítő vasárnap este 54 éves korában váratlanul meghalt. A halál oka belső elvérzés. Temetése kedden volt. Ez egyik áldozata a mértékhitelesítő vizsgának, amint tudósítónk írja, ki mikor megkapta a vizsgarendeletet. hónapokon keresztül tépelődött, hogy lehetne arra készülődni s éjjel nappal tanult, azután felment vizsgázni s látta, hogy mit követelnek tőle, megijedt s dacára, hogy 2 hétig a legszorgalmasabban tanult, a vizsgától elállott. Az elhunytat nagy szímu családja siratja. sValami Magyar Pajzs.« Teringettét! »Valami« világhírű lappal keveredtem háborúba. Nem tudom, hogy hijják, mert csak egy tenyérnyi nagyságú kivágott nyomtatványt küldöttek belőle. S ez csupán dvalami Magyar Pajzs nevü, Zalaegerszegen nyomtatott lokális lap«-pal foglalkozik, de a mint látszik magas hangon ám, mint ahogy »valami« világhírű lapnak dukál. Azt mondja, hogy ~»válami Magyar Pajzs nevü Zalaegerszegen nyomtatott lokális lap* a Mértékek cz. czíkkben támadja az 0. M. E.-t. Nohát, igy aztán rájöhetek, hogy az Országos Műszaki Egyesületet s hihetőleg ennek a lapját, a Műszaki Lapot támadtam volna. De téved őkeme. Nem támadtam. Csak — jellemeztem. Jellemeztem avval, hogy az az Egyesület, vagy az a lap, gondolom mindegy, nem az ügyhöz szól, hanem az emberekhez; nem szól a mértékügyekről, hanem méri az embereket, lesi-várja, mint a lutrizó, hogy ki nyer, mikor nyerik meg a pénzes hivatalt az emberek: s nyomban gratulál és nyomban orruk alá tartja a nyilatkozatot, rajta! írjátok a!á, hogy beléptek az Egyesületbe. Az Egyesület s ennek a lapja milyen közel van itt a miniszterhez s más föintézóhöz, kívánságaitokat, érdekeiteket olimpusi hatalommal fogjuk előmozdítani. Persze, ha beléptek. A ki nem lép be, — magától értetődik — az a kívánságával és érdekével akár érdemével együtt elmehet Kukutyínba zabot hegyezni. Ilyenformán csupán jellemeztem; de támadui — Isten mentsen ! nem támadtam; csak nem ment el az eszem, ilyen világrengető hatalmat : csak nem támadhat meg yvalami Magyar Pajzs«! féle lokális lap, a melyik soktalan és tájékozatlan ; zagyvalékot fecseg.® Erre magam igazolásául csak ennyit jegyzek j ! meg, legfeljebb még csudálkozásomat fejezem ci, j j hogy, hogy az istennyilába méltóztatott a fővárosi j ;; magasságból leszállani »valami Magyar Pajzs« nevü i í lokális laphoz annyira, hogy jó arasznyi czikket j • ir róla! Csudálatos leereszkedés. 5 * ! | Ettől eltekintve, eszembe jut, azaz hogy eszébe f juthat velem együtt minden magyar parasztnak, hogy az Úristennek amennyi elszalasztott népe van, az m;nd Bpest fővárosba nyomul, ott rögvest porolázik a nagy urakkal és rögvest kinyomtat de fővárosi betűkkel ám, kinyomtat egy — árjegyzéket s ezért ingyen vasúti jegyekkel utazik »szerkesztöi méltóságban® s csakúgy mennydörög a szegény vidéki nyavalyásokra, a falusi parasztokra, . g »va!ami Magyar Pajzs* felé újságokra.— b. — Szolgai kinevezések. -V kereskedelemügyi miniszter az állami mérj tékhitelesítő hivatalok személyzeti létszámában ; Pinkovits Pált a budapesti állami mértékhitelesítő > hivatalhoz raktárnokká, Márton Ferenczet a sátor- 1 aljaujhelyi, Viedcrján Jánost a békéscsabai, Ádám • Vilmost a brassói, Antók Pétert a székesfehérvári, Borb-is Jánost a budapesti, Buka Györgyöt a ; nagyváradi, Bognár Józsefet a győri, Buchhölzer i Rezsőt a kassai, Borsik Jánost a szabadkai, Farkas Lászlót a kecskeméti, Fekete Józsefet a szatmárnémeti, Gombos Istvánt a miskolczi, Hornung Ferenczet a veszprémi, HerhofI'Mátyást a soproni, Ignácz litvánt a íiurnei, Kiss Sámuelt az aradi állami mértékhitelesítő hivatalokhoz, Kárász Imrét a középponti mértékügyi intézethez. Keszthelyi Lajosi a pécsi állami mértékhitelesítő hivatalhoz, Tóth Ferenczet a középponti mértékügyi intézethez Koller Istvánt a nyitrai, Kelemen Józsefet a trencséni, Lukovics i Ferenczet a pozsonyi, Majoros Ferenczet a dévai, Mózner Ferencze- a nagykanizsai, Molnár Istvánt a gyulafehérvár , Molnár Gábort a zilahi, Nedelyj kov Gergelyt a nagybecskereki, Oláh Ferenczet a sepsiszentgyörgyi, Petüs Andrást a budapesti, Pásztor Pétert a losonczí. Szalai Lásziót a dési, ! Tomasovszkv Mihályt a muukácsi, Tóth Vinczét ! a kaposvári, Vadász Miklóst a máramarosszigeti, Varga Jánost a rimaszombati, Ziegler Lajost a ! a szolnoki. Dávid Endrét az iglói, Horváth | Józsefet a kolozsvári, Krammer Gyulát a segesvári, Mészáros Mihályt az egri, Mészáros Ferencet í a szekszárdi. Méri Károlyt a lugosi, Márton (Zöld) , Andrást a marosvásárhelyi, Lakatos Péter Pált a í temesvári, Ném&th Györgyöt a lévai. Németh ! Jánost a debreczení, Pradarits Károlyt a szom1 bathelyi, Szili Gáspárt a szegedi állami mérték| hitelesítő hivatalokhoz hivatalszolgád ká nevezte ki. í Mérleg- sülykészitők s javítók; n)értéktárgy készitő-, jaVitó gyárak, műhelyek. — összeállította: Bcrbély Márton. — Alsóíejérvsrmeyyóbea: Nagyenyeden Selmeczy István kádár, méríékkészitő, harmadmagával, 8 4 bádogos. Gyulafehérvár ott: 3 kádár, 1 Aradmegye: Aradon 2 meiltgjavitó. SüOSbodrogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méieggyártók és javítók. | Baranyamegye: Pécs-. Schmidt József szerkovács, mérlegkészitő s javitó. I Békésmegye: Orosháza: Katona Imre mérlegkéazitő. Borsödmegye: Miskolcz. Nnup Mihály szerkovács suly- és iüérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, mázsajavitó, mérlegkésziiő. Ssikmegye: 4 bádogos, 1 kádár-mértókkészitő. Fiamé: 1 mülakatos, mérőkészülékek gyártója, javítója. Sömörmegye: Gölniczbányán 1 lakatos mérlegkészítő, suiytarázó, öyörmegye: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Háromszékmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Ko vásznán s Kéedivásár helyen. JásrnagyknnsEoInokmegye: Jászberiny. Gedei • József gépész, mórlegjavitó, másodmagával; I s még 3 mértéktárgykészitő. Kolozsvármegyében: Kolozsvár. Farkas Pál szerkovács, mérleg és sulykészitő, javitó. Gilovits József kádár, méríékkészitő, s 1 pléhes, űrmérték késziiő. Krassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, űrmérték készitő s javitó. biptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészítő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavító. Maros-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Frigyes kádármester űrmérték készitő s még 30 kádár-bádogos mérték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, s 6 bognár űrmérték készitő Losoncxon Füleken ós Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. Mocznik Ascston speczíális mérleggyár, legkisebbtől a Isgnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ek mérleggyára, személy mérlegek is. — Eaeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérieggvár Budapesten, továbbá 1 gázóra, 1 vizméro óra a 1 villamos fogvasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Táj csik Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készít és f.-ulyt taiáz. Pozsonymegye: Nagyszombat. Mayerberg István mülakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó. Szebenmegye: 1 hid és iaktármérleg gyár, javítással. Szolnok Dobokamegye: Dés. Scheer Antal müés géplakatos — mindennemű mérlegek javítása és tarázása. Temesmsgye : Temesvár. Eerman Ede és Fia mérreggyarojok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javítás, tarázás. Versecz Lengyel Károly szerkovács, rtérlcgkeszitő s javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Panc.wván, Verseczen. Temesvárt. Udvarbelymegye: 8 bádogos ürmértékkégzítő Székelyudvarhelyt ós Székelykereszturt. Ungniőuje: Lngvár. 1 aűíakatcs mérlegüésziíő, 1 mülakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gépgyár-mérlegek készítése, javitása. . Zalamegye: Zalaegerszeg: Goídfinger Jenő lakstosiaester mérleg kesíitő es javitó. Nagykanizsa. Golenczky herencz mérlegkészitő I

Az adatok szerint a következő mértéktárgyakra készítő műhely nincs! Szeszfokméró. Hosszmérték készítők. Czukormérők. Sűrűség mérők. Hőmérők. ' Légsulytcérök. Feszmérők. Adatok nincsenek a következő megyékből: Aliauj, Bars, Bereg, Besztercze-Naszód, Bihar, Brassó, Csanád. Csongrád, Esztergom, Fehér, Fogaras, Heves, ííont, Hunyad, KisküküHő Komarom, Moson, Nagykiiküllö, Nyitra, Somogy, Sopron. Srabolcs, Szatmár, Síepes, Szilagy, Szolnok Daboka, Toín?., Tordaaranyos, iorontai, Trenreén, Turócz, Ugíesa, Ves.práii, Zólyoro. Ha valaki tud. kérünk e megyékből is adatokat | Szerkesztői Üzenst. E. A'.-uek. Ön lapunkra vonatkoj zólag an irta a mulc év végén hoizánk intézett levelé\ ben, ho^y példátlan csekély a .riagyar Paizs dita, hanem ! nincs a vidéki lapok köz: oly sz-p zamatos nyelven irt | magva' lapunk, mini ez! Bar c.ak régebben foglalkozott I volna m.n-téuiigyi dolgokkal, legalább as öntadawa össze] .artásban is fcaíyobb erőt fejleszthettünk volna ki. Sajnos, hogy most ir.ár a régi hitelesítők bajain nem igen lesz segítség. A tzerkesztőség erre azt üzeni, hogy a reményt soha sem kell feladni. Heti hirek Helyiek. £9árczia3 15-két szép méltósággal megünnepelték most is Zalaegerszegen. Vasárnap két nagyobb ünnepély volt az egész város közönsége számára, egyik délután az irodalmi és művészeti kör, daloskör, kaszinó és ipartestület rendezésével a főgimnázium tornatermében, melyre óriási ember tolongott; a másik este 8 órakor a Bárány vendéglőben az iparos ifjak és kereskedő ifjak rendezésével. Ugyanenap délután ünnepelt a kath. legényegylet is a Kummer-féle helyiségében; hétfőn délelőtt a felsőkereskedelmi iskolában és a főgimnáziumban rendeztek a tanuló ifjak szintén nagyszámú közönség előtt teljes színvonalon álló gazdag műsorral ünnepélyeket. A műsorokat és szereplőket nem ismételjük, a mult számban közöltük. Semmi változás nem volt. Igazán felesleges volna mindeniket különkülön dicsérgetni. A közönség kivétel nélkül mindenik előadást rajongással hallgatta, tapsolta s mindenikkel gazdagodott hazafias érzülete és