Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-23 / 51. szám

4 MAGYAR PAIZS 1909. deczember 23. Eiö!járósági tagoknak: Dr. Berger Béla, Berger Miksa, Bteisach Sámuel, Deutsch Ferencz, Eisner József, Dr. Fürst Béla, Fürst Samu, Fürst Sámuel, Fischer Pál, Dr. Gráner Adolf, Gráner Géza, Grosz Gyózó, Dr. Halász Miksa, Garai Lipót, Heinrich Vilmos, Lövestein Jakab, László Ferencz, Dr. Obersohn Mór, Pfeifer Henrik, Reisinger Rudolf, Sommer Sándor, Schütz Sándor, Dr. Rosenthal Jenő, Dr. Jámbor Márton. Iparosbál. A zalaegerszegi ipartestület téli mulatságát január 2 án tartja a „Korona" szálló nagytermében. Kaszinói élet. Hosszú emlékezet óta vasárnap tartatott meg a kaszinói gyüiés az elsó hívásra. Ötvennél is többen megjelentek az érdeklődők s Odor Géza aielnok megnyitotta az ülést. Két kiemelkedőbb pontja volt. az évi közgyűlésnek; egyik az, hogy a szállást áttették a Koronából az Aranv Bárány I. emeleti szobáiba s a gyűlés is immár itt tartatott; másik az, hogy Gróf Batthyány Pál elnök távozásával az elnöki szék megüresesedett s ezenkívül még egy pár tisztviselő lemondott és e helyeket be kellett tölteni. Az elnöki széket Odor Géza pénzügyigazgatóval töltötték be. A választás különben a következő eredményt mutatja: elnök Odor Géza, alelnök Hajirf István, háznagy Hann János, ügyész dr. Keres/.tury József, jegyzők Dr. Gsák Károly, Hantke Emil, pénztáros Vidóczy Pál, könyvtáros Takács József. — Választmányi tagok: Arvay Lajos, Boschán Gyula, Krosetz Gyula, Medgyesi Lajos, Dr. Ruzsicska Kálmán, Szupits Antal, Dr. Szigethy Elemér, Spaics Sándor, Thassy Lajos, Dr. Degré Miklós, Dr. Czinder István, Legáth Kálmán, Dr. Obersohn Mór, Rutich Sándor, Szirmay Béla, Trsztyánszky Ödön, Udvardy Vincze. Póttagok: Skublics Zsigmond ós Sperlágh Géza. Pásztorjáték A zalaegerszegi kath. legényegylet deczember 24-éu pénteken, este 9 órakor 25-én, este 8 órakor, 26 án este 8 órakor kezdődő karácsonyi pásztorjátékot ad elő. A legényegyesületnek ezen vallásos estéi minden éven sok közönséget vonz az előadásra. Most „Béke'' czimü énekes pásztorjátékot adják elő. Személyek : Ádám pásztorgazda Lukács Sáudor, Gábor öreg pásztor Duby Dezső, Tamás pásztor Czömpöl György, Mihály pásztor Uegyi Károly, Gyurka Mihály fia Parragí Jenő, Bandi bojtár Schvau Lajos, Ferkó bojtár Indra Lipót, Uraság Németh István, Orvos Parragi József, Márkus, Samu útonállók Hegy: Kálmán, Báli Ferencz, Ördög Reményi János, Örzse Mihály felesége Róka Ilonka, Borcsa Ferkó huga Róka Mariska, Kati és Rozi pásztorleányok Vass Jolán, Kursics Anna, Angyal Jobszt Annuska. Utolsó kép: A pásztorok imádják a kisdedet. Ülőhely 40 fillér, állóhely 20 fillér. A mankásginmá&inmnak első tanfolyamát tegnap zárták be. Pásztor Imre, a tanfolyam igazgatója, lelkes beszédben emlékezve meg, ennek a hasznosságáról. Két legszorgalmasabb hallgatónak egy-egy emléktárgyat osztott ki jutalmul, egyiket Németh Gyula czipész mesternek, a másikat A második tanfolyam január 4 én kezdődik. Szerelem Bader Anna, karinthiai 20 éves szép szobaláuy szerelmi viszonyban volt egy szegedi katonatiszttel. Most Zalaegerszegen lakott Zoltáu ódon főmérnököknél s a mult héten meglőtte magát. A kórházban halódik. Hár régen kellett volna. A zalaegerszegi szőlősgazdák pinczeszövetkezetet szándékoznak Csinálni. Már régen kellett volna. A Magyar Paizs ezelőtt tiz évvel irt már szakczikkeket ennek érdekében. Öngyilkosság. Farkas (Kenyeres) Kálmán kómives segéd f. hó 21-én a Berzsenyi-utczíi lakásán borotvával átmetszette A nyakát és rövid szenvedés után meghalt. Ugy mondják: gyógyíthatatlan betegsége adta kezébe a gyilkoló szarSzámot Trautmau Jenő kereskedősegédnek. Az elmebetegek karácsonyfaja. Az elmeosztály betegei részére karácsony előestéjén rendezendő ünnepély, amelynek programmja a „Zalamegye" e heti számában azzal a megjegyzéssel közöltetett, hogy azon közönség is részt vehet, a hely szűkére és az elmebetegek állapotára hátrányossá válható izgalmakra való tekintettel csak házi és családi jellegű lesz, tehát a közönség azon az ünnepélyen részt nem vehet. A meghívók kibocsátása úgyszintén az értesítés közlése tévedésen és félreértésen alapszik. Télen-nyárou millió ember szenved a SOk evéstől vagy a túl*ok ivástól származó számtalan betegségben. Az egyiknél irtózatos főfájás, a másiknál tűrhetetlen álmatlanság, idegesség és a kisebb-nsgyobb bajok egész sorozata lép fel a mértéktelenség következtében. Ha már most reggelenkint a felkeléskor V», esetleg 1 pohárrá való természetes Fe?eilCZ József-keserű vizet iszunk, bajunk csakhamar meg fog szfluni és közérzésünk csakhamar teljesen helyrefog állni. (5) Becsüljétek meg a tanítót. „Csonkahír" czimén egy közleményt kaptunk, melyet egy kis — bár jogos — élessége miatt nem adhatunk ki, de lejegyezzük szelídebb formában a tartalmát. Az a veleje, hogy a Zalamegyében megjelent egy hir, s arról szól, hogy az analfabéták városunkban is részesülnek oktatásban s ebben nagy érdeme van Dr. Ruzsicska Áálmán kir. tanácsos tanfelügyelőnek é« Dr. Korbai Károly polgármesternek ; arról azonban nincs szó, hogy amíg más ember aluszik, vagy kártyázik, addig a tekintélytelen, sokszor lenézett, szegény szürke tanitó vesződik az analfabétákkal, hetenként 10 órán át, ingyen, önszántából. Avagy a tanitó meg papiroson sem juthat az urak társaságába? stb. — Megjegyezzük, hogy maga a lap arról nem tehet, ha hiányos közleményt kap, Nem helyeselhetjük azonban a közlemény alapitójának eljárását, ha akár szándékosan, akár szándékolatlanul csak a I cziczomát nézi s a munkát semmibe sem veszi. | Mert ez az elkeseredés szülőanyja. Megyeiek Zalavármegye az áll. Darnay fflnzenmnak ! Zalavármegye összeszedette és ujjal cseréltette ; ki a vármegye valamennyi községének régi ; pecsétnyomóit. A gyűjteményt a törvényhatóság, hogy azt szakembereknek hozzáférhetővé tegye, letétképpen az állami Darnay-Muzeumban helyezteti el. A pecsétnyomó gyűjteményt Darnay járásonkint rendezi és régibb, becsesebb részét j ismertetni fogja. A gyűjteményhez külön szemj léltetö szekrény készül. A tavasszal már a nagy| közönség is megtekintheti a muzeum hadtörténeti I termében. ; Képviselői Leszámoló. Gróf Bat hyány József, i a keszthelyi kerületnek népszerű országgyűlési képviselője vasárnap tartotta Keszthelyen a nagy közönségnek lelkes hangulata között a beszámolóI ját. A grófot a következő orsz. képviselő társai j kisérték Keszthelyre: Gróf Teleky Arvéd, Eitner 1 Zsigmond, Márjássy Mihály, Laehne Hugó, Dobroj vics, Sümegi Vilxos; ott volt azonkívül Gróf 4 Batthyány Pál, a megyei függetlenségi pártnak | diszelnöke, Ifj. Czukelter Lajos párttitkár,Nedeczky Jenő keszthelyi pártelnök, Dr. Schwarcz Zsigmond, i Dr. Skublics Ödön, Oltay Guidó, Szádeczky, | Bogyay Máté földbirtokosok stb. Gróf Batthyány | József Nedeczky elnöknek gyűlési megnyitója i után ismertette a politikai viszonyokat, a pártszakadás okát, s azt a hazafias okot. amely miatt ő a Juszth—Holló féle függetlenségi párthoz csati lakozott szívvel-lélekkel, s emellett tántorithatati lanul kitart a végsőkig. A nagy gyűlés lelkes ; eljenzéssel helyeselte a képviselő eljárását s hatáI rozatilag kimondta, hogy szintén a Juszth- féle í 48 as párt mellett marad s táviratban üdvözölték a gyűlésből Juszth Gyula, Holló Lajos és Gróf Batthyány Tivadar vezéreket. A gyűlésen beszédet tartott még Nedeczky Jenő az ősz pártvezér, s Gróf Teleky Arvéd, Eitner Zsigmond, Sümegi Vilmos, Laehne Hugó, Márjássy Mihály országgy. képviselők. Sömegi Vilmos orsz. képviselő a magyar iparról. Egy orsz. képviselő sincs, aki beszédei alkalmával anyiszor előhozná a magzar ipar ügyét, mint Sümegi Vilmos, a Magyarország igazgatója. Legközelebb a keszthelyi gyűlésen, a Gróf Batthyány József képviselői beszámolója alkalmával többek közt a következőket mondá: Magyarország költtégvetése ma, 42 esztendős alkotmányos uralom után a másfél milliárd, vagyis egyezerötszázmilló koronát szinte megközelíti és ezt a töméntelen nagy összeget csak egy összeg haladja tul, az amelyet idegen portékáért kivisznek Magyarországból külföldre, mert nem másfél milliárdot, hanem ennél többet, egyezerhatszáz milliót vittek ki a mult esztendőben Magyarországból s ennek az összegnek több mint háromnegyed részét Ausztria vágta zsebre hitv ny rongy portékájáért. Az ilyen gazdólkodást nem a I haladásra, de egyenesen az öngyilkosságra vezet. Magyarországon czéltudatos ipari sj közgazdaságj politikát kell folytatni, hiszen édes hazánk Kánaánja volt századokon keresztül egész Európának és most mit latunk? A nép nem tud megélni becsületes munkájából és évről-évre mindig több le«í a kivándorlók száma. Magyarországból százezreakint vándorol ki a magyar, pusztulunk, veszünk... Ennek a gyászos politikának véget kell vetnünk, s enuek egyetlen mógja csak Magyarország gazdasági felszabadítása. Ha annak a nagy összegnek, amely külföldre vándorol, csak a fele is itthon maradna Magyarországon, minő jólét honolna ebben az országban? Igy azonban gazdasági öuátlóság nélkül ezt a bajunkat orvosolni nem tudjuk. Uj megyebizottsági tag. A nagykapornaki kerületben november 4-én nagy szótöbbséggel megválasztották törvényhatósági tagnak Tivolt Jáuost, melyért fugadja üdvözletünket. Az alsólendvai függetlenségi ós 48 as párt vasárnap Isoó Ferencz ügyvéd eluöklésével gyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a Justh Gyula vezetése alatt álló függetlenségi és 48 as párthoz csatlakoznak. A gyűlésről üdvözlő feliratot küldtek Justh Gyulának. Egy nagyúri életet élő dijnok sorsa. Pék János ez, a keszthelyi államvasuti dijnok, ki a személypénztári készletből sikkasztott. A nagykanizsai törvényszék másfél évi börtönre ítélte a fiatal bűnöst. ffleyhivó. A sümegcsehi-i r. k. ifjúsági egyesület elnöksége az egyesület tagjaival és az iskola növendékeivel az ifjúsági zászlóalap javára f. hó 25, 26 és 1910 január 1 és 2-án karácsonyi pásztorjátékot rendez. Ez alkalommal igen szívesen látja és meghívja a m. t. szülőket és érdeklődőket. Helyárak: Ülőhely I— II. sor 80 f, III—IV. sor 60—40 f, iskolás gyermeknek 20 f. Felülfizetéseket a zászlóalapra Köszönettel fogaduuk és hirlapilag nyugtázunk. Kezdete aste 7 órakor az iskola helyiségben. A megkerült gyermek színdarabot adják elő. Szegénylegények garázdálkodása. Szentiváni tudósítónktól vettük a hirt, hogy f. hó 18 és 19-ike kezti éjjelen a nagyfaludi uradalmi majorból három kövér sertést eddig még ismeretlen tettesek elloptak — Ugyancsak azon éjjel Tóth Menyhért benyei lakós a szentiváni malomban őrletvén három zsák lisztet vitt egy tehenes kocsiban hazafelé. Útközben egyszerre két megtermett marczona alak ugrik a tehenes szekér elé s az egyik fokost rántva, a másik pisztolyt szegezve a mit sem sejtő védtelen emberre, rákiált: „Mi van a zsákban atyafi? ' Egy kis lisztet őrlettem itt a malomban az ünnepekre, azt viszem haza, — mondá a megijedt ember. — „Hát pénzed van-e?" Nincs énnekem egy krajczárom se. Szegény családos ember vagyok, ezt a gabonát is ugy szolgáltam, ne bántsanak, hadd mehessek el. „Jól van szegény ember nem bántuuk, menj az Isten hírével, de nyelvedre gombot köss, mert életeddel játszol." A garázdálkodó útonállók még yzon éjszaka betörtek Kánya Miklós henyehegyi hegyi lakós pinczéjébe s onnan három akó ujbort 1 pint pálinkát elloptak. Amikor a pinczeajtót feszegették a tulajdonos felébredt s az ablakon kinézett. Látta, hogy négy megtermett alak feszegeti a pinozeajtót s kocsival állanak ott. Ijedelmében visszahúzódott s csendben várta, hogy mikor döngetik a rozoga ajtaját. A lakására azonban nem zörgettek b« a betyárok. Csak később merészelt a szegény kárvallott ember kimenni, mikor a pinczerablók eltávoztak. Az esetet bejelentették a csendőrségnek, s most a legerélyesebb nyomozás folyik a tettesek ellen. Csak Disznóölés. D'C7.ember 16-án virradóra Szentivánban félrevertéW <i harangokat s tüzet kiabáltak: „Szentlőrinczen tűz van". Hatalmas tömeg verődött össze s a békés nép hajnali mise helyett kész volt sietni tűzoltásra. Fecskendővel lóhalálban futottak Szentlőrincz felé. mikor meglátják, hogy a szentlőrinczi határban néhány irigylendő disznót porzsolnék. Természetesen nagy hahota tánadt a jóindulatu szentiváuiak nem kis boszuságára. Távoliak. Téves bir az aradi vesztöhely megváltásáról Az a hir járta be a lapokat s ezzel az országot, hogy Arad sz. kir- város azt a 139 hold területet, amelynek közepén van a kivégzés helye, a saját pénzén megvásárolta. Ebből igen sokan arra következtetnek, hogy további adományokra szükség nincs. Ez alaposan téves felfogás. Mert Arad város határozata oda irányul, hogy