Magyar Paizs, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-23 / 51. szám

1909. deczember 23. MAGY \ R I'AIZS 5 kölcsön pénzzel segítségére siet az országos gyűjtés utján edrlig befolyt kegyeletes alapnak s mert az egész föld vételére szükséges 210 ezer korona még nincs együtt, a 139 holdból megveszi a felesleges területet, ugy hogy a nemzeti alapból kifizettetik magának a vesztöhelynek 10 holdnyi , területe s a többi pénz ezen vesztöhelynek ren- ! dezúsére * a nemzeti kegyeletnek megfelelő nagyszabású és méltó emlékműre s a vértanuk örök nyugvó helyének felépítésére fordittatik. rJiez sok pénz hell, s a nagy nemzeti czélra még mindig szükség van az adományok beküldésére, ha azt akarjuk, hogy necsak a kivégzés helye legyen a nemzeté, hanem az valóban a nemzeti hálakegyelet búcsújáró helye lehessen. Erre a czélra rendez az aradi 13 as bizottság egy tárgysorsjátékot s a sorsjegyek 1 koronás árából reméli hogy jelentékeny összeggel fogja szaporítani a vértanuk alapját, A föld ma még nincs megvéve, sem az egész terület, sem a kivégzés helye. Épen ezért újból felhivom adományaik beküldésére a hazafias közönséget s jóakaró támogatásra ajánlom a vértanuk ves/.tőhelyének sorsjegyeit. Budapest, 1909 deczember 20. 20. Dr. Barabás Béla orsz. képviselő az aradi 13 as bizottság elnöke. Amerikai bevándorlási statiszíika. Washing tonbol irják, hogy a bevándorlási hatóság már régebben meghonosította azt a szokást, hogy nem a január 1 tői deczember 31-ig terjedő időközt használja fel a szokásos statisztikai adatok összegyűjtésére, hanem külön, úgynevezett »fiskilis, azaz bevándorlási évet állapított meg, a mely minden év julius 1-től a következő óv junius 30 ig terjed. A legutóbbi fiskális esztendő, tehát az 1908. julius 1-tól, 1909 junias 30-ig terjedő egy esztendő lefolyása alatt 751,786 egyén jött az Egyesült Államokba, a kik között Európa 654,218 személylyel szerepel. Összehasonlítván ezen adatokat a 196,594 főnyi visszavándorlóval, az Egyesült-Államok javára 552,692 bevándorlási többiét mutatkozik. A bevándorlóknak mintegy 25 százalékát Olaszország, 20 százalékát Oroszország és 15 százalékát Magyarország szolgáltatta, míg a többi országok — Ausztria kivételével — jóformán elenyésző számbau vannak képviselve, amint azt az alábbi számadatok is igazolják: ulaszországból bevánd. 183,218 Oroszországból 120^460 Magyarországból 89Í333 Ausztriából 8,853 Angliából 32,809 Németországból 25,540 Írországból 25^033 Svédországból 14,474 Görögországból 14,111 Norvégiából 13,627 Skótiából 12,400 Törökországból 9^015 Francziaorszájjból 6,672 Portugáliából 4^956 Hollandiából 4^698 Dániából 4^395 Belgmmból 3692 Svájczból 2,694 Spanyolországból 2,016 Romíniából 1,590 Walesból l'

f584 Szerbiából 1,054 A többi országokból 46 Összesen: 654,875 Ezzel szemben az európai rlsszavándorlás — a mely csak 180,747 fóré rug — szintén az egyes nemzetiségek bevándorlásával áll arányban, mert Olaszországba 83,300, Ausztriába 27,782, Magyarországba 21,631, Oroszországba 19707 ember tért vissza, mig a többi fel nem sorolt európai államok mind 5000-né! kisebb viMzavándorlóval szerepelnek. A karácsonyi vásár és a magyar ipar. Sassí Nagy Lajos, a budapesti állami felső kereskedelmi iskola tanára lelkes felhívást intéz a vásárlóközönséghez, hogy a közeledő karácsony alkalmából mindenki a magyar termékekből szerezze be azokat az ajándékokat, amelyekkel az ünnepen kedveskedni akar szeretetteinek. A hazafias hangon irt felhívásból kiemeljük a következőket: A magyar közönség jórésze tájékozatlanságból, kényelemszeretetből nem gondolja meg, hogy csak karácsonyi ajándékok czimén több mint száz iniliió koronát adunk ki külföldre, amelynek legnagyobrészét megmenthotnők. Felhívjuk a közönség figyelmét a Hazai Ipari Beszerzési Források czímü munkára — kspható a Tu'ipánszövetségMagyar Védőegyosüietnél i«. Budapest, VIII., Szentkirályi utcza 3., — amely ötezer olyan magyar czikket sorol fel, amelynek legnagyobb része alkalmas karácsonyi aiándéíiul. S mégis mi a valóság? Az, hogy évenként Átlag ezerkétszáz millió korona értékű külföldi árut vásárolunk, vagyis ennyivel vagyunk szegényebbek évről évre. Igaz, e pénzért ipari c/.ikkeket kapunk. De ne felejtsük, hogy ebből évi 600 millió korona tisztán munkadíjra esiíc, továbbá, hoiíy a megvett ipari czikkekhez szükséges nyersanyagok legnagyobb részben nálunk is megvásárolhatók. Ily szempontból véve csak ipari téren legalább 700 milliót vesztüuk évenként. Ha most ehhez hozzávesszük a közösügyi kiadásokat, a külföldi pénzért járó rengeteg kamatot, akkor bátran kimondhatjuk, hogy hazánk évenként több, mint másfélezer millió koronával adózik a külföldnek, főképp Ausztriának. Ez allandó vérvesztés nagyobb veszedelem, mint egy- egy vesztett háború. Akit ezek a lesújtó adatok sem döbbentenek meg, az igazán nem jó gyermeke e hazának, sőt maga is ellensége, mert tudnunk kell, hogy a magyar ipar támogatása nem iparos érdek, hanem mindnyájunk országos ügye. Inkább semmit, mintsem, hogy külföldi portékát vásároljunk I Mindezek alapján arra kérjük a nagyközönséget, a magyar iparpártoló szövetségeket, hogy nyomorgó iparunkat karácsonyi magyar bazárok rendezésével istápolják Városokban, falvakban a társadalom vezetői — falvakban főképp a papok, tanítók, jegyzők — világosítsák fel * vevőközonséget s tegyék lehetővé a mindnyájunk hasznára váló magyar iparpártolást. Értse meg a közönség, hogy a külföldi ezikkek vásárlása mindnyájunk veszteségét, a hazai mindnyájunk nyereségét jelenti I Jnbiienai katalóaust adott ki e héten Kertész Pál férfi és nöi divatáiu üzlete Budapest, Rákócziut 40. sz. 15 éves fennáliása emlékére. E közkedvelt férfi ás nöi divatáruház az egész országban ismeretes, mert alig van helység, a hova Kertész Pál jó hire ne t rjedt volna, a gyö.iyörüen kiállított katalógust mindenkinek, a ki egy levelezőlapon kéri, ingyen küldi meg. Különfélék. Vendégeimnek és barátaimnak boldog karácsonyi ünnepeket kívánok. Zalaegerszeg. TOSCH KÁRÓLV az Arany Bárány szálló vendéglőse. Vendégeimnek és barátaimnak boldog karáesonyi ünnepeket kivánok. Zalaegerszeg. NAGY DEZSŐ a Korona aélló uj vendéglőse. Rendelőimnek és barátaimnak boldog karácsonyi ünnepeket kivánok. Zalaegerszeg. JÁDY KÁROLY szabómester és szaktanító. Az üzletemmel összeköttetésben levőknek és barátaimnak boldog karácsonyi ünnepeket kivánok. Zalaegerszeg HAVAS KRISTÓF mükortész és virágárus. Magyarnyelv. (

Lv) Nyeliróbaii él a aemzst. — AZ infinitivasról. Tanlevél. Nemzeti Iskola f. évi 50. sz. Fiume. Sorakozni '. Nem tudom, minden magyar ember fulit ugy bántja-e az infinitivus, mint az enyémet. Mert az enyémet szörnyen hasogatja, ha ni-re végződik a parancsolás vagy felhívás magyar ajakról. Hagyjuk meg az antreten-t a németnek. Mi pedig beszéljüuk ne csak magyarul, hanem magyarosan is. A bedellusunk nyügdijas huszárőrmester, a közösöknél szolgált. Nem mondja már ő sem, pedig eleinte ugyancsak rájárt a nyelve, j — mikor a fiukat a folyosóra felengedte: Czipóket lepuezunyi! E helyett: Tisztítsátok meg a czipötöket! Dunántuli ember első szóra megértette, vagy talán inkább megérezte, hogy nagy a különbség a kettő között. Értsük meg mi is. Minden nyelvnek van egy jó rakás — ismu-a Nekünk különösen sok. Minden német féitékenyen őrzi nyelvének az ősi kincseit. Őrizzük meg mi is. Tanitóember a többesszám ós az infinitivus magyartalan használatában botlik meg sokszor. Pedig mindnyájan tudjuk, hogy a magyarságnak nincsenek eztpoi. Nem járunk kaztyükben, nincsenek szemeink, füleink, kezeink, vagy lábaink, mint a németnek, olasznak és a többieknek. A magyar fiu czipőben jár; s ha már visel, akkor keztyüt visel és nem keztyüket. Csillog a szeme, hegyezi a fülit, ügyes a keze, gyors a lába. Nem mossa a fogait — még ha mossa is — hanem csak a fogát, pedig ebből neki is van jó két tuezutra valója. Azért a mi szájunkon mégis közönséges: Kezeket össze! (Persze: tenni I) Vágd le a körmeidet! Ez azonban hagyján. Igazán csuful a vezénylő szavakkal bánunk el. Felállani! Leülni! Könyveket elrakni! Csomagolni! Sorba állani! imádkozni! uzsonyáni! hazamenni! Sőt, Uram bocsá', azt is hallottam már — hogy: Nem lármázni! Nem sietni! Folytathatnám az idézést. Da minek. Azt hiszem, arra sincs szükség, hogy e kifejezések magyartalan voltát bizonyítsam. Tulajdonképpen értelmetlen szórakások ezek, mint mikor azt tanulja a gyerek, hogy: öt kevesebb kettő, az három. Csak az érti meg, aki pl. németül is tud, vagy akibe már belemagyaráztuk, hogy mit akarunk vele mondani. Aki- közülünk a honvédségnél szolgált, az tudja, hogy ott hogyan vezényelnek. Sorokozz! Fedezz! Igaaodj! Indulj! Álij! Tehát csupa imperativus. Nem hiszem, hogy tiszta iufinitivusos alak is volna használatban. Legfeljebb ilyen burkoltan, a rövidség okáért: Jobbra át! T. i. fordulni, igazabbanl fordulj. E? azonbau már nem ide tartozik, hanem az igekötők tanához és nagyon is magyaros szólásmód. Épp u^y a: Balra át! és az Előre arci! is. Sok eredetiség van a mi igekötőinkbea. Pl. azzal kérdezünk, azzal felelünk. Ezzel járta meg az egyszeri kecskeméti önkéntes is a raporton. Lehordta a kapitánya csunyául s aztán azt kérdezte tőle nagymérgesen: Habén sie mich verstanden "? . . . Fer! Felelte kínjában jó magyarosan a megszorult legény. Hanem maradjunk csak a parancsoló módnál. Felhívásnak és tiltásnak, sót sokszor a kérésnek is ez a módja a magyarban. Ez é* nem az infinitivus. Még a legudvariasabb háziasszony is ebben a módban kéri, kínálja a vendégeit: Foglaljon helyet! És ha már semmiképpen sem kerülheti el az infinitivust, legalább azzal elégíti ki nyelvórzékét, hogy elébe rakja a magyare» tessék et: Tessék besétálni! Tessék csak megkóstolni ! Emlékszem, gyerekkoromban magam is igy engeszteltem meg édesanyámat: Tessék megbocsájtani, nem leszek többé rosz. Itt-ott mar ragozzák is a tessék-et: 'lessenek* tessetek, tessél helyet foglalni! Tehát mindig imperativus, soha a pu-zta — infinitivus. Akár kérünk, akár parancsolunk, tiltunk, vagy különösen ha vezényelünk. Szóljunk tehát ilyenformán, mikor pl. hazamenetelre készülünk az iskolából: Vigyázz! Álljatok fel! Imádkozzunk! Csomagolj! Sorba! Fedezz! Indulj! Ha pedig még ezután is el találnánk ejteni ilyenkor egy-egy m-t, hát üssünk a szájunkra. Megérdemeljük. Mittner Zoltán. Nyomatott Tahy R. Uk'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. legszebb kivitelben, olcsón * - & készít Tahy R Utóda könyvnyomdája Zalaegerszegen, az Arany Bárány épületében. | Leénagyoüb választék karácsonyi képes leYüíezölapokban