Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

1908. julius 30. M AGYAR PAIZS 3 ecsetelésére, hogy a protekczió mennyire hely­telen dolog. Nem helyes először össztársadalmi szempontból, de erkölcstelen igazságtalanság egyesek irányában is. Sok a példa arra — a művésztől le a másoló­irnokig — hogyan vesztek el kenyér nélkül daczára annak, hogy igazi tehetségek és szorgalmas emberek voltak. A társadalom hiányos rendje és vétke miatt el kellett pusztulni, el­kellett zülleni a szegény nagy embereknek, akiknek — persze — nem volt sógor, vagy komasági ága a rokoni nagy családfán. Ilyen eseteket látva, a lelkiismeretnek kellene fellázadni az illető faktorokban. Lelkiismeret? ... Mi a fráz is az?! Régen nem ismerték azt Magyarországon; pedig nem nagy dolog: emberies és humánus gondolkozás­ban rejlik. (Hiszen azért vagyunk Magyarországon minden­ben annyira — előre (?), mert annak a gyakor­latával nagyon éltek . . .) A mindenkori hatalmak jól tudták, hogy egy­egy tiszteletből ezerekkel díjazott, öröknyugdijas állást hogyan kelí örököltetni, átruházni; s hogy lehet nagy hivatalokba kis embereket az ágról leakasztani; és ahol azután sok pénzért — keveset dolgozni is lehetett. Pénz volt mindig sok, hiszeu azért fizettünk mi eleget . . . No, de hála a papnak . . . végre kezdenek az ilyen példák ritkulni. És hisszük, de kérjük is, hogy a világos kor tisztességes társadalmának becsületes szokásai is legyenek, • Államháztartásunk vezetése nagy gonddal jár­hat. Onnan merjük gondolni, mert még mindig késnek azoki.al az újításokkal és reformokkal amelyet az ipari szakoktatás és Magyarország rengeteg mennyiségű és változatú nyerstermé­nyeinek hol és mikénti feldolgozása érdekében hozni kellene. Talán valami uj, ismeretlen csodát várnak az illető szakosztályokon, hogy helyettük megcsinálják. Vagy talán úgyis Ausztriára várják! No, ugyan jó sógorra bizzák az ügyet, Megcsinál­ják ők maguknak szívesen ; még a készítmények­ből is örömmel szállit nekünk; mit is törnök mi az uri fejünket! . . . Hát pénz az van. Kerül is mindenhova. Dehogy erre miért nem kerül? azt nem én tudom. Pedig mennyit segítene ez Magyarországon! Képzeljék el csak az urak, ba nagyobb gonddal plántáluák a speciális ipari szakiskolákat és tanfolyamokat; ha tehetséges ifjaink előtt nyitva állna ez és ha tovább külföldi tanulmányozással elsajátíthatnák azon ismereteket és módokat melyeknek hazánk­fiáján van és amelyet itthon tovább gyümölcsöz­tethetnénk: minő uj, pompás virágzásnak iudulna Magyarorszag ipara, gyárai és kereskedelme. Ha kormányzó hatalmukkal arra törekednének, hogy ^hazánk hálás töldjének termékeit olyan hazai nagyobb vállalatokban dolgoznák fel, ahol ezer és ezer szegény kenyérnélküli hazánkfiának adnánk újból otthont és életet! Mennyi áldás! és ezen áldásból mennyi gyönyörű virága nyílna majd ki a jövőben munkálkodásunknak és bölcse­&égüknek. Még nem is lesz későn. Dél felöl folyton érkez­nek vissza azok a hazátlan, reményükben csaló dottak, akik szivesebben dolgoznának itthon . . . * Egy kevés térem van még. Ezt arra használom fel, hogy szólok arról az áldatlan, szennyes dolog­ról, amelyről első helyen kellett^ volna említést tennem. Az ötvenes évektől datálva, Magyarország népé­nek egy olyan fekélye, pióczája volt, amely követ­kezetes tervül mintha azt tűzte volna ki, hogy: »én nem akarok meggazdagodni, de ezt az embert tönkre teszem.« — És úgyis tett. Azzal a külömbséggel, hogy meg is gazdagodott. Ezek voltak az uzsorások Egy jelentéktelennek látszó, lelketlen önzö népréteg. Rajta kaptak egy szegény­országon, amely országnak — sajnos — a népe elég sötét volt ahhoz, hogy a lelketleneknek üzelmeit minden törvényes megtorlás, minden nehézség nélkül engedték űzni. Nehéz szavakat keresni ezek jellemzésére. De nem annyira bánthatja ez a magyart, mint inkább az, hogy az illetékesek csak most kezde­nek vele törödni! A nép, a — szegény magyar nép mindig mostoha gyermek volt. Hinni akarjuk, hogy a közelmúltban tárgyalt uzsoraellenes törvényjavaslat minden becsületes embernek helyeslésével találkozott. Hegedűs Ferencz. „Esetek." (IV.) »A Szövetkezet nem terjesztheti ki működését kulturális czélokra.« A mult évben Altalános fogyasztási és termelő szövetkezet czimmel Aradon uj szövetkezet létesült. Czélul azt tűzte ki, hogy tagjai részére élelmiszereket, háztartási és egyéb áruczikkeket termeljen és árusítson, lakóházakat építsen és végül, hogy tagjai részére kulturális intézményeket létesítsen. A szövetkezet az aradi törvényszéknél kérte a czégek jegyzékébe való felvételét. A törvényszék helyt adva a kérelem­nek elrendelte a czégbejegyzést és törvényszerűen fölterjesztette a czégkivonatot a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy azt a Központi Értesítőben tegye közzé. A czégbejegyzések felügyeletére ki­rendelt miniszteri biztos azonban megtagadta a közzétételt és előterjesztést adott be az aradi törvényszékhez a czégbejegyzés ellen. Kifogásolta azt, hogy a szövetkezet feladatai közzé kulturális intézmények létesítését veszi fel, holott szövet­kezet csak tagjai gazdasági, anyagi érdekeinek kielégítésére alakulhat. Az aradi törvényszék a czégbiztos előterjesztésének helyt is adott és fölhívta a szövetkezet igazgatóságát, hogy az alap­szaoáiyoknak ezt a pontját törölje. A törvény­széknek ezt a határozatát az igazgatóság megföleb­bezte a nagyváradi kir. táblához, amely február­ban megváltoztatta az aradi törvényszék határo­zatát és arra az álláspontra helyezkedett, mivel a kereskedelmi törvény sem tartalmaz tiltó ren­delkezést arra nézve, hogy szövetkezet kulturális intézményeket létesíthessen, az aradi törvényszék eljárása nem volt helyes. A törvényszék közölte a királyi tábla határozatát a miniszteri biztossal, aki viszont ezt a határozatot megfelebbezte a kúriához. A kuna a napokban tartott nyilvános ülésben megváltoztatta a tábla határozatát és az aradi törvényszék határozatát hagyta belyben. A kulturális tevékenység —mondja a megokolás — kívül esik a kereskedelmi jellegű szövetkezet működési körén és az a szövetkezet, amely ilyen feladattal alakulna, nemcsak királyi bíróságoknak, hanem a közigazga ási hatóságoknak is felügyelete és ellenőrzése alá tartoznék, ami pedig hatásköri összeütközésekre adhatna alkalmat. — Ejnye, ejnye! micsoda fölséges fogalmuk van az uraknak a »kultura« vagyis a »müvelt­ség« szóról! már t. i. a törvény uraknak. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (58. közlemény.) Régi pénzt, érmet adott: Breisach Sámuel könyvkereskedő, Garai József, Szvetlik István. Heincz József, Polgár Jenő (2 db), Szirmay Aladár. Haas Andor (3 db), Tuboly Aladár, Horváth Sándor (4 db), N.N., Szekeres István főgimn. tanuló. (Folytatjuk) Haerter. Hivatalos rovat. 2654. 908. Pályázati hirdetmény. Za'aegerszeg rend tan. városnál nyugdíjazás folytán megürült tanácsosi árvaszéki ülnök és községbiró állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása 1800 K, azaz egyezer­nyolczszáz korona fizetés, 480 K, azaz négyszáz­nyolczvan korona évi lakbér, ötször öt évenként a törzsfizetés 10% ának megfelelő korpótlék. A tanácsos a városi nyugdijalapnak kötelező tagja. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy élet­korukat legalább is az 1887. XX. tcz. 180. §-ábau előirt képesítést és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket Zala­egerszeg r. t. város képviselőtestületéhez czimezve legkésőbb f. évi augusztus hó 18-ig bezárólag a városi iktatónál nyújtsák be A választás egy később kitűzendő képviselő­testületi közgyűlésen fog megejtetni. Zalaegerszeg, 1908 julius 27. Dr. Korbai polgármester. 2632. kig. 1908. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a házak előtti gyalog­járdákon levő szemét a városi köztisztasági sza­bályrendelet 1. §-a értelmében naponként reggeli 8 óráig eltávolítandó. Felhívom tehát a háztulaj­donosokat, illetve bérlőket, hogy a házuk előtt levő járdát naponként legalább is egyszer reggeli 8 óra előtt lesepressék. A seprés azonban csak akkor hajtható végre, ha a járda előzetesen bő vizzel fellocsoltatott, hogy ekként a por felverése, ami a közegész­ségre veszélyes, elkerültessék. Aki ezen kötelezettségének teljesítését elmu­lasztja, a városi köztisztasági szabályrendelet 23. §-a illetve az 1876. évi XIV. tcz. 7. § a értelmé­ben büntetendő. Dr. Korbai polgármester. Heti hirek Helyiek. »FelÜgyelet.« Egész Magyarország felügyelő­ségből és felügyeletből áll. Most olvasom a lapok­ból. hogy a miniszter Zalaegerszegre kinevezte Braun Jánost iparfelügyelönek. — Persze én az én paraszt fejemmel nem tudom megérteni, hogy mire ügyel fel Braun ur? Arra a magyar iparra ügyel ő, melyet az osztrák gyárok pocsékká tettek ? Hiszen épen azon jajgatunk, hogy nincs iparunk. Mire ügyel föl tehát? Gyüjtsiinka Csány szoborra! Kummer Gyula és neje a 1119. sz. gyüjtőiven . . . 6 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 6 K — f. Hozzáadva a multkon(l 7004 K 27 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 17010 K 27 fill. A kiknél tavalyi gyűjtő iv vau még, szívesked­jenek bármily csekély összeggel beküldeni. A Csány szoborbizottságnak gyűlési hatá­rozatából a nyár folyamán Zalaegerszegen tombolajátékkal összekötött mulatságot rendez a bizottság, valamelyik kertben. A tombola részt Balaton Sándor szoborbizottsági tag fogja rendezni. A kis írsolaudó tárgyakat szives adományokból állítjuk össze. Azért tisztelettel kérjük az érdeklődőket, a hely­belieket is, a távoliakat is, szíveskedjenek e czélra ajánlható tárgyaikat elküldeni akár a Magyar Paizs szerkesztőségéhez, akár Balaton Sándor rendezőhöz. Ez a nyári mulatság nem az eddigi szokásos, de uj mulattató pontokkal lesz gazdagítva. Hogy irta Csány László a családi nevet? Testvérének, Istvánnak egyetlen fiúgyermeke, Elek meghalt s a gyászjelentést a nagybátya, Csány László irta a következőleg: »Pallini Inkey Szidónia fájdalomtul leveretten jelenti Paulina, Melania és Carolina, leányainak nevekben is felejthetlen kedves férjének, s illető­leg édes attyoknak Csáni Csány Elek urnák, Zala megye egykori fő és tábla birájának folyó 1847 ik esztendei junius 18-án reggeli 2 és Va órakor életének 36 ik, házassági boldog együtt­létüknek 5-ik évében, tüdő szélütés okozta hir­telen kimultát. — Kesergik őt a fentnevezett nő és három árvákon kivül: az egyetlen fiában teljes örömét élvezett édes anya, s e családi nagy csapás miatt a meghiusult remények sivatagján búsan merengő nagy bátya. A halottnak földi részei folyó hónap 21-én délutáni 5 órakor Alsó Csánban a családi teme­tőbe letetettek, az engesztelő áldozatok pedig folyó esztendei Julius 17-én ugyan Alsó Gs-m­ban fognak megtartatni.* A most Nóvák Mihálynál levő gyászjelentés az azdráshidai levéltárból való s igy van megczi­mezve : » Tekintetes Nagy Károly urnák, Tn Zala­megve alszbirájának Andráshidán.« A banda, utóbbi időben néhány év óta igen sürün járnak a rendőrségre az emberek, pana­szolni, hogy ellopták ezt, meg azt a padlásról, a pinczéböl, a kamarából. Teguapelőtt aztán Pál rendörbiztos benyit Bölcsföldi István csizmadiá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom