Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

1908. julius 30. M AGYAR PAIZS 3 ecsetelésére, hogy a protekczió mennyire helytelen dolog. Nem helyes először össztársadalmi szempontból, de erkölcstelen igazságtalanság egyesek irányában is. Sok a példa arra — a művésztől le a másolóirnokig — hogyan vesztek el kenyér nélkül daczára annak, hogy igazi tehetségek és szorgalmas emberek voltak. A társadalom hiányos rendje és vétke miatt el kellett pusztulni, elkellett zülleni a szegény nagy embereknek, akiknek — persze — nem volt sógor, vagy komasági ága a rokoni nagy családfán. Ilyen eseteket látva, a lelkiismeretnek kellene fellázadni az illető faktorokban. Lelkiismeret? ... Mi a fráz is az?! Régen nem ismerték azt Magyarországon; pedig nem nagy dolog: emberies és humánus gondolkozásban rejlik. (Hiszen azért vagyunk Magyarországon mindenben annyira — előre (?), mert annak a gyakorlatával nagyon éltek . . .) A mindenkori hatalmak jól tudták, hogy egyegy tiszteletből ezerekkel díjazott, öröknyugdijas állást hogyan kelí örököltetni, átruházni; s hogy lehet nagy hivatalokba kis embereket az ágról leakasztani; és ahol azután sok pénzért — keveset dolgozni is lehetett. Pénz volt mindig sok, hiszeu azért fizettünk mi eleget . . . No, de hála a papnak . . . végre kezdenek az ilyen példák ritkulni. És hisszük, de kérjük is, hogy a világos kor tisztességes társadalmának becsületes szokásai is legyenek, • Államháztartásunk vezetése nagy gonddal járhat. Onnan merjük gondolni, mert még mindig késnek azoki.al az újításokkal és reformokkal amelyet az ipari szakoktatás és Magyarország rengeteg mennyiségű és változatú nyersterményeinek hol és mikénti feldolgozása érdekében hozni kellene. Talán valami uj, ismeretlen csodát várnak az illető szakosztályokon, hogy helyettük megcsinálják. Vagy talán úgyis Ausztriára várják! No, ugyan jó sógorra bizzák az ügyet, Megcsinálják ők maguknak szívesen ; még a készítményekből is örömmel szállit nekünk; mit is törnök mi az uri fejünket! . . . Hát pénz az van. Kerül is mindenhova. Dehogy erre miért nem kerül? azt nem én tudom. Pedig mennyit segítene ez Magyarországon! Képzeljék el csak az urak, ba nagyobb gonddal plántáluák a speciális ipari szakiskolákat és tanfolyamokat; ha tehetséges ifjaink előtt nyitva állna ez és ha tovább külföldi tanulmányozással elsajátíthatnák azon ismereteket és módokat melyeknek hazánkfiáján van és amelyet itthon tovább gyümölcsöztethetnénk: minő uj, pompás virágzásnak iudulna Magyarorszag ipara, gyárai és kereskedelme. Ha kormányzó hatalmukkal arra törekednének, hogy ^hazánk hálás töldjének termékeit olyan hazai nagyobb vállalatokban dolgoznák fel, ahol ezer és ezer szegény kenyérnélküli hazánkfiának adnánk újból otthont és életet! Mennyi áldás! és ezen áldásból mennyi gyönyörű virága nyílna majd ki a jövőben munkálkodásunknak és bölcse&égüknek. Még nem is lesz későn. Dél felöl folyton érkeznek vissza azok a hazátlan, reményükben csaló dottak, akik szivesebben dolgoznának itthon . . . * Egy kevés térem van még. Ezt arra használom fel, hogy szólok arról az áldatlan, szennyes dologról, amelyről első helyen kellett^ volna említést tennem. Az ötvenes évektől datálva, Magyarország népének egy olyan fekélye, pióczája volt, amely következetes tervül mintha azt tűzte volna ki, hogy: »én nem akarok meggazdagodni, de ezt az embert tönkre teszem.« — És úgyis tett. Azzal a külömbséggel, hogy meg is gazdagodott. Ezek voltak az uzsorások Egy jelentéktelennek látszó, lelketlen önzö népréteg. Rajta kaptak egy szegényországon, amely országnak — sajnos — a népe elég sötét volt ahhoz, hogy a lelketleneknek üzelmeit minden törvényes megtorlás, minden nehézség nélkül engedték űzni. Nehéz szavakat keresni ezek jellemzésére. De nem annyira bánthatja ez a magyart, mint inkább az, hogy az illetékesek csak most kezdenek vele törödni! A nép, a — szegény magyar nép mindig mostoha gyermek volt. Hinni akarjuk, hogy a közelmúltban tárgyalt uzsoraellenes törvényjavaslat minden becsületes embernek helyeslésével találkozott. Hegedűs Ferencz. „Esetek." (IV.) »A Szövetkezet nem terjesztheti ki működését kulturális czélokra.« A mult évben Altalános fogyasztási és termelő szövetkezet czimmel Aradon uj szövetkezet létesült. Czélul azt tűzte ki, hogy tagjai részére élelmiszereket, háztartási és egyéb áruczikkeket termeljen és árusítson, lakóházakat építsen és végül, hogy tagjai részére kulturális intézményeket létesítsen. A szövetkezet az aradi törvényszéknél kérte a czégek jegyzékébe való felvételét. A törvényszék helyt adva a kérelemnek elrendelte a czégbejegyzést és törvényszerűen fölterjesztette a czégkivonatot a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy azt a Központi Értesítőben tegye közzé. A czégbejegyzések felügyeletére kirendelt miniszteri biztos azonban megtagadta a közzétételt és előterjesztést adott be az aradi törvényszékhez a czégbejegyzés ellen. Kifogásolta azt, hogy a szövetkezet feladatai közzé kulturális intézmények létesítését veszi fel, holott szövetkezet csak tagjai gazdasági, anyagi érdekeinek kielégítésére alakulhat. Az aradi törvényszék a czégbiztos előterjesztésének helyt is adott és fölhívta a szövetkezet igazgatóságát, hogy az alapszaoáiyoknak ezt a pontját törölje. A törvényszéknek ezt a határozatát az igazgatóság megfölebbezte a nagyváradi kir. táblához, amely februárban megváltoztatta az aradi törvényszék határozatát és arra az álláspontra helyezkedett, mivel a kereskedelmi törvény sem tartalmaz tiltó rendelkezést arra nézve, hogy szövetkezet kulturális intézményeket létesíthessen, az aradi törvényszék eljárása nem volt helyes. A törvényszék közölte a királyi tábla határozatát a miniszteri biztossal, aki viszont ezt a határozatot megfelebbezte a kúriához. A kuna a napokban tartott nyilvános ülésben megváltoztatta a tábla határozatát és az aradi törvényszék határozatát hagyta belyben. A kulturális tevékenység —mondja a megokolás — kívül esik a kereskedelmi jellegű szövetkezet működési körén és az a szövetkezet, amely ilyen feladattal alakulna, nemcsak királyi bíróságoknak, hanem a közigazga ási hatóságoknak is felügyelete és ellenőrzése alá tartoznék, ami pedig hatásköri összeütközésekre adhatna alkalmat. — Ejnye, ejnye! micsoda fölséges fogalmuk van az uraknak a »kultura« vagyis a »müveltség« szóról! már t. i. a törvény uraknak. Zalavármegyei muzeum. ujabban beküldött ajándékok (58. közlemény.) Régi pénzt, érmet adott: Breisach Sámuel könyvkereskedő, Garai József, Szvetlik István. Heincz József, Polgár Jenő (2 db), Szirmay Aladár. Haas Andor (3 db), Tuboly Aladár, Horváth Sándor (4 db), N.N., Szekeres István főgimn. tanuló. (Folytatjuk) Haerter. Hivatalos rovat. 2654. 908. Pályázati hirdetmény. Za'aegerszeg rend tan. városnál nyugdíjazás folytán megürült tanácsosi árvaszéki ülnök és községbiró állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalmazása 1800 K, azaz egyezernyolczszáz korona fizetés, 480 K, azaz négyszáznyolczvan korona évi lakbér, ötször öt évenként a törzsfizetés 10% ának megfelelő korpótlék. A tanácsos a városi nyugdijalapnak kötelező tagja. Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy életkorukat legalább is az 1887. XX. tcz. 180. §-ábau előirt képesítést és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestületéhez czimezve legkésőbb f. évi augusztus hó 18-ig bezárólag a városi iktatónál nyújtsák be A választás egy később kitűzendő képviselőtestületi közgyűlésen fog megejtetni. Zalaegerszeg, 1908 julius 27. Dr. Korbai polgármester. 2632. kig. 1908. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a házak előtti gyalogjárdákon levő szemét a városi köztisztasági szabályrendelet 1. §-a értelmében naponként reggeli 8 óráig eltávolítandó. Felhívom tehát a háztulajdonosokat, illetve bérlőket, hogy a házuk előtt levő járdát naponként legalább is egyszer reggeli 8 óra előtt lesepressék. A seprés azonban csak akkor hajtható végre, ha a járda előzetesen bő vizzel fellocsoltatott, hogy ekként a por felverése, ami a közegészségre veszélyes, elkerültessék. Aki ezen kötelezettségének teljesítését elmulasztja, a városi köztisztasági szabályrendelet 23. §-a illetve az 1876. évi XIV. tcz. 7. § a értelmében büntetendő. Dr. Korbai polgármester. Heti hirek Helyiek. »FelÜgyelet.« Egész Magyarország felügyelőségből és felügyeletből áll. Most olvasom a lapokból. hogy a miniszter Zalaegerszegre kinevezte Braun Jánost iparfelügyelönek. — Persze én az én paraszt fejemmel nem tudom megérteni, hogy mire ügyel fel Braun ur? Arra a magyar iparra ügyel ő, melyet az osztrák gyárok pocsékká tettek ? Hiszen épen azon jajgatunk, hogy nincs iparunk. Mire ügyel föl tehát? Gyüjtsiinka Csány szoborra! Kummer Gyula és neje a 1119. sz. gyüjtőiven . . . 6 K — f. Mai gyűjtésünk összesen . . 6 K — f. Hozzáadva a multkon(l 7004 K 27 f) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 17010 K 27 fill. A kiknél tavalyi gyűjtő iv vau még, szíveskedjenek bármily csekély összeggel beküldeni. A Csány szoborbizottságnak gyűlési határozatából a nyár folyamán Zalaegerszegen tombolajátékkal összekötött mulatságot rendez a bizottság, valamelyik kertben. A tombola részt Balaton Sándor szoborbizottsági tag fogja rendezni. A kis írsolaudó tárgyakat szives adományokból állítjuk össze. Azért tisztelettel kérjük az érdeklődőket, a helybelieket is, a távoliakat is, szíveskedjenek e czélra ajánlható tárgyaikat elküldeni akár a Magyar Paizs szerkesztőségéhez, akár Balaton Sándor rendezőhöz. Ez a nyári mulatság nem az eddigi szokásos, de uj mulattató pontokkal lesz gazdagítva. Hogy irta Csány László a családi nevet? Testvérének, Istvánnak egyetlen fiúgyermeke, Elek meghalt s a gyászjelentést a nagybátya, Csány László irta a következőleg: »Pallini Inkey Szidónia fájdalomtul leveretten jelenti Paulina, Melania és Carolina, leányainak nevekben is felejthetlen kedves férjének, s illetőleg édes attyoknak Csáni Csány Elek urnák, Zala megye egykori fő és tábla birájának folyó 1847 ik esztendei junius 18-án reggeli 2 és Va órakor életének 36 ik, házassági boldog együttlétüknek 5-ik évében, tüdő szélütés okozta hirtelen kimultát. — Kesergik őt a fentnevezett nő és három árvákon kivül: az egyetlen fiában teljes örömét élvezett édes anya, s e családi nagy csapás miatt a meghiusult remények sivatagján búsan merengő nagy bátya. A halottnak földi részei folyó hónap 21-én délutáni 5 órakor Alsó Csánban a családi temetőbe letetettek, az engesztelő áldozatok pedig folyó esztendei Julius 17-én ugyan Alsó Gs-mban fognak megtartatni.* A most Nóvák Mihálynál levő gyászjelentés az azdráshidai levéltárból való s igy van megczimezve : » Tekintetes Nagy Károly urnák, Tn Zalamegve alszbirájának Andráshidán.« A banda, utóbbi időben néhány év óta igen sürün járnak a rendőrségre az emberek, panaszolni, hogy ellopták ezt, meg azt a padlásról, a pinczéböl, a kamarából. Teguapelőtt aztán Pál rendörbiztos benyit Bölcsföldi István csizmadiá-