Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-07-30 / 31. szám

4 MAGYAR PAIZS 1908 julius 30. hoz a Berzsenyi-utczában. A fiatal feleség vasal. Az ember nem dolgozik csizmákon, otthon sincs, valószínű a városban tanulmányoz. A rendörbiztos látja, hogy itt egy rettenetes nagy raktár van a csizmadia szobában: ruhanemű, ágynemű, fejérnemű, s egyéb háziszerek, kandérzsirok, sonkák, üvegek, meszelök, nyirágseprük s egyéb értékes és értéktelen dolgok. Bölcsföldi is, a felesége is most a rendőrségi szobábau vannak. A holmikat ők hordták össze különböző házak padlásairól rendszerint este 10—11 óra tájt. A rendőrség azt állapította meg, hogy csak májustól fogva lopnak.. Pedig azt mi s még a rendőrség sem tudhatja, hogv mióta lopnak. Pardonn! nem is lopnak. Ók csak »elhozták« a portékákat. A magyar törvény szerint a tolvajra nem szabad azt mondani, hogy tolvaj, mert evvel becsületsértést követünk el s belekerülünk a dutyiba. Ók nem loptak, csak »kerítéseken, zárt ajtókon, lakatokon keresztül s jtét éjjeleken álkulcsokkal erőszakos felnyitásokat eszközölvén és behatolván pinczékbe, kamarákba, onnan másoknak jogos tulajdonaikban levő és letéteményezett portékáit törvényes uraknak megkérdezése, tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul saját birtokaikba vevényezve elhozták.« Bölcsföldinek pedig az ai élethistóriája, hogy eddig más községben lakván hasonló dolgokat művelt, onnan száműzték s itt talált alkalmas menedéket. Itt is elzárják majd pár hétig s ujabb városba tog menni, s igy tovább. De nem lesz bolond, hogy csizmát foltozgasson, mikor anélkül is megélhet urimódon. A kárvallottak jelentkezzenek a rendőrségen. B. 37 háztól »bozott« el portékát. A banda talán több tagból is áll. Kinevezés. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökévé a pénzügyminiszter az eddigi helyettest, Arany Izort nevezte ki. Halál. Özv. Grész Károlyné és gyermekei: Paula, János, Viktor, Irma, László, Elza, Ilona, Málvin, Béla, Gizella, valamint az összes rokonság szomorodott szivvel jelentik a legjobb férjnek és felejthetetlen édesapának Grész Károlynak folyó évi julius 29-én reggel 2Vi órakor életének 66-ik, boldog házasságának 35-ik évében, kinos szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei tolyó hó 30 án délután 5 órakor fognak beszenteltetni s a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szont mise-áldozat folyó évi julius 31-én reggel 8 órakor fog a zalaegerszegi róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1908 julius 29. Áldás és béke poraira! Szerencsétlenség a fogház építésénél. Julius 24-én pénteken d. u. 2 óra tájban borzalmas szerencsétlenség történt az épülőben levő zalaegerszegi fogháznál. Alig kezdtek munkába a munkások, amikor egy rettenetes zuhanás, recsegés, ropogás hallatszott. Azt lehetett hinni, hogy az egész épület összedől. Minden ember rohant le az állványokról, amelynek nagy része már össze volt zúzva. A tetőpárkánynak az a része, amely a padlás telől még nem volt alátámasztva, 8—10 méter hosszúságban leszakadt s magával sodort az állványról hét embert, akik közül ketten igen súlyosan megsérültek: Németh József a fején s Kenyeres Farkas József a fején s a mellén sérült meg. Németh József fejsebeit a szemben lakó Dr Haiász Miksa varrta be a saját lakásán, a többieket pedig Dr. Gráner Adolf vette kezelés alá a kórházban. Súlyos sérülése van még Kovács Ferencz kómivesnek s Lenovics Ferenczuek is. Belső sérülést szenvedett Kozáry Mihály napszámos. Ezeket a kórházba szállítottak. A többieknek a sérülése már nem annyira veszedelmes. Kenyeres Farkas József szombaton reggel a kórházban meghalt. Temetése vasárnap d u. volt nagy részvét mellett. A sírnál a szervezett munkásság nevében Sneff Károly kanizsai lakos gyászbeszédet tartott. A másik nagy sérült Németh József, akit Dr. Halász varrt össze, már szépen gyógyul s pár nap múlva az ágyat elhagyhatja. A szerencsétlenség helyén azonnal helyszíni vizsgálatot tartottak Szalay László vizsgálóbíró, Puskás Kálmán és Schmidt József mérnökök. Hogy ki a felelős, azt nem lehet eldönteni, mondják. (Itt a baj! Szedő.) Az épületet Weil és Szilárd budapesti vállalkozó építette s a munkálat hajszálig a tervezet szerint ment. Lehet, hggy a szerencsétlenség oka a nagysietség volt. A vizsgálatnak feltétlenül kikeli déri tenie, hogy kit terhel a felelősség. Vagy tán oly számításba nem jövő dolog az, ha egy-két munkás életét veszti? Ferencz Jözseí a rendőrségen. — Aztán szabadonbocsáttatott. Az utczáu egv kis csődület is keletkezett már tegnap, s melyik tréfából, melyik tudatlanságból évelódött egymással, hogy előkelő nevű embert fogott el a zalaegerszegi rendőrség nem kisebb embert, mint Ferencz Józsefet. Őfelségét ? tódította a harmadik. De szabadlábra helyezték — lélegzett löl a társaság. — Napirenden vannak itt a lopások s egyéb ilyen kellemes dolgok. Egy kocsisnak abban telik kedve, hogy hetek óta esténként be-becsenget a Wlassics-utczai házakhoz. Hazamenet Dr. Briglevics Károly nyakoncsipte kedden este ezt az ifjút, amint már istentudja hányadszorfoglalkozik itt csendháboritással. Ipse megiramodik, Briglevics utána, utolérvén a legény kiveszi a kést, Briglevics a pálczával elnadrágolja s rendőrt kiált. A 1 gény megint fut s a rendőr elfogja. A rendőrségen vallatóra fogják s a csendháboritásért sem büntetik meg, mert mikor kisült, hogy Ferencz Józsefnek hivják, Dr. Briglevics lemondott a a további vádról, nehogy valami felségsértési pörbe bonyolódjék. A Himnusz és a czimer az iskolákban. Appunyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek a mult évben alkotott törvényei elrendelik, hogy valamennyi népiskolában a Himnuszt és a czimert elhelyezzék és nemzeti zászlóval láttassanak el. A költségeket az állam viseli. A zalamegyei tanfelügyelőség küldötte az állami népiskoláknak a Himnuszt és a czimert, hegy az illető osztályokban kifüggesszék. A tanítók pedig színes papirosból készítsenek kis nemzeti zászlókat s ezekkel diszilsék még a czimert. Házasság. Haerter Adám főgimn. tanár aug. 4-én d. u. 6 §rakor tartja esküvőjét Mezöberénvben Jeszenszky Erzsikével. Előléptetett fogházőr. A győri kir. főügyész Léránt István zalaegerszegi kir. törvényszéki fogházőrt jelenlegi állomás helyén czimzetes fogház őrmesterré léptette elfi. Hatósagi mészárszék. A napokban Sopron város küldöttsége járt Zalaegerszegen és a hatósági mészárszéket tanulmányozta, mert Sopronban is ilyet akarnak felállítani. A küldöttségtagjai: Navratil Nándor dr. aljegyző és Lacza József hatósági állatorvos két napig időztek városunkban. Dr. Korbai Károly szívesen fogadta a küldöttséget s mindent megmagyarázott nekik. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyesületének 25 éves feunállása alkalmából 1908 augusztus 16 án tartandó emlékünnepély műsora: 1. Ünnepélyes istentiszteletre vonulás d. e. 9 órakor az egyesületi helyiségből. 2. 11 órakor díszközgyűlés az ipartestület nagytermében. Tárgy: a) Elnöki megnyitó, tartja: Kulcsár Gyula elnök ur, b) Az egyesület 25 éves múltjának ismertetése, tartja: Balaton Sándor társelnök ur. 3. Délután 1 órakor társas ebéd a »Korona szálló« nagytermében. Egy teríték ára 3 korona. Akik a társasebéden részt venni kívánnak, szíveskedjenek ezt Fángler Mihály ur füszerkereskedésében vagy Balaton Sándor urnái augusztus 12 ig bejelenteni. 4. Délután 4 órakor kivonulás a Kaszaházi kertben tartandó zártkörű tánczmulatságra. Belépő dij személyenkint 1 korona; egy tenejegy ára (három dobásra) 30 (illír. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A tiszta jövedelem felerésze a zalaegerszegi ipartestület elaggott iparosakat segélyező alapját, felerésze pedig az iparos ifjúság önképző egyesületét illeti. Hídépítés foly a kaszaházi uton, t. i. a kis Zala hidját is újra épitik a hidláLok kivételével. Leégett a Gógánhegy alatti Skublics-féle pajta hétfőn d. e. 11 és 12 óra közt, az ott összehordott terméssel együtt. A tüz oka valószínűleg a cséplőgép kazánjából kipattant szikra lehetett. A vadak. Itt már lovagiasságról vagy lovagiatlanságról szó sincs. Itt csak vadságról lehet szó. A Barossligetben öt legény támadott meg egy lányt. És a hősök természetesen erősebbek voltak, mint a gyönge lány teremtés. A lány följelentette az útonállókat. Egy bécsi embernek a kritikája a Magyar Paiz&ról. Ez a bécsi ember Fürst Pál, csak Bécsben lakik, de magyar ember és okos gondolkozású úriember. Noha ezelőtt 30 esztendővel még gyermekkorában távozott Magyarországból, előbb Horvátországban, most Bécsben lakik. Beszédjében látszik s nem is csuda, kissé nehézkes neki már a magyar nyelv. De hogy búz szülőhazájához, mutatja az, hogy Magyarországon évenként megváltja 8 koronáért az útlevelet,, nem azért, hogy szüksége volna rá, hanem csak azért, hogy a Tisza féle 10 évig nem jelentkezési kihonositási törvény utói ne érje öt is, mint Kossuth Lajost, hogy maradjon meg magyar honosnak. Ez a Fürst Pál most pár hétig Zalaegerszegen időzik rokonainál. Véletlenül a kezébe akadt egy Magyar Paizs. Azonnal hozzám jött s leguberálta érte a 4 korona évi előfizetési diját s azt mondja, hogy hiszen ez fájin lap minden okos ember előtt, s a magyar ember glőtt pedig épen derék lap. Egyetlen egy nagy hibája van ennsk a lapnak, azt mondja, az, hogy akik olvasták: nem értik; akik pedig megértenék : azok nem olvassák. — Ez a kritika akár dicsérő a Magyar Paizsra, akár lesújtó: mindegy; amit Fürst Pál ur mondott, az igaz. S ezt az igazságot ide lejegyeztem. Uj iparfelügyelői kerületek a Magyarország irja: A kereskedelemügyi miniszter az iparfelügyeleti szolgálatnak további déczentrálizálása czéljából f. évi augusztus elsejével Ipolyság, Veszprém, Zalaegerszeg és Nagyszeben székhelylyel 5 uj iparfelügyelői kerületet létesített s a jelenlegi beszterczebányai, losonczi, soproni, győri, szombathelyi, kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói és segesvári iparfelügyelői kerület területi beosztását a székhely változatlan meghagyása mellet megfelelően megváltoztatta. Elvitték a rendőrség némáját. Akik a rendőrségen megfordultak, láthattak ott egy idegen süketnéma fiút ténferegni. Szelid volt a gyámoltalan s ugy megszokott már, mintha itt nevelték volna, pedig messziről vetődött ide. Évekkel ezelőtt a városban csavargáson érték, bevitték a rendőrségre s ott voit egész csütörtökig. Keresték, kuttatták a hozzátartozoit, de sikertelenül, Senki sem akadt, ki magáénak tulajdonította volna. Végre néhány héttel ezelőt megújított körözvényre az a válasz érkezett Nagyváradról, hogy az aradi siketnéma intézetből 1906. évi november 11-én eltűnt egy fiu s kérték az itt letartóztatottnak a fényképét. Erről aztán megállapították, hogy az eltűnt Bara Tivadar fiúval azonos. Az anyja is ráismert. Mult csütörtökön tehát elvitte egy polgári ruhában öltözött rendőr Nagyváradra, ahol átadták az ott élő édes anyjának, Bara Fáta oláh asszonynak. Csere tanulok. Aki Zalaegerszegről a tapolczai polgáriskolába akarja a fiát vinni: szóljon Záborszky Imre zalaegerszegi igazgató-tanítónak útbaigazításért, hogy egy tapolczai családhoz utasitsa, kinek a fia Zalaegerszegen fog tanulni. A két családnak a fiai kölcsönösen nyernének lakást és teljes ellátást, egyik a másik családjában. 2—3 Helyi D3L©"b± piacz. Buza 22 — 23-20 Széna 10-12 — Rozs 18"-•20 Zsuppszalma 4 — 6 — ^rpa 18 — Takarmány 6 — 8-Zab 18-— Alom 4-— — 06 Tengeri 16-— Egy kéve —•40 -•60 Búzaliszt 36 — 44'— Zsír kilónként 2 — Rozsliszt 48 — Vörösüagyma 1824 — Búzadara 30 — Tojás (100) 6 — 7-— Bab 20' — I. r. ölfa 42 — Lencse 8890 — II. r. ölfa 38 — Burgonya ti — Marhahús — 80, 104, 120 K. Városi székben marhahús — 72, —"80, — 88, borjúhús —96. 104 kilónkint. Megyeiek Fraoz von Hertelendy Obergespan. A Zala irja a következőt: A mi volt főispánunkat Hertelendy Feienczet, a zalamegyei gazdasági egylet elnökét titulálják igy a temesmegyei lapok. Hertelendy most népszerű főispánja Temesmegyének, — azonban népszerűsége a minap csorbát szenvedett. A napokban, hogy Lipót Szalvátor fóherczeg meglátogatta Temesvárt, a főherczeghez tisztelegni mentek Hertelendy főispán és Telbisz Károly polgármester és a vendégkönyvbe igy irták be neveiket: íranz von Hertelendy, Obergespann. Kari von Telbisz, Bürgermeister. Kétségtelen, hogy a főispán és a polgármester urak kissé furcsán jártak el és a temesi lapok leczkéje nem alaptalan. Mert arra senkit nem kényszerítenek, hogy németül irkáljanak a fóherczeg vendégkönyvébe. — Ezt még az udvari etiket sem kívánja meg. És legkevésbbé kívánja meg Magyarország területén a magyar kormány képviselőjétől és egy magyar város poJgármesteréi tői. Nagyváradon mindenki magyarul irta be ! nevét és Szalvátor őfensége semmivel sem lett zordonabb. Amiből az következik, hogy felesleges