Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-20 / 34. szám

1908. szeptember 3. MAGYAR PAIZS 5 egyesületek; a kath. legényegylet, s a kereskedő ifjak köre, azonkívül számosan a város intelligencziája közül. Kulcsár Gyula fögimnázinmi tanár elnöki megnyitójában vázolta az ünnep jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti egység öntudata, mely a nemzetet elbatározó tettekre képesiti, csak ugy fejlődhetik ki, ha vannak fogalmak, melyek a nemzet összes rétegeinek elméjében egyformán világlanak; ha vannak érzések, vágyak, törekvések, melyek mindenki szivét egyformán hevitik; ha vannak emlékek, melyek mindenkivel közösek. Beszéde végén felszólította Balaton Sándor társelnököt, hogy dolgozatát, az egyesület 25 éves történetét, olvassa föl. Fölemelő érzések közt hallgatták a tagok az egyesület sorsának érdekes változásait, hogyan hozta össze a családtalan iparossegédeket, hogyan teljesitette a betegsegélyezés nemes munkáját, hogyan iparkodott tagjait műveltségben, jó erkölcsökben gyarapítani. Méltatta a derék dolgozat a vezető férfiak érdemeit: Udvardy Ignácz, Balaton József volt apát, Bődy József, Papp Alajos elnökök, Jády Károly jelenlegi pénztárnok igazán derék munkát végeztek s igaz érdemei voltak annak is, ki föiött a felolvasó szerényen át akart siklani: Balaton Sándornak. — Kulcsár Gyula elnök azzal zárta be a közgyűlést, hogy megköszönte Balaton Sándor nagy szorgalomra valló felolvasását, s reményét fejezte ki, hogy az egyesület alkalmas kerete lesz a jövőben a népakadémiának, amit mostanában az egísz müveit világon szeivezni iparkodnak. Délután 1 órakor bankett volt a kaszinó nagytermében, ahol lelkes felköszöntők hangzottak el s vidám kedvben, czigányzene mellett 4 óráig voltak együtt azok, akik a közgyűlésen Képviselve voltak. —r —a. Egyről-másról. Valahol — egy bizonyos ifjúsági egyesületről van szó.. Ez a testület egy határozatot hozott. A határozat arra kötelezi az egyesület minden tagját, hogy egy másik. ha=onczélu egyesületet, semmiképp se segítsenek elő. És azt is czélozza még, hogy annak viga'mi mulatságaikat megjelenésükkel előmozdítani, segíteni nem szabad. Mi ez'' — De halljuk meg azt is, hogy miért nem? — Tudniillik, a »humánus« határozatot hozó egyesületnek mulatságai bizonyos okoknál fogva soh'sem szoktak sikerülni. E feletti boszankodásuknak nyilt, nyers jelét adva: meghozták a nevezett határozatot. Most már érthetjük! Tehát, ha nekem nem — neked se! Ah, ez szép, nemes dolog! Ehhez kommentárra sincs szükség. Csak az a fájdalmas, hogy egy önképző egyesületnek ilyen irányú tendentiája veszedelmes; és az ilyen szellemben nevelt iljuság kezébe is veszedelmes átadni idővel egy szép országot, kivált, ha annak: »inagyarok bazája« a neve . . . * Egy hozzám nagyon közel álló, velem egykorú lelkes magyar fiúval nem régen erősen vitatkoz tunk az irói szerénységről. Ő ugy állította, hogy az nagyon helyes és dicséretes dolog, ha egy iró, pld. szerénységből névaláírás nélkül ir. En az ellenkezőjét vitattam. Elosorakoztattam jeles, nagy íróink egész seregét, s kérdeztem, melyiknél talá'ja meg az irói szerénységet. És most is azt kérdezem, hogy miért ne írná a műve alá az a bizonyos a nevét — csupa szerénységből? És azt is mondom, hogy büszke lehet mindenkor az a név, amely oly nagy lelkeknek tulajdonosaivá lehetett, mint volt Petőfié, Jókaié stb Aki név nélkül dolgozik, annak más hátterének is kell lenni. Pld. az illető dolgozatait igen hatalmasaknak gondolja az ő kis nevéhez, s. azt hiszi, hogy az munkáinak becsét kisebbíti, vagy ellenkezőleg stb. És elvégre is, az olvasó közönségnek jó! eshetik tudni azt, hogy .kinek tartozik hálával olyan eszmék megírásáért, amely annak szórakozást nyújtott; vagy mondjuk annak érdekeit védte és helyeslését megnyerte! Én pedig még azt is merem gondolni, hogy az iró, aki önzetlenségből hazája és embertársai érdekében fárad és dolgozik, egy kis hálát és elismerést Ciak megérdemel! * Milyen a világ! Országszerte nagy hű hót csaptak a levegő meghódítása jegyében. Igy van ez mindig! Német csinálta tehát nagy dolog történt; de lett abból kisebb is! Mire a mámorból egy kissé kij >zanodtak, arra már Zeppelin gróf találmánya sem tudott annyira és olyan jól röpülni, mint azt a tárogatók harsogták. Ez is egy tanulság! Csináljon, találjon ki valami históriát az idegen, még nem is látták, a valóságról meggyőződve sincsenek, s már is Zeppelin poruljárt szerkezetének repülését is felülmúlóan dicsőítik az egekbe. De csináljunk csak mi valamit, ami dicséretre, bámulatra érdemes volna: nem vesz a világ oly nagy hangon tudomást arról! Jah, mert akkor mi vagyunk és nem ők . . . Különben attól ne tartsunk ' A mi honfitársaink nem törik ilyesmin a fejüket. Mindennél hálásabb dolog — ő nékik — tudományukat arra használni fel, miként lehet honfitársukat könnyebben kijátszani s megrövidíteni. ,

t Inkább egymás ellen küzdenek, csakhogy megfosszák egymást annak a lehetőségétől, hogy valamelyik honfitársát olyan dicsőség érje, mert fájna neki, hogy a kitüntetés miért éppen azt éri . . . akkor inkább egy idegent. . . Szegény Hazám . . . * Elszorult a szivem, amikor a napokban egyik barátommal beszélgettem, akinek testvér-öccse a közös ármádiában tiszt-növendék. Előhozakodott ö, a barátom, hogy mit és hogyan is beszélt az ö öccse a katonai nevelésről és az ott uralkodó szellemről. Ismertem én is a fiut. Értelmes, tüzesvérü fajmagyar; 16 éves korában ment Ausztriába a katonai neveidébe. És akkor, amikor barátom beszélte egész ártatlanul, őszintén az öccsén végbement változást: csak bámultam; de a bámulatba egy bizonyos nemű keserűség is vegyült. A társország közös hadseregének nincs közös nyelve, mert még az oktató katona-tanárok sem tudnak magyarul. Azok előtt ami nekünk szent: az bűn; ami dicső és drága: az smarn! Kiket bálványoztunk, kik fenntartó, védő szellemünk, a volt félistenek, a mi büszkeségeink: lázadók, összeesküvők, akik csak bitót érdemelnek . . . Volt az is . . . Lelkünkbevágó dolgok ezek. Sajgott a szivem, összeszorult az öklöm, amikor barátom mondta, hogy az ö öccse a Kossuth nótának már annyira nem barátja, hogy legyen bárhol, egyedül egy erdőségben, még ott sem venné szájára . . . Hát ilyen lelked van, magyar! Hol van régi nemes bü-zkeséged, daczos önérzeted!? Báb vagy, melyet átgyúrhatnak?! Még azt is mondta: „Nagy idök

u esetén nem fogna nemzete élére állni . . . »Romlásnak indult hajdan erős magyar . . .« Hejh, de szomorú igazságot mondtál, Te nagy ember! . . . Hegedűs íerencz. Heti hirek Helyiek. A bálás tanítvány. A háladatosság ritka madár, de ha néha megjelenik, olyan kellemesen érinti az embert, mint fáradt utast az árnyas lenge szellő. Budapestről kaptunk levelet, melyben Ka-<zús L"jos nagyvendéglős meleg üdvjzletét küldi Zdborszky Imre öreg bajtársunknak, kit hosszas buzgó tanítóskodása után igazgatói czimmel tüntetett ki a kormány. Kastás hajdan tanítványa volt Záborszkynak, igen kellemesen emlékszik vissza a jó tanítóra, hálával van eltelve iránta, üdvözli most ez alkalommal s örvend, hogy jó tanítója most hosszas fáradtságos munkálkodásának gyümölcséül a magyarság közművelődésének egyik bajnokaként az elismerésnek egy kis édes gyümölcsét élvezheti. — Mi szintén örömmel közvetítjük levelének e tartalmát, mert látjuk, hogy a hála még nem veszett ki az emberekből. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 fMai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a múltkori* 1 7032 K 27 f) összehív, a Magyar Paizs gyűjtése máig 17032 K 77 fill. A kiknél tavalyi gyűjtő iv van még, szíveskedjenek bármily csekély i összeggel beküldeni. ! A Csány szoborbizottságnak gyűlési határozatából a nyár folyamán Zalaegerszegen tombolajátékkal összekötött mulatságot rendez a bizottság, valamelyik kertben. A tombola részt Balaton Sándor szoborbizottsági tag fogja rendezni. A kis írsolandó tárgyakat szíves adományokból állítjuk össze. Azért tisztelettel kérjük az érdeklődőket, a helybelieket is, a távoliakat is, szíveskedjenek e czélra ajánlható tárgyaikat elküldeni akár a Magyar Paizs szerkesztőségéhez, akár Balaton Sándor rendezőhöz. Ez a nyári mulatság nem az eddigi szokásos, de uj mulattató pontokkal lesz gazdagítva. Nagy gyász érte Dr. Thassy Gábor vármegyei tiszti főorvost. Apósa Dr. Hérics Tóth János curiai tanácselnök Zalaegerszegen, ahol családja körében tartózkodott aug. 17-én este 67 éves korában elhunyt. Elhalálozása érzékeny veszteség a magyar jogászvilágra, mert az elhunyt a magyar bírói kar általánosan ismert kitűnősége volt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Hérics Tóth Jánosné, Jaáki Tóth Mária a saját maga, valamint gyermekei: dr. Hérics Tóth Lajos, dr. Hérics Tóth Jenő és Thassy Gáborné, Hérics Tóth Jolán; menyei: Hérics TóthLajosné, Teölvári és Gyomoréi Gyömörey Kata, Hérics Tóth Jenöné, Véssei Véssey Vilma; veje: dr Miskei és Monostori Thassy Gábor; unokái; Hérics Tóth Vilma és Mária, Thassy Jolán és Mihály; valamint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelenti, hogy forrón szeretett férje, a legjobb atya, após, nagyatva és rokon: Dr. Jaáki Hérics Tóth János m. kir. curiai tanácselnök boldog házasságának 39 ik, tevékeny és önzetlen életének 67 ik évében, hosszú és türelmes szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, Zalaegerszegen 1908. évi augusztus hó 17 én este Vall órakor az Úrban csendesen elszenderült, A megboldogult drága teteme f. hó 19 én délelőtt 10 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint Zalaegerszegen beszenteltetni és Nagykanizsára szállíttatni, s ott f. hó 20-án délután 3 órakor a temető halottas házából a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise Zalaegerszegen 19-én reggel 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Mindnyájunk szeretete legyen kísérője. Köszönetn7ilvánitás. Egyesületünk mult vasárnap tartott 25 éves emlékünnepélyén ennek alapító és tiszteletbeli elnöke Udvary Ignácz felső kereskedelmi iskolai nyug. igazgató ur az egyesület iránt kezdettől fogva tanúsított meleg érdeklődésének szép tanújelét szolgáltatta azzal, hogy könyvtárunk javára 100 koronát adományozott. Amidőn adományát ezúton is hálás szívvel megköszönjük, — kívánjuk: kisérje az Ég áldása nemes jótevőnket! — A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egyletének elnöksége. A haji tolvajok czimü mult heti helyi hírünkre vonatkozólag Kummer Gyula ur kijelenti, hogy az ott felemlített mulatság nem nála történt. Mi készséggel kiigazítjuk a hibát. ; A zalaegerszegi állami főgimnáziumban a javító, pótló, felvételi és magánvizsgálatok aug. 30-án reggel 8 órakor kezdődnek. E vizsgálatokra az illető tanulók hozzák magukkal előző évi iskolai bizonyítványukat. A beiratások a jövő isk. évre szept. 1—3-ik napjain lesznek. A tanulók felvétel czéljából a szülő vagy gyám kíséretében tartoznak az igazgatóságnál jelentkezni a következő okmányokkal: 1. az előző évben nyert iskolai bizonyítvány, 2. ujraoltdsi bizonyítvány. Oly tanulók, akik először iratkoznak be az intézet bármely osztályába, születési bizonyítványt is hoznak, akik pedig az előző évben is tanulói voltak az intézetnek, bemutatják a Rend- és fegyelmi szabályokat. Beiratáskor felvételi és egyéb dijak czimén 15 K 30 f fizetendő. E dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Izraelita tanulók ugyancsak a beíratásnál hittani dijul 8, ill. (vidékiek) 12 koronát fizetnek. Az egész évi tandíj 60 K, maly négy 15 koronás részletben fizethető; az első részlet legkésőbben okt. 15-ig. Jó elómenetelü szegénysorsú tauulók szept. 15-ig az igazgatósághoz tandíjmentességért folyamodhatnak. A tanév megnyitása szept. 4-én lesz. Szept. 5-re a tanulók lássák el magukat a szükséges tankönyvekkel s hozzák ezeket magukkal az iskolába, hogy használhatóságukról az osztályfők