Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-08-20 / 34. szám

4 M A CT Y \ R PAIZS 1908 augusztus 20. meggyőződhessenek. Az igazgatóság figyelmezteti a t. szülőket és a tanulókat, hogy régibb kiadású, rongyos és telefirkált könyveket ne vásároljanak, mert ily könyveket az iskolában használni nem szabad. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál a rendes- és magántanulók felvétele és beiratása szeptember 1, 2, 3, 4. és 5-én délelőtt 8—12 óráig történik, még pedig a következő sorrendben: 1 és 2-án a két első osztály; 3-án a második; 4 én a harmadik és 5 én a negyedik osztály. Magánvizsgák aug. 31-én a délelőtti órákban, javitó vizsgák pedig szept. 2 án délután 2 órakor tartatnak meg. A tanév megnyitása szept. 7-én reggel 8 órakor Veni Sancteval- veszi kezdetét. A rendes tanitás szept. 9-én reggel 8 órakor kezdődik. A felvétetni kivánó tanuló szülője, vagy annak helyettese kíséretében személyesen tartozik megjelenni s beiratáskor iskolai bizonyítványát az igazgatónak bemutatni. Akik először iratkoznak be iskolánk bármely osztályába, tartoznak keresztlevelüket, illetve születési bizonyítványukat beadni. A polgári leányiskola első osztályába oly növendék vehető fel, aki életének 9 ik évét betöltötte, s aki az elemi iskola negyedik osztályát sikerrel végezte. Tandíj egész évre 12 K, felvételi díj 2 K, értesítői díj 1 K, hozzájárulási díj az orsz. tan. nyugdíjintézet czéljaira 30 fillér; tintapénz 20 f. A franczianyelv tanításáért havonkint 2 K fizetendő. Ingyen tankönyvek használatáért 1 K 20 fillért kell fizetni az >lfj. Segitö-egyesület« gondozójánál. A szegénysorsu példás magaviseletű és jó bizonyítvánnyal bíró tanulók egész, vagy féitandij elengedésben részesülhetnek. A tandíjmentességi kérvényeket Zalamegye kir. tanfelügyelőjéhez kell czimezni, s beiratáskor az igazgatónak átadni. Tandíj elengedésért csak a növendék szülője, vagy annak helyettese folyamodhatik. A kérvényhez csatolni kell szegénységi bizonyítványt és iskolai bizonylatot. Állami tisztviselők s tanügyi pályán működök szegénységi bizonylat nélkül folyamodhatnak tandíj elengedésért; de akkor a beadványra 1 koronás bélyeget s a mellékletekre pedig 30 filléres bélyeget kell ragasztani. Azon tanulók, akik a polgári leányiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték s a tervbe vett női kézimunka tanfolyamnak növendékei akarnak lenni, azok a beiratás tartama alatt elöjegyeztethetik magukat. Zalaegerszeg, 1908 aug. 18. Kászonyi Mihály igazgató. A zalaegerszegi szülők figje mebe Egy megyénkbeli egészséges, szép vidéken lakó intelligens, falusi tanitó cserébe adná a zalaegerszegi főgimnázium I-sö osztályába járó liát falusi levegőre (levegő változtatásra) utalt vagy másféle életkörülmények miatt kiadó fiúért, vagy leányért. Czim a szerkesztőségben megtudható. H©l3r± 3=L©"b± piacz. Buza 22- — 23-20 Széna 10-12Rozs 18--•20 Zsuppszalma 4 — 6 — .n_rpa 18Takarmány 6 — 8-Zab 18-— Alom 4 — — 06 Tengeri 16 — Egy kéve —•40 -•60 Búzaliszt 36 — 44 — Zsír kilónként 2 — Rozsliszt 48 — Vörösnagyma 1824-Búzadara 30-Tojás (100) 6 — 7 — Bab 20-— I. r. ölfa 42 — Lencse 8890 — U. r. ölfa 38 — Burgonya 6-— Marhahús —'80, 1 04, 1'20K. Megyeiek Anna-bál Balatonfüreden. Zalavármegye ifjúsága és a fürdőigazgatóság fényesen sikerült Anna bált rendezett Balatonfüreden. A védnöki tisztet Batthyony Púi gróf főispán és neje töltötték be. Az e'só négyest negyven pár tánczolta. A következő hölgyek jelentek meg: Abráoví Kornélia (Budapest), báró Splényi Ödönné—Blaha Lujza, Bubinek Gyuláné (Budapest), Vierián Elekné, Watty Józsefné és leánya (Baja), özv. Weingruber Nándorné és Jeánya (Budapest), Szalay Gézáné, Lithvay Bózsika (Pilisszántó), Honnel Margit (Budapest), Galamb Istvánné és leánya (Veszprém), Bank Rózsika, Jurairek Jánosné, özv. Gaál Lajosné és leánya (Veszprém), Kelemen Samuné és leánya, (Szatmár), Bermüller Alajosué és leánya (Pápa), gróf Batt lyány Józsefné (Zalac.-ány), Bessenyey Ferenczné, dr. Herczfeld Samuné és leánya, Molnár Miklósné, GálócziÁrpádné ésieánya, Nagy Erzsike, (Budapest), j Csikvándy Ernőné (Csikvánd), Vilner Gyuláné (Veszprém). Urhelyi Ahjosné (Arad), Szabó Margit (Aiad) Mesterházy Jenoné, Taráim Ferenczné, Bezerédy I.ászlóné, Kenéssey Pográczné, dr. Izsó Viktorné, Kenessey Pepike és Emus (Veszprém), Schiíl'uer Rudolfné (Fiume) Schinnerlich Mórné, (Budapest), Szűcs Dezsöné és leánya (Badacsony), Blaha Sándorné, Lenk Ödönné és leánya, Zemand Károlyné és két leánya stb. A táncz kedélyes hangulatban reggel 7 óráig tartott. A főrendező Bubics Tivadar Zalavármegye aljegyzője és Moy B. István a fürdöintézet felügyelője volt. Kisfaludy Sándor háza. Badacsonyban az a ház, amelyben valamikor a Himfy költője legszebb balatoni regéit irta. még most is áll és Esterházy Miklós herczeg tulajdona. A Balatoni Szövetség most megkérte Esterházy Miklós herczeget, hogy a házat engedje át a szövetségnek, amely rendbehozva, a költő emlékének akarja szenlelni. A herczeg a ház egyik szobáját engedte át a szövetségnek, amelyben most Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor arczképeit és fönmaradt emléktárgyait helyezik el. A Balatoni Szövetség azon buzgólkodik, hogy az átengedett szobából egész kis muzeum-félét csináljon a nagy költő emlékezetére. Búcsújárás. Zalakoppány és környékének vallásos népe Békefi Elek igazgató-tanítónak, mint róm. kath. kántornak kezdeményezése és vezetése alatt, annak örömére, hogy a bortermelésből élő községnek s környékének a filloxera pusztítása nyomán másfél év óta tartó felújítási küzdelme (ugyancsak a nevezett tanítójuk vezetésével és útmutatásával) immár teljesen és sikeresen befejeztetvén, szőlőhegyeik előbbi termékenysége és vele a hajdani jólét visszatérőben- van, népes zarándok útra Nagymáriaczellbe indul szept. 8-án, vagyis kisasszony napján. Az utazás kizárólag vasúton történik és az ott tartózkodással együtt 4 napot vesz igénybe. Résztvenni óhajtók jelentkezhetnek s uti költségről és minden egyéb tudnivalókról felvilágosítást nyerhetnek (legkésőbb szept. 5-ikéig) Békefi Elek igazgató-tanítónál Zalakopp .nyban. Megemlítjük még, hogy a zarándoklat lelki vezetését Békefinek testvéröccse Berkovics József szepetneki (nagykanizsai jcfrás) plébános teljesiti. A takarékpénztár CBalója. Vakmerő módon csalta meg az alsólendvai takarékpénztárt egy parasztember. Hamis nevet mondott be, kölcsönt kért és a takarékpénztár egyik tisztviselője miután meggyőződött arról, hogy a bemondott név gazdájának nagy kiterjedésű, tehermentes birtokai vannak Lentikápolnán, átadott néki egy adóslevelet, a melyre a csaló két nevet ráhamisitott és az igy felvett kétezer koronányi összeggel eltűnt a környékről. Hosszú kutatás után a csendőrség kiderítette az eset részleteit, a szökés módját és már csak napok kérdése, hogy a körmönfont csaló hurokra kerül. Azt hiszik, hogy Csótár György rédiosi lakós volt a csaló, aki el is tüut a vidékről. Csótár Zakó István lentikápolnai gazdaember nevét hamisította s tanúnak aláirta még Potobszky Karoly lentii segédjegyzó nevét is. Ez a csalás még a mult hónap 23 ika táján történt. Csótár állítólag Topliczára ment, ahol takarékba tette a 2000 koronát. Itt azonban a legszorgosabb nyomozás daczára sem volt idáig feltalálható, miért is elrendelték körözését. Személyleírása: 60 év körüli, alacsony, görnyedt testalkatú, soványarczu, őszbevegyült hajú, rövid bajuszu, pórias öltözetű; eltűnésekor fekete téli dolmány, téli nadrág és csizma volt rajta. Rémes gyilkosság színhelye volt Nagykapornak község a legutóbbi országos vásárja alkalmával. Csillag József tilaji lakós a marhavásárról bejövet a vendéglőbe alighogy betette a lábát már is verekedőkre akadt Fincza János németfalusi legény személyében, aki régi haragosát Benczik János tilaji legényt kezdte ütlegelni. Csillag József, hogy falusfelét védje, pirongatni és a verekedésről lebeszélni kezdte' a verekedő legényt, aki erre zsebébe nyúlt a késéért és mielőtt a békéltető Csillag József elmenekülhetett volna ugy szúrta hasba, hogy rögtön meghalt. Neje és 4 árvája siratja. A gyilkost a csendőrök azonnal elfogták. Meggyilkolta a nagyapját. Bali József 18 éves botfai legény f. hó ]6-án vasárnap délelőtt a botfai hegyen karóval agyonütötte nagyapját: Varga Gergelyt. A gyilkossá ot hideg megfontoltsággal hajtotta végre. Azzal okolja meg cselekedetét, hogy nagyapja házsártos, veszekedő természetű volt, és az egész családot agyonlövéssel fenyegette. Már a bírái kezében van a gyilkos. A tapolcai athlétikai klub aug. 20 án d. u4 órakor a vásártéren, versenynyel egybekötött sport ünnepélyt rendez részben a tapolczai tüzkárosultak javára. Belépő dij 50 fillér. A zalabéri csendélet czimü mult heti hírünkben megemlítettük, hogy az ott leirt hajszáról csak egyoldalú tájékozottságunk van, azért minden megjegyzés nélkül pusztán a hirt registráltuk. Günsberger Gyula ur erre a hírre a következő nyilatkozatot küldte be: Válasz a „Zalabéri csendélet" czimü közleményre. A »Magyar Paizs« czimü lap f. hó 13-iki számában a zalabéri csendélet czimén egy közlemény jelent meg ellenem, nyilván Felner Manó tanitó sugalmazásából, amely leírja, hogy én az ottani izraelita tanítót Felner Manót és áldott állapotban levő nejét üldözöm, sőt őket fiammal együtt tettlegesen bántalmaztam is. Az egész eset elferdítve került a nyilvánosság elé, mert a dolog megfordítva áll és az üldöző és verekedő nem én vagyok, hanem a tanitó, aki az én gyenge testalkatú 17 éves fiamat f. hó 11-én este az olvasókörben orozva megtámadta és botjával véresre verte. A bűnügyi feljelentés megtételével ügyvédemet már másnap meg is bíztam. A tanitó egy czivakodó ember, kinek nemcsak velem, hanem hitközségüuk többi tagjaival is volt már sok baja. Egyúttal kijelentem, hogy a közleményben foglalt valótlan állítások miatt is az illetékes bíróságnál szintén orvoslást fogok keresni. Zalabér, 1908 augusztus 14. Tisztelettel Günsberger Gyula. Mi ezek után kijelentjük, hogy a két ellenséges fél közé nem állhatunk birának; az emiitett hír senkivel szemben sem volt ellenséges; a kapott értesülés alapján látjuk, hogy ez tisztán magánügy, abba pedig sem a nagyobb, sem a kisebb újságoknak nincsen beleszólási jogu<. A két fél intézze el ezt ugy, ahogy jónak látja. Gotterhalte Nagykanizsán, Kossuth Lajos képe alatt. A Zala írja: Kínos és nagymértékben érthetetlen jelenet játszódott le minap este a nagykanizsai Vaskapu vendéglő ama termében, melyben a nagykanizsai első magyar asztaltársaság szokta tartani összejöveteleit. A nagyobb szabású botrányra az adott okot, hogy egy magáról megfeledkezett ember a czigányokkal tüutetően húzatta az átkos Gotterhaltet, majd midőn a jelenlevők ez ellen igen erélyesen tiltakoztak, horvát nótákat kezdett játszani. A magyartalan érzelmű ember Lukács Jenő nagykanizsai pénzügyőri szemlész, a nagykanizsai pénzügyőrség vezetője. Neve után Ítélve magyar származásúnak kell öt tartanunk és ezért vaskapubeli viselkedése megmagyarázhatatlan előttünk. A szemlész elfoglalta az asztaltársaság termét és Kossuth Lajos és Petőfi Sándor arczképe alatt a Gotterhaltet kezdte játszatni. — Ekkor érkezett oda hazafias asztaltársaságunk több tagja, kik megbotránkozva tiltakoztak a fin-incz ízléstelen merénylete ellen. Ám ez sem hagyta magát; ráparancsolt a czigányokra — hogy csak húzza a Gotterhaltet, majd midőn a vésztjósló tekintetből kezdett rosszat kiolvasni, kardot akart rántani. — Nem való kard fináncz kezébe, figyelmeztették a jelenvoltak a szemlészt, majd midőn látták, hogy a fölhevült emberrel csak igen nagy botrány árán végezhetnének, megvetéssel távoztak, bár közel voltak ahhoz, hogy a szemlész kedv ét elveszik a Gotterhaltetól. Végül egy rendőrtiszt lépett közbe, ki megtiltotta, hogy a szemlész a közönség kedélyét izgassa, mire ez abbanhagyta a Gottertaltet és horvát nótákra tért át. Az asztaltársaság tagjainak sorában nagy felháborodást keltett ez az eset és remélik, hogy a szemlész felettes hatósága, melyet értesítenek a dologról, ezt a merényletet nem hagyja megtorlatlanul. Panasz. Pálfiszegi olöfizetőnk panaszt emelt, hogy a »Magyar Paizst« vagy későn, akkor is át lapozva, elolvasva, vagy sohasem kapja meg. A csoukahegyháti postai ügynökséget felkérjük, hogy az újságot a rendes időben kézbesitesse, mert azt az előfizetők a maguk számára hordatják, nem pedig a kű'dönczére vagy a máséra. TávoliaK «Felhívás kartársainkhoz! Az Eötvös-alap országos tanitói segélyegyesület augusztus 22 iki közgyűlésén uj tisztikar s a Ferencz József Tanítók-Házába uj gondnok választandó. A régi tisztviselők helye olyanokkal töltendő be, akinek l egyénisége, közismert tevékenysége nemcsak biztosit afelől, hogy a tanítóságnak az alap iránt való bizalma közel jövőben fokozódni, erősbödni fog, de biztositél: arra nézve is, hogy a nagy