Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-24 / 52. szám

4 MAGYAR PAIZS 1908. deczember 24 özemei részére 3 évre szükséges mennyiséget a mérlegekből kellett volna hogy rendeljen. Ezek előállításával egy csomó munkáskéz szerzett volna gyakorlottságot. Ezek ma már hasznos szakerői lennének a vidéki műhelyeknek. A mikor ezt figyelmen kivül hagyták, azt tették, a mit olyan ember tesz, a ki alapfalak nélkül, homokos talajra, emeletes házat épit. * Lesz-e kitüntetés? A mértékügyek körül már volt egy kitüntetés, mely alkalomból uz egyénnek más téren szerzett érdemei lettek a mértéktörvény javaslat köpenyege alatt erkölcsileg megjutalmazva. Ez alkalommal szintén fog hozni az uj esztendő kitüntetéseket. Mondhatom, hogy a központi bizottság férfiai, a mi a munka mennyiséget illeti, a legnagyobb kitüntetést érdemlik meg. Ez a kitüntetés azonban csak anyagiakban volna megadandó, az erkölcsi jutalom fenn volna tartandó arra az időre, ha kiderül, hogy a gépezet ugy forog, hogy se a hazai ipar, se a közönség az uj törvény végrehajtása körül sérelmet nem szenved. Ezt annál inkább kívánatosnak tarthatnék, mert eddig sajnos, minden téren a levéltári adatgjártók és a végrehajtás körül a közönségre sérelmes rendeletek gyártóit szokták eddig mindig kitüntetni. Azoknak munkája felett pedig, a kik használni tudnak az ügyeknek, a kik hasznára voltak a szolgálatnak, napirendre térnek. * ludnivalók a mértéktörvény végrehajtásáról. A „Magyar Paizs "-ból látom, hogy egy iparkamara hozzáférhetővé kívánja tenni a mértéktörvényt a végrehajtási rendeletekkel, kiadva füzet alakban a közönség számára. E tervben több gyakorlati bölcsesség nyilatkozik meg, mint a mennyivel idáig a törvény előkészítését kezelték. Me»nyivel jobban tudták volna az egész dolgot megcsinálni, ha a kamarák jeles embereivel egyetértve készítik elő. — A hordóhitelesitö hivatalok átmeneti fenntartása. Dolgoznak a kamarák is. Nagy baj származnék a kádár iparra abból, ha a hordóhitelesitö hivatalokat minden átmenet nélkül megszüntetnék ott, a hol hordójelző állomásról a törvényhatóság nem gondoskodhatott,. Ennek javaslatát czélozza egyik kamarai tag által beadott javaslat, mely igy szól: Az 1907. V. t. cz. 25. § a értelmében felállítandó hordójelzö hivatalok berendezéséről, szakemberek kiképzéséről, illetményük megállapításáról és ennek fedezetéről sem a törvényhatóságok nem gondoskodhattak, sem a belügyminiszter a törvény 25. §. II. bekezdésében előirt intézkedéseket az idő rövidsége miatt meg nem tehette. Ily előkészületien állapotban, ha a törvény erőszakolva végrehajtatnék és az eddigi hordóhitelesitö állomások beszüntettetnének és azok működése helyett csak távoli központokon felállított hivatalokban lehetne a hordók űrtartalmát hitelesen jeleztetni, ez a vidéki kádáripart teljesen tönkretenné és egy néhány uj hordógyárnak biztosiiana monopoliumszerű üzletet. Miután az országban ezerekre megy ama kádár kisiparosok száma, akik existentiájukat elveszítenék és családjaikkal együtt nyomorba taszíttatnának, arra kéri a kamara a keresk. minisztert, hogy az 1907. V. t. cz. 38. § ában az átmeneti intézkedésekre fenntartott jogánál fogva, mindama helyeken, a hol hordójelzö hivatal újévkor nem állitható fel, intézkedjék, hogy átmenetileg a jelenlegi hivatalok megszakítás nélküí végezzék a hordók hiteles jelzését. A jelenleg hordóhitelesitéssel is foglalkozó kádármesterekre a törvény 26, §-a akkor alkalmaztassék, ha a törvényhatóság fedezetet talál arra, hogy a hordójelző hivatal külön e czélra képesített agyénnel fenntartható. Az átmeaeti idő tartamául 1916. évet bezárólag ajánlja a kamara kitűzni. (Ez a zárév terveztetik a hitelesített villamos mérő óra alkalmazásának kötelezővé tételére nézve is.) Ez időn tul csak a törvényben előirt képesítéssel bíró hordójelző legyen alkalmazható. Erre az átmeneti időre nézve szolgálatot tevő régi vizsgázott hitelesítőktől ne kívánjon a miniszter iskolaszerű^ vjzsga letételt. Elégedjék meg, ha a régi és uj törvény szerint való eljárást a vizsgázó tökéletesen ismeri és az uj törvény előírásának a gyakorlatban teljesen magtad felelni. A régi törvény szerint vizsgázott hordóhitslesitötöl ennél többet az 1907 V. t. c. § a sem kivan; különben is ,tjz-busz évi gyakorlattal elsajátott ismeret a vizsgálattétel körül az elméletnél sokkal többet ér. Egy halmai levél. Ajánlva a keresk. miniizter urnák. A mértékhitelesítők manapság kinos helyzetben vannak. Még pedig meg nem érdemelt kínos állapotban. Felállított uj módszer szerint kell vizsgázniok. Ez egy. Másodszor: akik vizsgáztak, folyamodhatnak s ha még nincsenek 40 évesek, nyerhetnek is állást valahol. I)e ezek is csak: nyerhetnek. Szóval valóságos riadalom van köztök. Én nem csudálkozom a riadalmon sem, az elkeseredett hangokon sem. Ragaszkodik az ember az élethez, mint a féreg. S hála istennek, még többen vagyunk, akik nem vagyunk követői az öngyilkosok elveinek. Tehát ragaszkodunk az élethez. Soha annyi elkeseredett panaszos levelet nem láttam egy csomóban, mint a mennyi e közelebbi hetekben jött a mértékhitelesítőktől a Magyar Paizshoz. E levelek halmazával megtelnék egy kis torgoncza, s mondhatom. Kegyelmes Miniszter ur! hogy e halma7 levél nagyon súlyos a könnytől és panasztól. A vezető elmék megállapították azt az elvet, hogy aki már elérte a 40 éves kort, azt nem veszik át állami szolgálatba. Nem tudom, mennyire érvényesül ez az elv, és törvény. De ha válogatván, némelyeket mégis átvesznek : legalább egy ideig ezekre is riasztó kellemetlenséggel hat a hir. Akiket pedig csakugyan nem vesznek át: azokra nézve végig kellemetlen a históra. Szerény véleményem szerint a 40 esztendő még nem jelent rokkantságot. Tudok erre egy klazszikus példát is. Kossuth Lajos 40 éves korában nemcsak hogy nem volt tul élete delén, de 46, 48, 50 éves korában volt erős fizikumának törhetlen karakterének és hatalmas szellemének legragyogóbb fejlettségében. És az a vizsga! Rohamos haladásunkban minden mindegyre változik. Ha másban nem, legalább a formában. Ma példának okáért hogy megy az egyszerű számtani művelet? Ugy, hogy az összeadást kivonással végzik s a kivonást összeadással. Aki ezt a bolond módszert nem tudja, vagy nem akarja tudni: ósdi; ergo szamár, tehát nem alkalmas mértékhitelesítői hivatalra sem. Ismerhetem én a Garnot tantételét is, lehetek én jámbor becsületes ember, végezhettem én teljes gyakorlati tudással 20—30 éven át a mértékhitelesitést mindenkinek a megelégedésére, sőt még 40 évesnél sem vagyok vénebb: de minthogy az egy-meg-egy ósdi szamár módszerrel adom össze a számokat: hirtelenében elvesztettem minden jogosultságomat a mértékhitelesítői hivatalra. Igaz, hogy én szakszerűen nem értek a mértékhitelesités tudományához. De ahhoz értek, hogy felfogjam megrendítő hatását annak az állapotnak, melyben több száz ember, tehát több szász család feleséggel, gyermekkel együtt hivatal nélkül, tehát kenyér nélkül marad, talá* künn az utczán. Mondjuk : hibájok, vagy bünük miatt. Még igy is irtózatosan festői látvány néhány száz embert ugyanannyi asszonnyal s 3—4—5 annyi gyermekkel együtt kilökni az életnek eddigi megszokott helyéről, egy többé-kevésbé nyomorúságos életből egy kétségbeejtőbb állapotba taszítani. A jogászoknak ^an egy paragrafusok: »Inkább fusson száz bűnös, mintsem elitéltessék csak egy ember is ártatlanul.® Evvel szemben a mértékhitelesítőkre ugy látszik ilyen paragrafus van: Inkább bűnhődjék száz ártatlan, semhogy egy bűnös meneküljön. Rünnek számitóm, ha kell, azt is, ha az összeadást ósdi összeadással végzi az illető. Keserű hangulat nyomul rám, ha olvasom -ezt a halmaz levelet, mely egy pár hét óta ostromolja a Magyar Paizst. Higgadt, józan elméjű értelmes fejű, egyenes lelkű becsületes emberek irják. 50—60-—70 évesek. 20—30—40 év óta dolgoznak becsülettel, gyakorlati szakértelemmel a mértékhitelesités szolgálatában. Soha ellenök panasz nem volt semmi tekintetben. Nem is volt rá ok, s most az uj törvény értelmében egyik-másik 5—6—10 gyerekes családjával együtt csakúgy hirtelenében kiheppen az utczára. Kegyelmes Miniszter Ur! nem szólitnám én újmódi vizsgálatra az 50—60—70 éves embereket. Bizonyosan megbuknak ezek az újmódi vizsgán. S a gyönge elméjű világ ujjal mutat. rájok a megbélyegzettekre, a bukottakra, azonkívül, hogy hivatalokat is elvesztették. Mivel érdemlik meg ezek ezt a megbélyegzéstt Avval, hogy becsülettel, lelkiismerettel s az eddigi rendnek szakszerűségével is, 20—30—40 esztendőn át végezték kötelességeiket? Ezért jőne most öreg korukra fizettségül, vagy tisztelet jeléül a lenézés? a kenyér elvesztésén kivül. Ez nem lehet széplelkü dolog. Hanem vizsgára szólítanám Kegyelmes Ur! a fiatalságot. Hogy jövőben az eddigieknél műveltebb és szakszerüleg is képzettebb emberek végezzék a mértékhitelesités ügyét. Azonban nem turatnám ki velők helyekből a még élő öregeket. Megvárnám, Kegyelmes ur, a mig meghalnak. Borbély György. A hordojelzök vizsgájáról. Amióta ugy látjuk, hogy a nyugati országokat, főleg Franczia- és Angolországot az ipar- és kereskedelem tette naggyá és hatalmassá, azóta Nyugatnak mindenkori változatlan majmolásáról és utánzásáról hires magyar nemzet is Magyarországot egyszerre iparállamá akarja megtenni. Nem gondoljuk meg, hogy a nevezett országoknak messze kiterjedő földbirtokaik, gyarmataik vannak, melyek az ipar- és kereskedelemhez a szükséges anyagot bőven szolgáltatják. Mielőtt nálunk is a földművelést arra a nivóra hoztuk volna, hogy az egyszerre föllenditendő ipar- és kereskedelemnek táplálója lehessen — habár Darányi földmivelésügyi minisztert e téren nem terhelheti mulasztás — neki ugrunk és magyaros virtussal akarjuk Nyugatnak megmutatni: „Vagyok olyan Ugény mint te : Vágok olyan rendet mini te." Nem csoda tehát, ha nálunk a legnagyobb várakozással tekintenek a kereskedelemügyi minisztérium felé és ez kormányunknak a legnépszerűbb minisztériuma, kivált mióta Kossuth Ferencz áll az élén. Az evangéliumban bár régen megvan:» Elvész . a nép, mely tudomány nélkül van,« de amióta a ' szocziálizmus is a nép oktatását vette programmi jába s mindenfelé szabadiskolák keletkeznek, I oktatják a felnőtteket és terjesztik a műveltséget: a kereskedelmi minisztérium sem tűrheti, hogy