Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-04 / 14. szám

mi. év Maegerszng, 1907. ápriiis 4. 14, szám. fct58»eté«i ár : ént i'koroM, 6rr« t korosa. Nej}©4 évra 1 kor. szán 8 fi lé . Z. IECox»-vá1jli. Lajos Hirdet'*-k dija mt gjegyi 8 sz rítt N:iU r tora 1 ko*. Szerkesztőség és kiadóvata): YTlassic;-ntcsa 55 f LENGTJB3L FAEBNOZ M-AX^.TÁRATÓ = \ B O R B É L T O-T Ö R Q-T MEGJELENIK HETENKÉN"^ CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Hölgyek II A lakásberendezés, a konyha és éléskamra felszerelése, a pohárszék beosztása stb. stb. ezer alkalmat nyújt a honi ipar pártolásása. Mutassátok meg tehát, hogy magyar honleányok vagytok és csakis igazi magyar portékákkal rendezitek be lakásaitokat. Az iparosokhoz. A soproni kiállításra tömegesen elmentűnk. Zalaegerszegi iparosaink nagy mértékben részt •ettek készítményeikkel, számra nézve is, 'értékre nézve is s szereztek érmeket, elismerést, dicséretet maguknak és városunknak. Szereztek maguknak ennél is többet: tapasztalatot, amelyet értékesíthetnek. De a •oproni kiállításra jó előre készültek is iparosaink. Készültek pedig azért, mert a rendezőség eljött városunkba s biztatta, lelkesítette a munkára. Most Pécsett lesz kiállítás. Meghívást biztosan kaptak oda is iparosaink. Közvetlen azonban senki sem buzdította. Nem is hallok semmit arról, hogy készülnének oda, bárcsak néhányan is. Pedig nem ártana. Nincs nemesebb doiog, mint versenyben részt venni. Még le^yozetéssel is nemes dolog valamely nemes versenyen részt venni. Mostantól kezdve a pécsi kiállítás meg nyitásáig már csakugyan kevés az idő. Némely dologra nem lehet jól elkészülni. De némely dologra még el lehet készülni. A kik elkészülhetnek, készüljenek el, vegyenek részt, adjanak életjelt magukról és városunkról. Legalább azt jelezzék, hogy van a Dunántulon egy Zalaegerszeg nevü város s küzködik ebben ft városban 450 iparos. Szerény véleményem szerint az ipar test fili t vezetőségének kellene magában táplálni azt az erkölcsi eszmét, hogy a testület tagjai minél szebb reménynyel vegyenek részt az ilyen kiállításokon, hogy maguknak erkölcsi és anyagi dijat szerezzenek, s a testületnek és városnak a nevét hordozzák. Ha azonban a viszonyok miatt nem vesznek részt: egy dologra még nem árt a figyelmeztetés. Menjenek el legalább nézőknek. Hogy okuljanak, tapasztaljanak, tanuljanak. Nem árt iul nézni a falu határán. És gondoskodjék ilyen lépésről maga a testület. Küldjön el egy-két ügyes iparost közköltségei. De nem azért, hogy reprezentáljanak, bankettezzenek, szónokoljanak a testület költségén; hanem azért, hogy komolyan Ügyeljenek, tamilianak, jegyezzenek s itthon heteken át magyarázatokat, felolvasásokat tartsanak a látattokról, tapasztaltakról. Borbély György. Batthyány örök mécses. Budapest, márcz. 21 A főváros legmodernebb, legszebb városrésze a Szabadságtér és környéke, Hatalmas, gvönyö'ü tér, melyet többek között az oi-sirák-magyar bank és börze monumentális palotái díszítenek. Egytőlegyig modern épületek, a melyek a térré be"«2ögelő nyílegyenes utczákat szegélyezik. É« ehez a gyönyörű városnegyedhez Magyarország legkeserűbb emlékei fűződnek. Itt állott hajdan a Neugebeude, az úgynevezett ,Nyájgebáj>, egy iromba, óriási négyszögletű kaszárnyatömb, a melyet még ónis láttam ifjabb éveimben és amelynek osztrák zsoldosokkal megtöltött vasrácsos ablakai, tölgyfa kapui mögött a világtörténelem leggyalázatosabb, legaljasabb, leghitványabb gyilkosságait követ

1 e e> a dicsősége* osztrák ármád:». Itt hullottak el szabadságharcunk hősei a esth b<tkók kezén. Haynau, ez a haló porábití is ezerszer megátkozott, gyalázatos bestia,ez a görénybe oltott hyéna itt végeztette ki legjobbjainkat. Künn a csatamezőkön nem birtak velőnk. Ott nem vitézkedett ez a hullán meghízott patkány fajzat. Hanem itt rácsos kapuk mögött, a szuronyos katonákkal meggyúrt épületben, egy töltött fegyverrel ellátott ezred anzisztálása mellett, ki merték régezni a meglánczolt, agyonkinzott bősöket. Csodálom, hogy megengedték elhordani ezt a tigris barlangot. A melybe az igaz magyar emberek lábnyomai csak befelé vezettek. Kifelé egy sem . . U gi óhaja azonban az országnak, hogy valarci emlék jelölje a helyét a legelső magyar minisz. terelnök kivégeztetnének. El is fogadták azt az eszmét, hogy örökké égő láng jelö ja a gyilkosság e 'két. Mint a hogy ott ég négyszáz esztendő óta a vek-í.czei Szent-Márk-templom oldalán az a kis lámpái--, melyet egy ártatlanul kivégzett ki* péklegény emlékére gyújtanak meg minden este. Ismeretlen okokból azonban ezt az öröklámpást mai napig sem áliltották fel. — összegyűlt ugyan vagy 18 ezer forint, a hely is meg volna, művész ÍR akadna aki azt elkészítse, a lámpás azonban még sem ég. A magyar mérnök és építész egylet megsokalta e t a buza vonát. És pályázatot hirdetett a Batthyány örök mécsére. E pályázat fölött a napokban döntöttek és a Pogány Móricz neve került ki abból győztesen. A többi pályamunkáról nem is érdemes beszélni. Lámpának lámpa ugyan valamennyi, de a szomorú géniuszok még nem fejezik ki azt, hogy ezt az emléket az egész nemzet állította vértanúságot szenvedett dicső halottjának. A Pogány Móricz alkotása azonban ponpásan sikerült munka. Hita'mas lépcsőzetekeu felépült óriási kőobeliszlr, melynek négv sarkát óriási női kanyatidak tartják. A női alakok arcza alig látszik. Fejüket mellükre csüggesztik és szonaoru arezukat jobb tenyerükbe temetik ... Az egéete obeliszket a Batthyány neve ÓH czimere díszíti, Ez alatt van egy kis ablak, melyen át megtöltik a mécsest és fölhúzzák az obeliszk tetejére, hol a négy oldalon vágott ablakon át kicsillan az éjszakába a lilastin lámpás szomorú fénye. Ebből áll az egész mű, mely az első díjon kivül az egylet Ibi arany érmét is megnyerte. De egyszerűségében is grandiózus, nagyszert! munka. Batthyány olyan nagy fia e hazának, hogy sorsát, tragikumát minden embernek ismernie kell. — Tehát azon a helyen, a hnl a hazáért vértanú halált halt, nincs helye magvarázó emlékműnek. Nem szobor, nem emléktábla ez a mécses. Csak megjelölése annak a helynek, a melyet goha emlékünkből kitörülni nem tudunk és nem ia akarunk. Minden mágyar embernek tudnia kell, miért ég ott éjssakában az a lilaszinláng . . . És komor, fenséges, hatalmas örök mécses, bü kifejezője a mi szomorú gondolatainknak, melyak e láng körül gyakorta ott rebdgsnek. Hát meg *olna már a terv is. Csak hozzá kellene látni az építkezéshez. Urak volnánk a saját portánkon, vagy mi a fészkes fene'! 1 * 1 ' Csevegés a csevegésről. Midőn némely hölgyek kávélátogatásairól és csevegéseiről néhány megjegyzést tenni szándékozom, előre is kijelentem, hogy a kávés összejövetelekét s a tereferót éppenséggel nem akarom gáncsolni vagy támadni ós pedig azért, mert hiszen megvan ennek az ő teljt s, sőt történelmi jogosultsága. Barátságosan és kellemesen egyesíti a családi kört az asztal körül, s ápolja a bizalmat. A hol néhány háziasszony csendes órában háá és családi örömeit vagy bajait kölcsönösen kicserélni akarja, vagy midőn néhány korosabb hölgy, akik este már ki nem mennek, 'jgyiltt végzik kis játékukat: ott valóban, alig képíelhető kellemesebb foglalkozás s édesebb ital azon varázsitalnál, a mely feloldja a nyelveket, és felszárnyalja a fantáziát. Nekílnk itt a hölgyvilág más ellenségével van dolgunk, a melyet az úgynevezett ártatlan kávécsevegéssel felcserélnünk nem szabad; az pedig: a rendszeres, szabályszerű — hölgykávé. Éppenséggel nincsen szándékomban ezt közelebb ecsetelni, vagy azon szemrehányásokat ismételni, a melyekkel oly gyakran illetik, de a melyek legkevevésbé sem zaraiják azt; mert hiszen, aki pletvkázni szeret, alkalmat erre mindig talál a hölgykávé nélkül is. Csak azt akarom kiemelni: mennvi jó, szép idő ós sokszór a napnak legjobb órái elpazaroltatn&k évvel. Legalább is helytelen szokásnak tűnik föl előttem, ha fiatal úrnők ós leányok még életerejük egész teljében a nap legalkalmasabb munkaidejében, megfelelő toiletteben, kötőharisnyát, vagy -iy Bárány á"belle:n-éTDe:n~ Zalaegerszegen, az _A_x*r ? A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, béte^polási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőitek bevált G^ntny kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. Mai számunk 10 oídal.