Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-04 / 14. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. márczius 2. Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek ör­vendő hangszerraktárában Nagykanizsán 21—68 L, ilIUIUUUU, ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol. más, még könnyebb munkát zsebrevágva: a hölgy­kávéhoz indulnak; s ott 3—4 órát a leghaszon­talanabb, sőt gyakran nem egészen illendő módon eszmeieket s ajdonságaikat kicserélik az asztal mellett, a mely lepényekkel ós különféle édességek egész halmazával van terhelve. Ugyan mi czé'ja lehet a tát sasélet ezen fajának? Ki mulat, ki Rzórakozik mellette? Voltaképpen senki. De hát már megszokták ezen slendriánt s igy folytatják végtelenig. Azzal kez­dik a fiatal leányok, folytatják a fiatal asszonyok ; s igy lerázhatlan szokássá válik a hölgykávézás, egészen a magas korig; csakhogy azután már sivárabb. Ízetlenebb lesz s unalmasabb. Reméljük azonban, hogy a kávés tereferének napjai is meg vannak már számlálva. Minél inkább hozzálátnak a nők a komoly munkához, annál kevesebb idejük marad az ilyen haszontalan idő­pazarláshoz. Oly nők, a kiknek komoly a foglalkozásuk, már ma sem érnek reá, hogy négy órakor eltávozván 3—4 órát töltsenek a vizitben, kávé, sütemény és trécselée mellett. De hogyan is teljesíthetnék kötelességeiket az anyák, a kiknek gyermekeik éppen akkor jönnek haza az iskolából, a midőn ők a kávóvizitbe in­dulnak ? Éppen akkor volna legnagyobb szükség reájuk otthon, hogy gyermekeik feladataira ügyel­jenek, velük esetleg játszanak, vagy kisétáljanak. És sokan ez' át is látják. De az átkozott kávé­pletykázási vágy erősebb az anyai kötelességérzet­nél, 8 ők — mennek! Hazajövet a gyermekek már ágyban feküsznek, a íórj, az anya pedig a klubba, vagy korcsmába menekült; az anya pedig most már otthon ül és ráér a kávétracs hasznáról elmélkedni. Egyébbiránt vannak hölgyek, asszonyok és leá­nyok egyaránt, akik már délelőtt megkezdik a vizitelést és azzal töltik az egész napot. Miudezeket tekintetbe véve, talán nem járna az éppen nagy áldozattal, ha a hölgyek is épugy mint a férfiak estére hagynák szórakozási óráikat, a napot pedig a munkának szentelnék, hogy igy ennek bevégzése után mindketten együttesen él­vezzék az igazi társas élet előnyeit, örömeit is. Mindenesetre azonban nem kis érdemet szerez­nének a hölgyek azzal, ha lemondván az eddigi nem éppen épületes kávévizitelésről, arra töreked­nének, hogy a társas élet más formaját hozzák létre, a mely nekik is, de főleg családjaiknak s a társadalomnak egyaránt díszére és hasznára lehetne. Cselfcó Jótsef. Az lázongás. A kannibálok. Áldozat lett egy magyar család is. Botosán 30/111. 907. Kedves tanár ur! A borítékba tett Magyar Paizst köszönettel megkaptam. Családom tegnap előtt 6 napi kóborlás atán szerenesésen, de betegen megérkezett Botosánba, most kttldöm szegényeket Budapestre, ahol sze­génység vár reánk, de legalább az ember élete biztos. Én egészen tőnkre mentem; a szerszámaimat és drága könyveimet vivő szekeret is kirabolták, s igj most még kenyeremet sincs mivel megke­resnem ; emberi fogalmat felülmúló borzasztóság, ami itt történik. Ügy hiszem, a hírlapokból némi ismerete van az itt végbe menő kegyetlenségekről, amelyek a rém-regényekben található rémes eseményeket felülmúlják. A zsidók után az uraságokra fordították véres tekintetüket és fegy vejttkqt. Egy kapitányt petró­leummal öntöztek tele és meggyújtották s körül tánezoltáfk u égő fáklyát. Egy főhadnagynak & keze fejit fejszével levág­ták, szen^ bicskával kiásták, ólaiknak * Ját* szárait fdrfeKtJ hágták el. Egy zsidó háznál halottat találtak, azt felállí­tották s íánczoltak vele 8 azután össze verték ós vagdalták. Egy földes urnák a belével a szobát feldíszí­tették, mint bál teremben a koszorúkat aggatták kereken, kezét egy szegre, másik kezét másik szegre, testtörzeót a szoba közepére, fejét az asztalra tették s igy mulattak. Ilyen dolgok százával történnek naponta. A nőkkel mit tesznek, le sem irom. Égetnek, gyújtogatnak ós rombolnak. Baró Gopri ezt mondta nekem: milliomos voltam s most semmim sincs: kezet foghatunk. Az urasági ökröket a parasztok maguk között felosztják, ugy az összes gazdisági eszközöket is ós a terményeket szintén. Most a kormány megadta a parasztoknak amit kértek s igy talán lehet kilátás, hogy egy pár hót alatt lecsendesül a világ legvadabb népe. Minisztérium változás lett, a liberális párt jött kormányra, aki ezt a zavart csinálta, ez a párt kevesebbet ér, mint az előbbi; ez az idegenek igazi üldözője. Innen mennünk kell. Tisztelője: Lukács Bódog. Iparügyről szóló levél a távolból. Tekintetes Szerkesztő Ur' Mint a lapnak egyik régtbbi szerény munka­társa a legutóbbi iparmozgalmakat pártoló czik kekhéz valami keveset hozzászólok. „A két pótkávégyár versenye" czim alatt meg­jelent czikkhez kiigazításként és pótkávé iparunk bővebb ismertetése czéljából következőket irom. Hazánkban nem 2, hanem 3 pótkávé gyár van (sőt vannak kisebbszerü gyárak Budapesten vagy környékén) a harmadik Érmihályfalván (Bihar megye) van „Beck" pótkávégyár. Teljes czime „Első Bihari Pótkávégyár" Beck Mór Érmihály­falván. E gyár most juniustól a verseny felvétele végett részvénytársasággá alakul át. Egyelőre 350000 korona alaptőkével „Beck pótkávégyár részvénytársaság" czim alatt. A gyár ezideig czórnagyárral is egybe van kapcsolva, teljes czime ez „Első Bihari Pótkávé és Müczérna Gyár" Érmihályfalva. Mindkét czikkből igen sokat szállít Lengyelor­szágba azaz Gftlieziába, Amerikába, Polesztinába, a belföldi forgalomról szólva pedig egész Erdély vevője; körülbelül 2000 vevője van, különösen sokat szállít Pozsony, Torda Aranyos, Mármaros szóval a felföldi és Erdélyi megyékbe. Budapesten is v»n raktára. Hozzánk — értem a Dunántulra — mert hát én is Bilatonvidéki gyerek vagyok, — különösen Pápára szállít sokat — máshol nincs is bevezetve (mint a hogy a kereskedők mondják.) A gyár már húsz éve fenátl. Igazán megérdemli, hogy róla elismerőleg iijak, mint egy olyan gyár­ról, mely minden tekintetben „szín magyar." Először dieséretre méltó, hogy az alapító az osztrák Frank féle gvárból a titkot eltanulta és magyar pótkávégyárat alapított. A munkások teljesen magyarok, a kikkel azon­ban a gyárnak az a kellemetlensége van, hogy megtanulják a c.érnagyárban a gépek körüli el­járást nagyobbró8*t Amerikába vándorolnak, a pótkávégyár munkások — bár munkájok sokkal erősebbek állandóbbak. Fent emiitett okból és hogy a pótkávégyárat minél jobban fejlesszék, az alakuló részvénytár­saság a ezérnagvárat feloszlatja — mivel ehhez még nagyobb tőkét kellene befektetői — te teljes erővel a régi jóhirnevtt gyár mipél nagyobb ki­fejlesztésére fog törekedni. A részvényeket jobbára maguk a kereskedik fogják megvenni, mintán ők maguk tudják, hogy a „Beek" |kávé mily nél­kü&beteüeo eökk, Ergó ismét «gy - vewenyz* ÍZ.*'­Hogy mily jótékony hatással van e gyár a vidék mezőgazdaságára, misem bizonyítja jobban, mint hogy egyes gazdák remekül tudják földjüket Hhasználni, és ennél jobban a föld nem kamatoz­hátik, mert a répa és czikoria termést a gyár igen tisztesége8 árban veszi meg pl. van itt több bérlő akinek évi bérösszegét tisztán a czikoria és répa termés kifizeti. Most pedig mint emiitettem még nagyobb mér­tékben fejleszteni fogják. Alapítók a részvénytársaságban: A gyátosok és Beck Adolf, Beck Izidor és Jenő, a helybeli fő­jegyző, gyógyszerész, nagykereskedők ós vidéki nagykereskedők, bankok már túljegyezték volna az egész részvénytőkét, de a vevők maguk akar­ják azaz óhajtanák azt jegyezni. Örömmel olvastam a Pátria mozgolódását, nem tudom részvénytársaság-e, mindenesetre ideje volt már a mi vidékünkön is egy ily gyárat jobban mozgósítani. Ha jól tudom már 2 éves a gyár. Jó piacza volna egész Dunántul és Alföld sőt Stájer is; ha jól tudom Zágrábban is van fiókja Franknak. Tudta ő jól mit csinált, szerzett is vele egy kis 200 millió koronácskát, ha nem többet. Van helyben ablakredőny gyár (roletta gyár) is. Egy ilyent is lehetne mifelénk alapítani. Ilyen Budapesten van és Erdélyben néhány városban. Nincsenek mifelénk a mezőgazdaságból eredő termények feldolgozását gyakorló gyárak. Kapos­váron van egy budapesti részvénytársaságnak nagy mezőgazdasági és ipartelepe. Pl. innen nem messze, Nyírbátorban van egy nagy gyár, névszerint „Bóni® mezőgazdasági rész­vénytársaság. Tisztán nagy földbirtokosok alapí­tották, van szesz, olaj, kókuszzsirt feldolgozó gyára stb tudom is én hány féleképpen tudják értékesíteni a krumplit szeszhez, a repezét éa napraforgót az olajgyárhoz stb. Szóval van vállal­kozás és igy tőke segítségével ujabb tőke. Miért nincs a mi vidékünkön dohány termelés ? Ujabban olvastam, hogy a Balaton partját és Muraközt emlegetik, nem volna az bolondság. Érmihályfalva, szívélyesen üdvözli Vajda Jóuef, bankfőkönyvelő. A népnek minden rétegét be kell vonni a hazai ipar meg­becsülésében . Küzdelem az elnöki székért. Már sokat gondolkodtam a felett, vájjon mi lehet oka anuak, hogy az ipartestületi, valamint a kerületi betegsegélyző pénztár elnöke ellen ádáz alattomos akna mnnka folyik, az elnök áspiránsok részéről. Nem tudom felfogni, mi az, amit irigyelni lehet? már azt is gondoltam, talán az a pár száz korona tiszteletdíj? vagy talán a«, hogy az ipartestületi elnököt időközöokint megszokták bivni egy-egy bucsu ebédre? azért, hogy ezzel as ipartestületet, ihletre az ipasosobat tiszteljék mag. Hogy Kováes László ipartestületi elnök személyi ellen miféle kifogásai vaanak az elnök áspiránaok­nak, erre igazán kíváncsi vagyok; intelligens, ér­telmes embernek ismerem, hozzá szaktekintély ezen a téren, hosszú éveken it az ipartestület valamint a betegsegélyaft pénztirt, melyeknek elaöke, .tapintatos és böles vezetése folytán aa elsőrendű tes­tületük porába emelte, a z ipartestület anyagi, és erkölesi tekintélyét és vagyonát gyarapította. Nem mondom, hogy talán nincsenek hibái i de van-e ember hiba nélkül! Nem akarok védelmére kelni, ftert az 6 müködfae erre nem szórni,' mert ha valakinek volna személye ellen, illetve működése ellen kifogása, talán nekem lehetne legjobban, (erre azt hiszem tanom lehet Vörös Gyula tisz­telt barátom ha .viasza emlékszik) évekkel ezelőtt talán 7—8 éve bizonyosan nem tudom, éais Igae­pénztiroak, egy igazgatósági ülésen ísr

Next

/
Oldalképek
Tartalom