Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-31 / 5. szám

Wltl. éw Zsi»«s?ífflrs2i«5!|, 1907. január 31 £10fl»«tósi ir: £gj ént 4 korona. 3 ói órro § korosa. íT»zjrod érro 1 kor. Kffyw *íá,ra 8 üllér. 5. szóm. Hirdetések dija megegyezés szenti Wyilttér sora 1 kor Szerkesztőség é« kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25 Szerkeszti Z. ZEEor-^á-bli. Lajos. lA-CLixlfca-táir-sals:= LE-WC3T Ht BŐBBE L"5R FPP.HNCZ GTÖEGT MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Vármegyei muzeum Zalaegerszegen. Némely ember régi vágyának, eszméjének ad most hangot főgimnáziumunk tanári kara, avval a felhívásával, hogy csináljunk megyénk központján természeti,néprajzi gyüjteménj t és könyvtárt. Az eszmének megizmositásáia az eddig is lelkes szószólókból bizottság alakult. Ezek készítették elé az ügyet s az alábbi emlékiratot. A tanári kar elfogadta javallatukat, hogy ez ügyben a törvényhatósághoz terjeszti az alább közölt felhívást. A felhívást Udvardy Vincze tanár törvényhatósági tag fogja a megyehez benyújtani, s szükség esetén részletesebben is megindokolni. — A mi részünkről, mi örömmel látjuk és terjesztjük ezt a magyar közművelődér,i mozgalmat. A folyamodás igy BZÓÍ : Zalavármegye tek. törvényhatósági bizottságához! Alig egy éve annak, hogy elcsendesedtek annak a hatalmas politikai küzdelemnek viharjai, amelyet nemzetünk alkotmánya érdekében folytatott. Jól ismert tény, hogy ebben a harczban a vármegyéké volt a vezető szerep. Ebben az alkotmányvédő küzdelemben — hiven régi hagyományaihoz — az első harcosok közé tartozott Zalavármegye is és csakugyan sz alkotmány „védőbástyájáénak bizonyult. Az alkotmányvédő harczok szünetelésével megkezdődtek a közgazdasági és kulturális harczok, az alkotmány bástyáit tehát a kultura bástyáivá is föl kell avatni. Az is nagyon jól ismert tény, hogy az elmúlt küzdelemben nemcsak külső ellenségekkel kellett a nemzetnek megküzdeni, banem még erősebb ellenségekre talált a nemzeti ügy azok részéről, akik azért nem azonosították magukat a nemzeti törekvésekkel, mert elhomályosult benDük a nemzeti hagyományok tisztelete, a múltnak becsülése, egy szóval: a történelmi érzék. Eunek a történelmi érzéknek uj életre keltése és megerősítése kulturális téren a legelső teendő, mert akikben nincsen tisztelet a mult iránt, azoktól nem várhatjuk azt, hogy hiven szolgálják a nemzet jővendőjőt. Részint a történeti érzék megerősítését, részint a tudományszeretet fejlesztését akarjuk szolgálni akkor, amidőn a tek. törvényhatósági bizottság elé terjesztjük a következő kérelmünket és indítványunkat: „Mondja ki Zalavármegye tőrvény hatósági bizottsága, hogy a vármegye székhelyén közkönyvtárat és muzeumot létesít, saját kebeléhői a gyűjtés megkezdésére és vezetésére bizottságot küld ki s az ügy érdekéhen a vármegye közönségéhez felhívást intéz." Azt az ellenvetést hozhatja fel valaki, hogy a megyei muzeum létesítése Zalamegyében fölösleges s az indítvány későn jött, mert hiszen vármegyénkben két ilyen intézmény is működik: a sümegi Darnay-muzeum és a keszthelyi Balaton-muzeum s mindkettő derekasan teljesiti kulturális hivatását. Ez az ellenvetés azonban inkább támogatja, mint gyengíti kérelmünket. Mert minél inkább elismerjük ezeknek nagy kulturális fontosságát, annál inkább kell arra törekednünk, hogy ntigy kiterjedésű vármegyénkben minél több ilyen intézmény legyen s különösen, hogy a megyei központnak legyen muzeuma, amelyet azok is gyakran fölkereshetnének, akik a már meglevő muzeumokhoz csak nehezen férhetnek hozzá. De ha megvalósulna ez az intézmény, különböznék az előbbiektől az összegyűjtött muzeumi anyag szempontjából is, mert mig pl. a „Balatoni muzeum" a Balatenvidékének és népének ismertetését tűzte ki céljául, az egerszegi — amellett, hogy mint a vármegye muzeuma az egész megye tudományos érdekeit szolgálná — különösen a göcseji nép jelenébe és múltjába igyekeznék bevilágítani. Együtt látnók e muzeumban, ami a zalamegyei, de különösen a göcseji népnek szellemi életéről beszél, ami a nép jellemére vagy vidéküuk természetére, gazdaságára, fölhalmozott kincseire vet érdekes világot. Mennyi fölhalmozott kincse lehet még ennek a megyének s különüsen a megye kevésbbé megközelíthető részeinek, amely ez idő szerint talan hányódik, nem részesül kellő gondozásban, vagy talan értéke sincs az egyes emberre nézve. Egybe kell tehát hordsni mindent, ami ennek a népnek és vidékének érdekes világát tárja elénk a maga romlatlan ősi eredetiségében, melyről többet beszél az országban akárki, mint maga a göcseji, vagy a zalai ember. Össze kell tehát hordanunk mindent, aminek helye lehet egy vidéki muzeumban. Mert minden legcsekélyebb dolognak igen nagy értéke lehet a maga helyén. Össze kell hordanunk: Mindazt, ami jellegzetes a göcseji nép életére. 1. először, amik a külső életre vonatkoznak: specziális ruházat, eszközök, házi iparhoz, mesterséghez való szerszámok, ipari termékek, fegyverek, elsősorban a régiek. Minden ami a nép szokásaival, időtöltésével kap csolatban van; játékok stb. 2. mindet, ami a nép szellémi életével kapcsolatban van : nyelvére vonatkozó dolgok, népszokások, zene- és népköltési termékek, régi vagy ujabb irások, levelek, följegyzések, régi kalendáriumok, folyóiratok, hírlapok, különösen zalamegyeiek ; nyomtatványok, régi könyvek, melyek bizonyára még mindig óriási halmazban hevernek ugy az egyszerűbb családok leveles ládáiban, padlásain, mint az előkelőbbek levél- és könyvtáraiban. Mindezeknek, de különösen régibb keletű, avult könyveknek sokszor értékét sem tudhatja a tulajdonos, sőt legtöbbször nincs is értéke reá nézve, de mint közös kincs, fölötte értékes lehet, mejy a művelődés eszközei között talán legelső helyen áll. És össze kell hordanunk : 3. mindent, aminek törteneti értéke van. Bármily ériéktelennek látszó dolog fényes adat lehet ennek a megyének történetéhez, művelődési viszonyaihoz. Tehát mindenféle régibb vagy ujabb lelet, ásatások, kutatások eredménye

1, régi szerszámok, eszközök, régi pénzek, érmek, edények, sírleletek stb. stb. Egybe kell hordanunk Göcsej természetrajzi kincseit is. Lassúk együtt ennek a darab földnek talaját, állat-, növény- és ásvány világát, szóval minden természeti érdekességét. Nem szegény ez a megye természeti kincsekben, amint végtelen gazdag történelme is. Mindezt nem volna nehéz megvalósítani. Nem hivatkozunk — első sorban — a megye és a közönség áldozatkészségére. Inkább érdeklődést, fáradságot óhajtanánk Nézzen szét mindenki a saját körében, gyűjtsön össze mindent, aminek talán értéke sincs, aminek nem látja közvetlen hasznát s küldje be a központba. A főgimnázium szívesen felajánlja erre a czélra üres termeit, hogy addig is, amig a megye állandó helyiségről nem gondoskodik, ezekben találjanak az összegyűlt tárgyak ideiglenes otthonra és gondozásra. Csak a kezdet nehéz. De meg kell egyszer ezen az uton is indulnunk. Egy azonban kétségtelen : nincs hatalmasabb eszközünk a haladás utján, nincs kiválóbb fegyverünk, mellyel ismereteink terjesztéseért harczolnunk kell, mintha első sorban ismerjük, szeretjük és megbecsülni tudjuk, ami a mienk, ha magunk körül láthatjuk első sorban ennek a földnek, ennek a minden izében érdekes, Zalaegerszegen, az Arany Bárány átellenó'bexL. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. Nlai számunk 12 oldali