Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-12 / 37. szám

4 M AG Y \ R PAIZS 1907. szeptember 12 mesterek érdem szerint heti 18—24, segédek érdem szerint heti 12—18 koronáig terjedő ösztön­díjban részesülnek. Jelentkezések iparigazolvány­nyal, segédek munkakönyvvel vagy azt helyette­sítő működési bizonyítvány, születési bizonyítvány s esetleg ipariskolai bizonyítványaikkal felszerelt bé yegtelen kérvények szeptember 17 ig az állami faipari szakiskola igazgatósóghoz Újpest, Árpád-ut 131. szám intézendők. A villanyvilágítást nem hagyták helybe. De csak forma hiba miatt. A kolozsvár melletti Gyalu község szerződést kötött a Ganz gyárral, s a törvényhatóság helybehagyta, de a miniszter nem, mert a községi gyűlésen nem névszerinti szavazással ment a dolog. \ hír hallatára, mig az okot nem látjuk, azt hinné az ember, hogy a községre nézve talán nem eléggé előnyös a szer­ződés s ennek az érdekét védve nem engedi a miniszter. De csak formahiba az ok. iOpasno je van se nagnnti!« Halljuk a hirt, hogy a kereskedelmi miniszter levéteti a vasuti szekerekről ezt a horvát nyelvű figyelmeztetőt. Nem lehet tudni, hogy eddig is miért volt ott? megmarad azonban a magyar és németnyelvű: íKihajolni veszélyes !« és: »Nicht hiuasbeugen!« Isten tudja, hogy erre a »beugen«-re is mi szük­ség van ? Sőt a szegelet-ajtón az is ott marad, hogy: »Ne rabbi zahoda!« Ezt magyarra igy for­dítjuk: rabbi! ne izélj oda! Szerény véleményünk szerint Magyarországon hivatalos nyelvnek elég­séges a magyarnyelv. Ha az idegen idejön, tanuljon meg magyarul s ha nem tanul meg, hallgasson. Igy van ez a világon mindenütt, csak nálunk bolondok az emberek. Irodalom. Művészet. Szinhaz. Porzsolt Kálmán drámája az Asszony, nagy hatást keltett Zalaegerszegen Szilágyi Dezső társulatának az előadásán. Porzsolt K. a jobb írókhoz tartozik. Komoly, tartalmas a müve, tele filozófiával, megdönthetetlen érvekkel. Tárgyát a mai társadalmi életből veszi. Erős jellemnek tünteti fel az asszonyt, aki könnyen ballépést tesz ugyan, de erős erkölcsével fényesen lemossa a gyalázatot. Történetét nehéz megoldás elé jut­tatja, s egy csapásra fényesen megoldja a kér­dést. — Szilágyi társulatában nincsen sok ember, de akik móst vannak, értik a szerepöket, komo­lyan áttanulmányozzák s a legkisebb részletekig a legnagyobb lelkiismeretességgel festik az élet drámáját. Emiitettem már, ho.^y az ilyen rendes színmüvekben sokkal jobbak, mint az üres dara­bokban, itt teljesen jók. Az asszonyt kitüuóen tüntette fel Cserei Irma. Ugyancsak kitűnően szerepelt Kemény Lajos és igen hűen utánzott Németh János. A közönség — elég nagy szám­mal — hálás volt, őszintén megtapsolta őket. Szintén jól játszott Szilágyi Erzsike, Makai Elemér, Kendi Andor is. — Porzsoltnak az a hires müve nagyobb közönséget is érdemelt volna. Színészeink ebben a darabban határozott tehetségűkről tanús­kodtak s érdemessé mutatták magokat az el­ismerésre és a pártolásra is. Vasárnap a kuruez furfangot, tegnap a Milliárdos kisasszonyt játszot­ták jó sikerrel. B. Gy. Egyetlen képes iolyóirat Erdélyben. Most jelent meg az »ErdéIy« legújabb 7., 8. száma, mely a nevét viselő országrész népszerű hon­ismertetését czélozza. Kétszeresen hasznos ez a hazafias czéi mikor az utazás es a turistáskodás időszaka kül- és belföldről egyaránt hol a hegyek közé, hol a gyógyító forrásokhoz vonza a ter­mészet-barátok és az üdülést keresők zarándok csapatait. Az »Erdély« előttünk fekvő füzetében nagy értékű és költői nyelvezetű értekezésében Apáthy István dr. az őserdők állat és növény világának egymásközti rejtelmes viszonyait tárja elénk, melyből az a hazafias tanulság meríthető, hogy ne sajnáljuk a tropusok rengetegeit, mert ott hiányzik a virág és a madárének költészete, mely a mi erdeinket oly kedvessé teszi, tehát ragaszkodjunk ahoz a mi a miénk. A Pilis-tetőre és a vadregényes remetei sziklaszoroshoz rende­zett kirándulást M. Kovács Géza ismertető, Dr. Ruzitska szép fénykép felvételeivel, továbbá az E. K. E biharvármegyei missziójáról az E. K. E. muzeumának idegenforgalmi hatásáról szóló nagyobb közleményeket szintén érdekes aprósá­gok követik. Az »Erdély«-re előfizethetni Kolozs­várt az E. K. E. czimén. A tagok 6 K évi tagdij fejében díjtalanul kapják. Magyarok Vasárnapja. Ezen a czimen szer­keszt Amerikában Clevelandban egy derék nagy lapot Gsernitzky István rom. kath. áldozópap. aki a magyar hazába való visszavándorlásnak meg­alkuvást nem tűrő apostola. Levelet irt szerkesz­tőségünkbe, melyben az együttműködést kéri. Egyéb teljesítő feleletek mellett melegen üdvözöl­jük. Bajtársa valánk már ismeretlenül is. Hányan vannak, akik pusz'itják a magyart kivándorlással, pálinkával s egyéb úton-módon való méreggel, tönkrejuttatással! Aki egy magyart megment, már csak a szándékáért is hálás köszönetet és elismerést érdemel. A Csény emlékkönyv bővített kiadása 2 koro náért kapha'ó Breisach S. könyvkereskedésében és kiadóhivatalunkban. Kérelem. Azok az urak, akiknek a b. czimére a legközelebb megjelenő könyvemre szóló gyűjtő iveket küldöttöm, kegyeskedjenek azokat akár rendeléssel, akár anélkül hozzám visszaküldeni. További szives előjegyzéseket is kérek a t. olvasó közönségtől. Tisztelettel: Lengyel Ferencz a »Göcseji levelek« szerzője. Különfélék. A tajtékpipa faragás magyar találmány. A „Prometheus" czimü német szaklap 1907. évi január hó 23-iki számában Serbin A. részletesen irja le a tajték bányászatát és ipari feldolgozását. A többi között megemlékezik a pipafaragásról és elmondja ennek történetét is. Szerinte 1735-aen Budapesten élt egy Kovács nevü ezipész, aki nem czipókészitéséröl volt hires, hanem ügyes fafaragásáról. Ennek hire az egyik gróf Andrássy­hoz eljutott, aki törökors'ági útjából jókora tajték­követ hozott magával. Gróf Andiássy felszólít >tta Kovácsot, hogy tajtékkövéből valami csinos tár­gyat faragjon. Kovács a tajtékból két pipát fara­gott, az egyiket, a csinosabbat Andrássynak adta át, a másikat magának tartotta meg. Ez utóbbi­val az történt, hogy faragás közben a fonalatkenő viaszos tálba esett. Amikor pedig rágyújtott, legnagyobb megl petésre azt vette észre, hog< a pipa ott, ahol a viaszk érintette, gyöayörü sárga szint kapott. Ez anyira megtetszett Kovácsnak, hogy az egész pipát * viaszkba mártotta, amitől később hosszú szivás után szépen megsárgult. Igy lett Kovács nemcsak a tajtékpipa első faragója, hanem a kiszívás feltalálója is. Mágia hnnefat a nemet « Kerek dobozban áruluak — hiszi az ember, hogy valami magyar iparczikket, mert ugyancsak szép piros-fehér-zöld magyar trikolor van rá festve. S rá is van írva, hogy : nNemtefi éjjeli mécsn — de jön utána az elmaradhatatlan rim is, hogy: y>Hartmann és Mittler Bécs.a Zalaegerszegen ez a bécsi mécs világit. Tudok egy magyar találmányt. Sándor Kálmán marosvásárhelyi táblabíró találmánya, lájbi zsebben hordozható lámpás, néhány fillér az ára. Mondám egyik kereskedőnknek, árusítsa, de nem mer bele vágni a borzasztó nagy vállalatba. — Jobb nekik a bécsi nemzeti. Az asszonyról. — Szemelvények különböző Íróktól. — Közzéteszi: Kiss Samu Amit egy nő meg akar tudni, azt kiveszi vagy sírással, vagy kéréssel, vagy édes csókkal. Mikszáth. * Akit egy nő szeret, annak mindent megbocsát; még bűneit is. Akit nem szeret, annak még erényeit sem. Balsac. * Az asszonyoknak megvan az a különös saját­ságuk, hosy megmondanak mindent, ami sem­mit sem mond és sohasem mondanak olyant, ami mindent megmond. Valtour. * Az ördög mindent tud, de az asszony gon­dolatát nem. Bomán közmondás. * Az okos nő, ha szeretőt választ: szivét; ha férjet: eszét hívja fel tanácsadóul. Isten az asszonyt nem alkotta a férfi fejéből, hogy parancsoljon neki; sem lábaiból, hogy rab­szolgája legyen; hanem oldalából, hogy szivéhez közel álljon. Talmud. * Az asszonyok szivéhez legegyenesebb ut a görbe. Nagy Lajos. Az első szerelmi viszonyban a nők kedvesüket szeretik, a többiekben a szerelmet magát. La Rochefoncauld. * Hiába fiatalok a nők, ha nem szépek és hiába szépek, ha már nem fiatalok. La Rochefoncauli. * A szerelem a férfi életében epizód, a nőnek szerelme a nőnek egész élete. Az asszony mindent eltitkolhat, csak a sze­relmét nem. Eötvös József. * Ameddig a nö azt mondja: »szerettem«, — még mindig szeret. Amint megszűnt szeretni, eltagadja, hogy szeretett. Hammerling. • Egy igazán szép asszonynak a szemébe mon­dani, hogy szép; és egy igazán szellemesnek, hogy szellemes: oly ízléstelenség, melyet csak a bárgyú engedhet meg magának. Hammerling. * Az asszony mikor magában gondolkodik, rosszra gondol. Publins Syrus. * Egy nő sohasem oly romlott, hogy ne kivánna a csábított lenni. Széchenyi. * Az asszonyok olyanok, mint a tenger huilámai. Mindig ugyanazok, sohasem hasonlók. Dániel Dar. Tudományos apróságok. A levegő kiaknázása. Az ipar és fölmivelés jövendő haladása a légkör kiaknázásától remélhető, ha sikérül annak két töalkotó részét, az oxygént és a nitrogént olcsón ejőálitani. Az oxygéngáz alkalmazása az ipart hozná forgalomba, a nitrogén pedig a növényzet legfőbb táplátéka. Erről a gaz­dasági tekintetben rendkívüli jelentőségű kérdésről értekezik a »Nature« utolsó száma és csodálatos tárlatot nyit meg olyat amely mellett korunk eddigi ipari vívmányai elhalványulnak. Az oxygén segítségével óriás hőmérségeket, eddig nem ösmert fényhatásokat lehet majd előidézni, a ház elhasznált hevegőjét egy pillanat alatt felfrissíteni. Mindezideig nem voltunk azonban oly módszer birtokában, amelynek segítségével ez a gái nagy mennyiségben ós olcsón lett volna elóálltható és csak iegujabban remélhetjük ennek megvalósu­lását a levegő cseppfolyósitása közben tett meg­figyelések alapján. Folyékony levegőt ma már gyári uton készítenek. Az ára még kissé drága: literje körülbeiül 5 korona; de a kereslet foko­zódásával v?'ószinüleg jelentékenyen olcsóbb lesz. A csepfolyós levegő égszínkék színű, a vUzel egyenlő fajsúlyú folyadék. A levegő folyóssá téte­léhez 190o C hőmérség szükséges. Ámde a lég­kör két gáza'katrészének fagypontja nem azonos. Ha tehát a folyékony levegő hömérségét óvatosan emeljük : a nit rogén előbb illan el és visszama­rad a folyékony oxygén; ha pedig sikerül az oxygén árát :öbméterenként 1 "5 —2 fiillérre leszál­liltani, a revolució az ipar terén bizteoan bekö­vetkezik. Nem kevésbé nagy jövő vár a másik légkörű gázra, a nitrogénre (a légenyre) A vegyé­szek régen foglalkoznak már azzal a problémával, hogy miképp lehetno a levegő nitrogénjéből ammoniákos és légenysavas sókat, a növényzet e legfontosabb táplálószereit, előállítani. Ujabban ezen a téren is van haladás. Berlini elektrotech­nikusok a légköri levegőben kisütött villanyszik­rák utján a légeny és az éleny szános vegyi összetételét hozzák létre. Milyen vallást követnek ai emberek? P. Krosse, egy jezsuita atya, összeszámította, hogy melyik vallásnak menyi a követője. E szerint földünk összes népsége 1537 milió lelket számlál. Gamml óvszerek, gummilepedök, irrigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, haris­nyák, csipkeáruk, a — legnagyobb választékban — Ifi. Jenő áriMzáta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom