Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-25 / 17. szám

Hiíl. éw Zas^egs^szegg ÍSÖ7» ápriíis 25* 17* számi MEGJELENIK HETENKÉN'^ CSÜTÖRTÖKÖN ESTE _ J_. ry TTr-_-,-,n ^ -r- _ • f L'S^G-jrEt, FBREISFCZ Szerkeszti ZL. -tuLOZT?1./ artilX JUSLJOS Munkatársat: | BOE B - LT O «GT Hirdetőik dija migjegyz s szériát NiJtt'r sora l iow Szerkesztősig és kiadóvatal: W assic -utc*a SMŰset si ir: í'ty éne 4. korona, •"él 2 feoroasNer;e. e\r* 1 kor. •i,vj szá .c, 8 fi lé . A magyar tanítóság a magyar iparért. Irta : Kathl Zsigmond, debreczeni igazgató-tanitó. Huszounyolczezer tanitó 14.000 iskolában az évnek 8—9—10 hónapján másfél millió gyermeket tanit. Eltekintve attól, hogy ha átlagosan minden iskolás gyermek évente csak 1 koronát költ Írószerekre és azokat hazai forrásból szerzi be, másfélmillió korona marad magyar földön; 28,000 intelligens lanitó közvetve is óriási erkölcsi befolyást képes gyakorolni másfél millió zsenge, fogékony gyermekre és azok álta! a szülőkre. Ha csak minden tizedik szülőt nyerünk meg a gyermek által, 150.000 családot nyertünk meg a jó ügynek. És ha mindeme 150.000 czaládnál csak azt értük el, hogy évente 100 koronát költenek honi czikkekre, amely 100 koronát eddig idegen árukra költötték, az is 15 millió koronára rúgna, hozzátéve az előbbi IV2 milliót, az már 16 és fél millió korona, amivel a honi ipart gazdagítottuk. Hogy mit tehet a tanitó a honi ipar és kereskedelem felvirágoztatása érdekében, azt fölösleges hangsúlyoznom : a tanitó kezében van az a varázskulcs, amely megnyitja a szülők szivét. Egy kis leányt tanított a feleségem, akinek minden toilettczíkkét, a lábbelitől a kalapig, Bécsből hozzatták a szülők: nőm addig-addig magyarázgatta tanulóinak ennek az eljárásnak ferdeségét és káros mivoltát, hogy a gyermek otthon kijelentette szüleinek, ő bizony nem veszi magára a bécsi holmit. Utóbb megtérítette nőm az egész családot és e család által még több családot. Az emberek alapjában véve indolensek és a szokás, a megszokottság hatása alatt állanak. Megszokta a Milli-gyertyát, stockeraui lencséi, boszniai szilvát, svéd gyufát, stb., czikkeket. De ha felvilágosítjuk azt az alapjában véve jó közönséget, hogy van már most több magyar gyár, amely épen olyau jó gyergyát gyárt, mint ezelőtt Milli, hogy a szepesi, abaujmegyei, felvidéki lencse épen olyan jó, mint a stockeraui; a bányai szilvával, szilvaizzel, a parajdi, győri, pesti gyufával nem vetekedik más külföldi czikk; a magyar gyógyszerészek készítette kozmetikai és desinficiáló szerek ép oly jók, mint a külföldiek; a Pelikán- és Gyukits-féle kalap ép oly jó, mint a Habicht vagy Ita; a magvar keztyü épenséggel fölveszi a versenyt a svéddel (pécsi, győri, debreczeni, budapesti); a magyar pótkávé ép oly jó, mint a Franck-féle Linzből*), mert hiszen ez is, az is, csak katanggyökérből, meg egy kis zsiradékból áll — ha mondom, mindazt megértetjük a nagyközönséggel: lehetetlen, hogy ne fogjon rajta, mert minden tisztességes ember szereti hazáját. Csak ne sajnálja a tanitó a fáradságot. Beszéljen, magyarázzon az iskolában, a társadalomban, a kávéházban, olvasókörben, népgyűlésen, szóval, ahol tere nyilik. íme a német, a franczia, az angol polgár már annyira ki van oktatva arra nézve, hogyha üzletbe megy zsebkést, pénztárczát, nyakravalót venni, első sorban megnézi, honi \ ipar-e, vagy nem? Való kaz, hogy bennünk ez az érzék nem fejlődhetett ki annyira, mert iparunk még fiatal. De hála Istennek, már ma egészen ízlésesen öltözködhetünk tetőtől-talpig honi ipari czikkekben, anélkül, hogy csizmadia varrta lábbelit és gubás-verr.e gubát kellene magunkra öltenünk, mint egy ungvári tanárom, aki a hatvanas években ilyen ruházatban tanított bsnuünket a róm. katholikus gimnáziumban, nem akarván idegen portékát viselni! Isten áldja még halóporában is! A zsolnai, gácsi, brassói posztó szép is, jó is. De még ha egy kis áldozatot is kellene hoznunk, attól se volna szabad visszariadnunk! Tizenkét millió színmagyar lakik hazánkban; ha mindenki átlagosan évenkint élelmi, ruházati, kozmetikai és luxusczikkekre csak Í00 koronát költene honi iparkészitményre, akkor 1200 millió korona itt maradna évenként. Ez nem fantázia és nem tulcsigázott remény, hanem tisztán számítási szabály. Kíséreljék meg! És ha felvirágzik a haza, akkor a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak nem fog gondot okozni az, hogy 6 vagy 10 milliót vegyen-e fel a ianitók fizetésének rendezésére. Dixi et salvavi animam meam! ') A roagyar szent korona birodalmi területén három pótkávét gyártó czéget ismerünk és pedig Franck Henrik és Fia (gyárai Kassán és Zágrábban), további a „Pátria" pótkávé-gyár Nagykanizsán, és Beck pótkávégyara Ermihályfalván. Csak e czégek hazai gyártmányait fogadjak el. A kassai gyártmány dobozát Ma gyarország ezimere, a zágrábiét a társországok ezimere disziti. A kassai gyár dobozain a gyár képe vörös síinü. (Sztrk.) Amit nekünk a honi ipar nyújthat, azt idegentől venni, hazánk elleni bün! Magyar nők a Csány-estélyeu. Irta : Németh Elekné—Andaháxy Iréné. A realismussal ós közöoyDyel vádolt korszellem daczára, Zalavármegye értelmesen és nemesen gondolkozó közönsége még eddig mindenkor készségesen megnyitotta szivét es erszényét az Ínségnek esdő és a hazafiságnak parancsoló szavára. Bizonyíték erre az az áítaiános érdeklődés, mely minden jótékonyczélu vagy hazafias érdekli mozgalom iránt még eddig mindenkor megnyilvánult. S bebizonyult ez a legutóbbi esetben is, midőn csak egyetlen egy lelkes hazafi ajkáról hangzott el a biztató szózat: „Emléket Csány László vértanunknak!" íme! az egész megyében ezerszeres visszhangra talált ez a kegyeletes szívből fakadt ébresztő szó. Valóságos láz fogta el szűkebb hazánk lakosságának ama részét, mely még tud hevülni az ideálokért, meiynek kebléből még nem haltak ki | végkép a fajszeretetnek, hálának és kegyeletnek ősi magyar erényei. Az a láz, mely hosszú, öntudatlan álom után lepi meg az embert 8 tettre, cselekvésre serkenti, készteti a mulasztottak pótlására. Borbély tanár urnák lelkes felhívására felébredt bennünk az alvó lelkiismeret. Megszégyenülve most érezzük és tudjuk C3ak, hogy nem volt jogunk, nem volt érdemünk arra a nagy szellemi vagyonra, melynek kamatain eddig tetlenüi uraskodtunk és heverésztünk, holott erkölcsi kötelezettségeinknek ós tartozásainknak az örökhagyóval és a mi lelki és szellemi felszabadulásunkért vértanúhalált szenvedett bajnokával szemben eleget nem tettünk! A hálának ós kegyeletnek eddig elmulasztott adóját rójja le tehát a vármegye 03 városunk közönsége, midőn egész le'kesedéssel ós buzgalommal karolja fel a Borbély tanár ur önzetlen lelkéből fakadt nemes eszmét s a lelkes zászlóvivő köré sorakozva, szeretettel és készséggel teszi magáévá a Csány-közemlék létesítésének az ügyét. Megindult a szoboralap javára eleinte csak szerényen ós úgyszólván csaiádiasan megkezdett gyűjtés ; most már megye-, sőt országszerte a minden nap inneu is, onnan is gyűlnek a kisebbnagyobb összegek. Ezeket a jövedelmeket gyarapitandó, elhatározta a szoborbizottság legutóbbi gyűlése, hogv hangversenynyel egybekötött nagyobb szerű ünnepélyt rendez, melynek anyagi sikere ismét egy lépés fog lenni előre a kitűzött nagy czéi felé. A czól nagy és szent. Megérdemli azt a lelkea buzgalmat, azt az élénk érdeklődést és őszinte jóakaratot, mely ugy a nagy közönség, mint az ünnepélyen közreműködők körében mutatkozik. Mindenki törekszik és siet tehetségeihez mérten a sikerhez hozzájárulni. Egyik rész szellemi, a másik rósz auyagi tehetségeit viszi a versenytérre a közös czól diadaláért. Az ünnepélyen szereplők tehát szolgáltatják a műélvezeteket és szolgálják az erkölcsi sikert; viszont a fizető nagy közönség részesül a nyújtott élvezetekben és tömeges megjelenésével szolgálja az anyagi sikert. Mindkettő elég fontos. De ebben az esetben mégis talán fontosabb az anyagi eredmény. Míg amaz csak eszköz: ez maga a czéi. IDrogeria. az .AjraLxry* ^KZeressihie^ Zalaegerszegen, az Arany Bárány á-fcelle:n-é"foe:o~ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, bete^ápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerek be a J4 kif iifiőnek bewáit Garefrf kávé-keverék kiléja 3 fsor. 20 filléi*.