Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1906-06-07 / 23. szám
¥11. év ZaEaeaerszeg, ISOG. junius 7. 23. szám. •mOxttiii ír: f-j; írr« 4 koroM. í'ij tr:« i korosa. .V»T}KÍ érrt 1 kor. &CX S* tí a 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerin> Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HOPLVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT CS-CTT&ZITOTZÓ 3ST E' : SV E. A magyar hírlapokhoz. Mi nem hirdetünk, ti se hirdessetek idegen iparczikkeket, külföldi termékeket, mindaddig, mig mi is elég erősek nem leszünk. Magyar vasúti politikánk köréből. (,A fiumei forgalom lebonyolítás*. VI.) A „Magyar Paiz "-ban megjelent czikksorozatommal egy időben tartotta meg Wekerle Sándor miniszterelnök az iparfejlesztést is felölelő nagy programm beszédjét, amely általános helyesléssel találkozott. Hogy is ne találkozott volna általános helyesléssel a nagy nemzetgazda és kiváló pénzügyi kapacitás beszédje, mikor abban ki jelenti, hogy : „Gazdasági tevékenységünk súlypontja a kereskedelmi tárczán nyugszik". — Ennek a lárczának körében kell biztosítani és rendszeres megoldásra juttatni a/, iparfejlesztésnek nagy feladatait. Ezek körébe tartozik, mint mondja, az államvasutak tervbe veti szervezésének keresztülvitele, az ezen vasutaknál szükséges beruházásoknak, vonalbővítéseknek és felszereléseknek megvalósítása, a vicinális viszonyokról szóló törvényeknek revíziója, stb. Továbbá a sociálpolitikai kérdések közül a betegeegélyzési ügy gyakorlati és czélszerü rendezése, a baleset elleni biztosításnak kőtelező behozatala, aggkori biztosítás stb. stb. Mind ezek a nagyjelentőségű sociálpolitikai intézkedések épugy mint az iparfejlesztéssel járó egyéb tevékenységünk, mondja a miniszterelnök, tetemes áldozatokat, beruházásokat fognak kívánni, de ezektől, bármely terheseknek látszanak is, nem szabad visszariadnunk, ha valóban uj kereseti forrásokat akarunk nyitni a nemzeti gazdagodásnak, s ha ezen kétségtelenül jövedelmező eiemeiketnem akarjuk gyümölcsözetlentil hevertetni. Vasúti eszméim mellett lehetne-e nagyobb, hatalmasabb és tartalmasabb védőbeszéd, mint a miniszterelnöknek elmondott programmbeszédje ? Vajon itt is nem az államvasutak fokozottabb fejlesztése, a meglévők bővítése és felszerelése teremti-e meg azt a helyzetet, hogy amíg a befektetett milliók a magyar ipar —, kereskedelem — és munkás kéznek uj kereseti forrást biztosítanak, megnyitnák a nemzeti gazdagodásra azt a teret, tmely íddig gjümölcsözetlenül hevert parlagon? Hogy ezt láthassuk, vizsgáljuk meg közelebról, mibe is ktiülne ezen vonalszakasz ki, — illetőleg átépítése és — ugy hozzávetőleg — mit jövedelmezne? Nem vagyok szakember, tehát e téren azok véhnunytre tímaszkcdcm. Számításom iulcsa, hogy: epy elsőrendű vonal kiépítése llmtunnkiEt: ICC—120 ezer k.-ba ; LelyitidtkCntk fclüCuEdíiYc alakítása klmtttrenk^'nt: 50—60 ezer K.-ba; helyiérdekű építése klmeterenkéut: 50—60 ezer K.-ba és a helyi érdekűnek éjjeli járatra is alkalmas 40 km. sebességűvé változtatása, föltéve, hogy egyes alapépítmények már kezdetben is ugy voltak készítve, hogy azok az esetleges nagyobb teherviselésnek is megfeleljenek, kmeterenként: 3—4 ezer K.-ba kerül. Az általam kijelölt és elsőrendűnek tervezett utiiráuy Budaörs — Székesfehérvár — Keszthely — Zalaegerszeg — Körmend kitesz: 238 kmt. Ebből, amint a mult számban is irtam, 34 km. már ki van építve, 15 km. pedig helyiérdeküből átépítendő ugy, hogy a teljesen ujepifmény csak 189 km. amely 22 millió 680.000 kor.-ba, a 15 km. helyiérdekünek átalakitása 9 százezer kor.-ba összesen 23Va millió K.-ba kerül. Továbbá a boba —- Csáktornya — zágrábi szakasznak, amely 254 km. — elsőit ndüvé alakítása 15 millió K.-ba, vagy ha csak éjjeli szolgálatra és 40 km. sebességű járatra alkalmassá alakiftatnék, kerülne 1—IV2 milliók-ba. Végül — ha a terv kivitelénél atördemicz—tapolczai és vörösberény—veszprémi szakasz helylérdekftleg építtetnék ki, akkor ez a 25 km. I7? millió K.-ba kerül. Tehát összesen: 4u,~ esetleg 2BV2 miiiió K.-ba kerülne azon vonalaknak ki,— illetőleg átépítése, amelyek 4 vármegyét átszelve a Balatont és Hé vizet a nemzeti gazdagodásnak e két terét, amely eddig — sajnos — nagyon is parlagot, hevert, bekapcsolnák a világforgalomba. — — — Megkísérlem kimutatni azt is, hogy ezen vasúti irány ki, illetőleg átépítése mi értékemelkedést jelent ? Nem vagyok nemzetgazdász. De még csak — földgazdász sem, azonban anynyira praktikus vagyok, hogy fel tudom fogni miszerint a vasúthoz közelebb fekvő' egy ugyanazon összetételű ingatlanoknak értéke tetemesen nagyobb, mint az, mely a vasúttól távol, vagy megközelíthetetlen távolba van. —- És ha elfogadjuk azt, hogy a föld értéke a vasút mentén nagyobb, talán nem lesz számításom tul merész, ha ezt a vasúttól 5 kilóméter mélységig — átlag holdanként — 75 K.ra becsülöm. Ezen szerény becsű mellett az építendő uj vasutak jobb és baloldalán 5 km. messzeségig elnyúló földeknek érték-emelkedése 33 V2 millió K. nát tesz ki maga. Hol van még a Balaton és Héviz remélhető és évről-évre növekedő haszna 1? I10I az a haszon, melyet a fokozott forgalom mellett a vasutak fölfognak mutatni? De meg az a 40 illetőleg 2672 millió korona, melybe a vonalszakaszok ki és átépítése kei ülne, nem megy idegenbe, mert ennek minden fillére a magyar ipart, kereskedelmet és munkás kezet gyámoiitja, vele az országot gyarapítja. Az átépítésbe eső vicinális vasútnak az államtól leendő megváltása, vagy bérbe vétele folytán ezen vasutakban fekvő megyei és községi hozzájárulások fölszabadulnának és ezen összegek segélyével ujabb és ujabb helyiérdekű vasútokat lehetne az arra jogosult vidékeken épiteni. Ez egyrészt ujabb és ujabb munkát nyújtana, ezer és eze • kéznek, támogatná az arra utalt ipart és kereskedelmet, emelné a vasút által ujabban átszelt vidékek értékét, másrészt az által, hogy e vidékek term'ny produktumait bevezeti a világ forgalomba, érezteti hasznát is azon vidékekkel, amelyek eddig csak a vasút terheit ismerték és érezték. Nagy< n megéreznék e vasút előnyét mindazok a városok is, melyek ez által bekapcsoltatnának a v-'lágforgalomba, amint tagadhatatlan fejlődését látjuk azon városoknak,, melyek a mult kormányok alatt már bekapcsoltattak a fővonalakba. Hogy a Balaton, Héviz és a fokozottabb vasúti forgalom jövedelme mit hozhat, számadatokban ép ugy nem tudom kifejezni, mint a vonalakba bekapcsolt városok gyarapodását. Aki azonban erről némi tájékozódást akar szerezni, hasonlítsa össze a Balaton somogyi és zalai oldalát, tegye szóvá a déli vasút ezen szakaszának nyári és téli forgalmát, és keresse, mi idézte elő Kaposvár, Szombathely stb. városok fejlődését és mi akasztotta meg Zalaegerszeget. Es amikor ezen 50 éves bűnös mulasztást oly 40, illetőleg 26 V 2 millió koronával helyre hozhatjuk, amelylyel a haza ipara és kereskedelme és sociális érdekei nyernek támogatást, kielégítést, hogy amikor a kormány fejít&l halljuk azt a kijelentést, hogy ezen téren nem szabad sajnálni a befektetett tőkét, mert az többszörösen vissza térül a nemzet pénztárába és, hogy bármely súlyos is, megkell hozni az á'dozafot, hogy az által oly értékek gyümölcsözzenek, melyek — mint a Balaton is — eddig parlagon hevertek: bizalmam nap-nap után erősebb, hogy az uj, igazi magyar kormány alatt fölvirrad a Balatonnak és Zalamegyének is. Udvardy Vincze. Márcziusban 17 ezer e mberrel kevesebb született Magyarországon, mint a mennyi kivándorolt! Szegény tisztviselő! Általában tudjuk, hogy néhány év óta mindennek emelkedik az ára. Néhány év óta általában panaszkodunk, hogy nagy drágaság van. Az utolsó évben pedig épen rohamosan megnőtt s talán még tovább is nőni fog ez a drágaság. Ezelőtt egy évvel 12 frt 50 krajczárért vettem egy öl fát. Tegnapelőtt ugyanazt 20 írtjával kellett fizetnem. Oaknem kétannyi egy év aiatt! Az idegenek azonban nehogy azt gondolják, hogy . az egy öl fa. Mert az csak egy olyan csomó fa, amelyet nekünk városiaknak egy ölfában diktál az eladó, jobban mondva: a közvetítő. Néhány évvel ezelőtt egy kiló húsnak közép ára 40—50 krajczár körül volt. Most
