Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-05-24 / 21. szám

VII. év Zalaegerszeg, (906. május 24. 21. sxám. Eiö6»»téd ix: vrrt í korowu i « ént 8 korosa. ó»r* 1 korE«?w «4m 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint Nyilttér sora 1 kcr Szerkesztőség éi kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MBGJELÉITIE HETENKÉNT CSTÜTTÖRT OKON ESTE. Rá kell Jönnünk, hogy a legizesebb a ni kenyerünk, a mi gyümölcsünk, a legnekünkvalóbb, a mi munkánk! Magyar vasúti poltikánk kóréból, (vd (A Fioméval való forgalom lebonyolítása.) A lezajlott képviselő választás alkalmával a szabadon megnyilatkozott nemzeti akarat elsöpörte azt a rendszert, amely közel 40 éve uralkodott az országban. Eltűnt örökre az a párt, amely megrontotta a közélet tisztaságát, meggyengítette a vármegyei önkormányzatot, korrumpálta a társadalmat, s a mely az országot sajátjának tekintve ép hogy nevére nem iratta s amelynek minden, még országosnak látszó tetteiből is ki-kiritt az önérdek és alacsony haszonlesés. Önkénytelenül lélekzik föl minden igaz magyar kebel, mert érzi egy szebb, egy boldogabb hajnalnak hasadását, érzi és tudja, hogy minden országos dolgokban ugy, amint a boldog emlékű, de a haza javára rövid ideig élt Baross idejében, csakis a magyar faj megerősödésén, a nemzet vagyoni és szellemi előhaladásán munkálkodó nagy nevü férfiak, egész emberek állanak a kormányon, akik edzett kézzel, tisztán látó szemmel és fegyelmezett és mindent az ország javára mérlegelő ésszel vezetik hazánk sorsát. Az a bosszú munkásság alatt megért élettapasztalat, hogy hazánk nagygyá, gazdaggá csak akkor lehet, ha azt a külfölddel összeköttetésbe hozzuk, ha annak eddig rejtve maradt drága gyöngyét hozzáférhetővé tesszük és világra szóló termésének megnyitjuk azt a piaczoí. amely elől eddig — mondhatnám — mesterségesen elzáratott, nyilatkozik meg az uj kereskedelmi miniszterünk Kossuth Ferencznek minisztersége első napjaiban világgá bocsájtott ama kijelentésében, hogy „Hazánknak a fiumei Jorgalom gyorsabb lebonyolítása végett egy második vonal kiépítésére szüksége van Mi, Zala ak, érezzük ezen legmagasabb helyről jött fontos kijelentésnek országos horderejét, mrrt szent a mi meggyőződésűnk, hogy ezen eszme Kossuth Ferencz miniszterünkben nem ma született. Él és élt az az eszme a hazája boldogságáért küzdeni kész és a külföld előtt is elismert szaktekintélyben azon perez óta, ahogy az országba jött és Tapolcza, Zalavármegye azon kerülete választotta be képviselőnek, ahol módjában volt szinről-szinre látni hazája egyik legremekebb, az Isten áldásában bőven részesült vidékét és országunk büszkeségét, a Balatont! Látta e vidéket és látnia kellett azt is, hogy hazánk e remek vidéke, melyért más országok királyságokat adnának, a világtól teljesen el van zárva. — Megközelíthetetlen a költők által megénekelt hegykoszoruzta Balaton ép ugy, mint e hegyeknek drága nektár terméke. És ha ezt már akkor átérezte, amint egy igazi magyarnak át kellett éreznie, élhetünk mi zalaiak is abban a boldog tudatban, hogy: reánk is fölvirradott! Ezek a minden magyt r szivet gyorsabb dobogásra hevitő eszmék érlelik meg bennem is ama meggyőződést, hogy a fiumei második vonalnak utja a Balatonparti vasúttal oldódik meg, amely Keszthelytói — Zalaegerszegen és Csáktornyán át Fium-ba vezet. Ezen irányhoz, amely Veszprém és Fehérmegyében, — a jövő czikkemben előadandó móden, —- egy egészen uj, vagy a meglévő vonaiak egy részének kiegészitésével lenne megoldható, kettős országos szempontból és egy rég nélkülözött megyei szempontból föltétlenil kívánatos, hogy a helyi érdekű vasutak rendeltetésétől ugy is elütő és azok között mais alegjobban jövedelmzőBoba—Csáktornyai útszakasz megváltás, avagy bérbe vétel utján állami kezelésbe vétessék és legalább is gyorsabb járatúvá átalakíttassák ; továbbá a Zalaegerszeg—Körmendi vonal szakasz is ki, illetőleg átépíttessék. Ezen Boba—Csáktornya és Zaiaegerszeg- Körmend vonalszakaszok, kapcsolatban a Budapest—Keszthely—Zalaegerszegi szakasszal először is segédkeznének a Budapest—Fiume forgalmának lebonyolításában ; másodszor a Budapest—Győr—Csáktornyái szakasz a Moson, Sopron, Győr, Komárom, Veszprém, Vas, Zala és a „Dunán inneir'-i több vá megye fiumei forgalmát bonyolítaná !e; harmadszor ez kötné össze a legrövidebb, n a Balatont Becsesei és Grácczal, a nyugoti kultur államok e két nagy góczpont jávai. Ez és csakis ez tenné lehetővé, hogy a nyugoti államok vagyonos osztálya, akiknek jelszavuk: „az idő pénz", és akik mindkettőt használni, kiélvezni akarják, felkeresné és világfürdővé tenné a Balatont, tündérkertté varázsolná annak festői szép hegykoszoruját és föltárná az erdőkoszoruzta Bakony gyomrában rejtve, volt óriási méretű csodaszép csepkőbarlangot; kihasználná a „Ib'viz" világraszóló gyógy hatását, amely eddig a forgalomból egészen kiesve, a külföld előtt teljesen ismeretlen. Mindezek milliókat hoznának az országnak, amennyiben milliókkal gazdagítanák azon vidék szorgalmas és színmagyar népét, amelyet a phylloxera pnsztitásnkor csakis a magyar fajt jellemző „röghöz

11 való kiváló ragaszkodása tartott vissza a kivándorlástól. Nem utolsó, sőt — országos szempontból — talán elsőrendű érv e vonalszakaszok kiépítése mellett az is, hogy ezen. valamint a már meglevő Budapest—Fiúméi szakasz két tűz közé fogná az osztrák vasutak Bécsújhely- -Kanizsa—Budapesti szakaszát és annak megváltási árát tetemesen mérsékelné. Volna ezen útirányoknak — az elmondottakon kivül — egy megyei nagyfontosságú czélja is, az t. i., hogy ezen kuruez vármegye régi írátlicioju székhelyét, mely az 50 -es évek városvezető embereinek eszmeszegénységét erejét felülmúló szivósággal törekszik helyrehozni, a megye központjává tenué nemcsak .^jj^iron, de a valóságban is. Mig a Dunántúl minden megy5j*í£^ átszeli egy elsőrendű állami vonal, Zalavármegye a mindenkori kormányoktól egy talpalatnyi vasutat sem kapott soha! Ma, amikor azon eszmék győzedelmeskedtek, melyekért küzdött e vármegye mindig s amely küzdelméért a multakban állsndóan büntetésben és mellőzésben részesült, méltányos és jogos kívánság, hogy a vármegye és annak régi székhelye oly vasúti összeköttetést nyerjen, amely — amig az országos érdekeket többszörösen is szolgálja — lehetővé teszi, hogy a tőle legtávolabban fekvő vidékekkel is 2—3 óra távolságba hozassék. Lehet, hogy akadnak kishitűek, akik ezt az egész vasúti mozgalmat hiábavaló és czélhoz ugy sem vezető erőlködésnek tartják.*) Én azonban akkor, midőn látom az eddig lánczra vert eszmék fölszabadulását, midőn ama boldogító tudatban alszom és kelek, hogy 8 hazáját rajongással szerető és érte mindenre kész Kossuth Ferencz ül a kereskedelmi miniszteri székben, midőn olvasom a viszonyokkal mindig komolyan számolni tudó dr. Wekerle Sándor miniszterelnöknek a székesfehérvári küldöttséghez, majd a temesváriakhoz intézett beszédét és azokban azt, hogy: »Annak az új Magyarországnak megalakítását kell előkészítenünk, amely nem egyes osztályokat, nem egyes érdekeket, hanem a nemzet egészét és teljességét képviseli,» — tudom, hogy Zichy Aladár gróf miniszter a nagykanizsaiakhoz intézett bestédében kijelentette, hogy: ,,A mi törekvésünk a nemzet megerősbödése, a magyarvag fejlődése, a polgárság gyarapodása s mindezek által az állam egységének, biztosítása és amidőn lelkem mélyéből megvagyok győződve arról, hogy ezek nem üres szavak hanem egész embereknek férfiúi kijelentései: nem képzelhetek mást, mint azt, hogy elérkezett az a régsóvárgott időpont,, amikor alkotmányunk őrei nem helyiérdeket, ri^m családit, hanem országos politikát űznek. Mivel vasúti eszméimszezetett vármegyém rég nélkülözött vágyának kielégítése mellett többszörös szempontból is országos fontosságúak, a Balaton kultuszával a magyarságra büszke egész ország érdekeit szolgálják, nyugodtan és bizalommal nézek a jövőbe. Udvardy Vincze. *) Mint pl. a villam-ügyet. Sz. Az ország lakosságának természetes szaporodása a munka alkalmak növelését követeli. Ha nem növekedik a munka alkalmak száma, emelkedik azonnal a kivándorlás. Igy érthetjük meg azt, hogv 1904-röl 1905 re miért emelkedett a kivándorlás 45"/o-al - 173.802röl 254.305-re II