Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-06-21 / 25. szám

VH. étf Zalaftsepszeg, Ü06. junius 21, 25. ezám. F.!Cflit.é»i ir: étri 4 korosa. 3'tl étr« 2 korona, érrt 1 kor. (>ÍB 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerin j\

ryilttér sor* 1 kor Szerkesztőség é» kiadóhivatal : Wlassics-ntcza Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK K ETENKÉNT CSTÍTTÓRTOIKIC O 3ST Csehországbanaz asszonyokat 1903ban megeskettették a templomban hogy soha magyar árut nem vásái!<. Mikor jutunk mi ide? rolna; Szegény tisztviselő. (ín). A múltkori számvetéshez teszek egy kis javítást, bővítést, meg világosítást és megerősítést. A 4000 korona bevétel mellett kimutattam 5160 (a végösszegben a nyomda véletlenül elsikkasztott 75 K s csak 5085 koronát jelölt) kiadást. Tehát itt már 1160 koronával több a bevételnél a kiadás, évenként. A ki nem hagyja helyben ezt a számvetést, az vagy csak felületesen tekintett rá, vagy egyáltalán nem szokott a gyakorlati életben ilyenekkel bajlódni s igy nem is érthet hozzá. Azok előtt még egyszer mondom, hogy nemcsak reálisan számítottam, de a kiadásnál az egyes tételekb- n ugyancsak minimális összegeket vettem fel. Szigorúan bonczoló kés alá vehetjük akármelyiket. A ruházatot, vagy a háztartást. Fogadok arra, hogy az ellenfelem nagyobb összegű kiadásra jut, ha felszámít mindent az utolsó szappanig, keféig. V&sy talán az sok, hogy tiz pohár sört számítottam egy tisztviselőre, s 9 em beinek tiz üveg bort egy esztendőben? Mit számítottam pl. a tüzelő fánál ? öt ölet 36 koronánként. Már az írástól az olvasásig nőtt az ára a fának, s avval biztatnak, hogy a télen megkétszereződik az ára. De meg nem is elég ám őt öi. Ez elég lehet, de bizonyosan el ég a téli hónapokban. Mondom továbbá a számvetésemben bizalmatlankcdóknak, hogy nemcsak minimálisan számítottam, hanem némely tekintélyes dolgot fel sem vettem, csupa feledékenységből. Az apróságok kőzött ntm említettem a czukrot, melynek A divat. Csodálatos egy tündér a divat ! A mit ő e«ak érint, mindaz kellemes fényben tűnik föl ék tetszik. Ennek folytán nagyon kevés enitbei van, a kik a divatot nem követnék és a pé;da képet utánozni elmulasztanák. Gyakran a legbolondabb dolog kerül napi rendre; de azért mindig találkoznak emberek, a kik azt szépnek találják s öltözetüket divat szerint készíttetik. Egyelőre csak a ruházatról beszélünk. S főiig a nők öltözéke az, a mely magára vonja figyelmünké'. Bár csak az ép embtri ész hatalmas Bzavát emelné töl s igy a gyakran kclossalip iztflenséggel határos divatot, és annak feideségeit, oktalanságait legalább enyhíteni akarná ! De a századok múlnak, az idő hullámai magukkal hozzák s tovább viszik a divatot és ezen aligha változtathat valaki. Fiatalok és öregek egyaíánt arra törekednek, hogy ruházatuknak tetszetős alakot adjanak, melyben azután lehetőleg előnyösen tűnnek fel. Az izlés különféle és változik a divattal; a divat pedig uralja a világot. A divatnak gyakori változása éppen nem ezél«zeiü azon igényekre nézve, melyeket az a toiktte az ára felmehet évenként 40—50 koronára; a cselédnek csak a kosztját számítottam bele a családéba, de nem a bérét, amely épen 144 korona. Tehát ha sokaíja valaki az 1160 korona tulkiadást, megtoldhatja még 200-zal, hogy legyen 1360 korona. Ehez még mindig nincsenek hozzá számítva az esetleges rendkívüli csapások: halál, születés, súlyos tartós betegségek, kettős-hármas cseléd

rartás, drága dajka, gyógyfürdőkbe való járás stb. Igy van ez kérem és nem máskép. 1200—1300 több kiadás. Erre a megdöbbentő képre mégis csak azt mondják sokan, hogy mégis csak lehetetlen az. Lehetetlen hogy az országban minden tisztviselő évenként ezerekremenő hátralékkal dolgozzék vagy éljen. Persze, hogy lehetetlen Nincs mindenkinek 1100—1300 mirtusz?. Az bizonyos. Egy rész faluhelyeken lakik. Emlitém már, hogy ennek könnyebb a dolga. Más rész, ha városban lakik is, csak örököl valamit vagy a nagybátyjától, — vagy a nagyanyjáról. Ez evvel se

0't a baján. A harmadik résznek nincs családja, vagy csak két-három tagból áll az. Itt baj sincs, amelyen segileni kellene. De a negyedik rész benne van a bajban és nyakig úszik benne. Öngyilkosok mégsem lesznek. Nem. Hanem élnek és lenézetnek. Lenézetnek, mert amint emlitém, aki a társadalmi követelményeknek nem felel meg: komisz ember; a ki pedig nem ruházkodik: piszkos ember ; a ki nem eszik: éhes ember; a ki pedig kifizethetetlen adósságot csinál: gazember. Akár melyik bajba jutsz: lenéznek téged barátom. Peuig a czél nem lehet az, hogy az állami gépezetben sürgő-forgó alkatrészek csikorogjanak, mint a rozsdás zár; hogy a tisztviselők nyomorogjanak és szégyenben éljenek. S elv és szabály is az, hogy megelégedetten, jó kedvvel dolgozzanak, mert annál jobb az eredmény. Az sem lehet elv, hogy bár egy kisebbségben levő rész is bajban sínylődjék. Eszembe jut az a szomorú história, hogy hiszen a sjörnyü drágasággal szemben itt Zalaegerszegen nemrégiben már három izben birokra keltek a tisztviselők s más szegény emberek; de leverettek. Három izben szövetkeztek, hogy ruhát és ételnemüt és egyéb háztartási dolgokat jutányosabban szerezhessenek. A szövetkezetek megbuktak. A tagokat ántiszemitasággal vádolták. Mintha a magyar tisztv iselő csak zsidó-gyülölettel tudna megélni. Talán a kereskedőnek akartak ártani: Mintha isten káromlás volna a fuldokló embernek élete megmentéséért egy fűszál üstökébe markolnia. De hagyjuk. A tisztviselőnek, különösen a'inak a negyedik rés?nek a sorsa országosan nehéz. Rendkívül nehéz pedig az ilven drága és szakadatlanul dráguló városban, mint Zalaegerszeg. Mindazonáltal át kel) látni, hogy a kormány férfial nak mennyi küzdelmök van az egyéb téle kiadások miatt; másfelől ujabb időben mutattak is már legalább egy kis jóindulatot; de meg nem is szép az a sok kunyorálás. Nagyon szerény dolog az, aminek a kérését jónak látom én, s ezt is csak egyes városokban, a hol, mint Zalaegerszegen is a rendesnél drágább áron lehet lakáshoz jutni. Lehetetlen vissza nem térnem megint a második czikkemnek egyik pontjára, ahol egy-két kedvtöltést, sportot, szenvedélyt, szabadban való mozgást is felvettem a költségek nagyságáru. Ha valakinek a világon, a hivatalnoknak van erre szüksége, aki naphosszant zárt szobában, néhol tömlöcznek való termekben, poros akták között, fülledt levegőben pénzek kasszájánál eme). Nem czélszerü pedig azért, mert folyton fényűzési kiadásokat követel e igy a polgári életre igen rossz, sőt veszedelmes hatást gyakorol. A müveit világnak mindent el kellene követnie, hogy a divatnak nagy visszaéléseit megakadá'yozza s igy főleg a ruhafécyüzést korlátozza. Valóban bámulnunk kell, midőn látjuk, hogy sokszor oiy emberek, a kik egész héten át dol goznak, oly ruhákat rendelnek meg, milyeneknek költségét csak a vagyonos osztályok bírhatják meg. Nem lehet rossz néven venni a nőnek ar.w óhaját, hogy csinos ruhában lépjen töl; mut f> jogosítva van arra, hogy külső megjelenése itkellemes legyen Nagyon tévednek tehát azok a nők. a kik azt hiszik, hogy férjhez menetük u'án nincsen többe szükségük arra, hogy férjeik tetszését tovább is nyerjék s tartsák meg, mint a menyasszony idejébe". Megbotzulja magát ama bizonyos nembdnomsáy, mellyel a férjes nők puszta kényelemből otthon tanúsítani szoktak; megboszulja magát nemcsak abban, hogy a férj kevesebb figyelmet fordit az olyan nőre, hanem abban is, hogy a jó modor a házban alacsonyabb fokra száll. Törekednie kell tehát minden okos nőnek hogy megjelenésében csinos e tiszta mai adjon a házi munka daczára, a nap bármely szakában. Minden öltözék, ha még olcsó s egyszerű is, díszére válik a nőnek, ha ízlésesen van készítve s neki jól áll, nem is szükséges, hogy a iuha, kalap 8 egyéb ruhadarabok épen a legújabb feltűnő divatuak legyenek, de szükséges, hogy az öltözet az illető személy megjelenésevel összhangban legyen. Az ölUiztkhez taitoznak még az ékszerek is. Az ékszernek van saja

f jelleme es képe'i úgyszólván, a s?ép toillet'ént-k művészi teljeseégét. Drága kövtk s etveb rkszerek némely emberre majdnem varázserővel hatna* ti'okzatos fényükkel, c illogásukkal. Nagy jelentővéget tulajdonit nekik a ktpze ődés. Állítólag könyeket jelentenek a kedves gyöngyök ; ezeket tehát nem s/abad a menyasszonynak ékszeiül használni, nebogi 1 ú és fájdalom zavarja a házae élet napjait. Ellenben azt mondják a smaragdról,, hogy az az örömnek s a boldogságnak talismánja, mely megdicsőitőleg veti varázs fényét az illető nőre, enyhíti s gyógyítja az esetleges sebeket, össze-