Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-16 / 7. szám

VI. év, Zalaegerszeg, 1805. február 16. f w * 7. szám* felőfluctési 4r : Egy érr% 4 koron*. Fél érr« 8 koron*. érr« 1 kor. SgjM »Eám 8 fillér. Hirdetések d n niegegjezés szerint .v'yilttér sor* 1 Szerkesztőség ét kúulöhivitjLl: WUssics-istci*, Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGYÍ Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MBQJBLBKIK HETENKÉNT OSTÜTTÖRTO^OI? 332 SI T 2L'. 2 Yáinjegye közgyűlése. A tármegyei törvényhatóság közgyűlést tartott héttőn délelőtt Hertelendy Ferenez főispán elnök­letével. — Csertán Károly alispánnak kinyomtatott terjedelmes jelentését tudomásai vették. — Az egyenesadó felszólamlási bizottságba meaválasztották rendes tagoknak Marton László és Nagy László, — póttagoknak Skublics István ss Kovács László törvényhatósági tagokat. — A vái megye monográfiájának megír ója dr­Déasi Lajos halasztást kér müve elkészítésére 1-907-ig. Megadják. — A községi faiskolákra nézve Abaujtorna­vármegye átiratot küldött, hogy a törvényható­ságok együttesen kérjék a minisztertől az «rre vonatkozó 1894, évi 12 törvénycikknek meg­változtatását, hogy t. i. járásonként, szervezzék a faiskolákat A választmány ily értelmű feliratot javasol, melyet az alispán indokolására el is fo­gadott a közgyűlés. A kérdéshez nagy szakérte­lemmel hozzászólott Békefi Elek zalakoppányi fótanitó, első, ki a tanítók közttl a törvényható­sági bizottsági tagok sorába lépett megválasztása etán, s első beléptével és felléptével nagy elis­merést vívott, ki magának, ami egyúttal azt az elvet is igazolja, hogy a bizottságban igenis van foelye a tanítóknak, kivált az olyanoknak, mint Békefi, aki nemcsak a tanügyhöz ért, hanem egyike a legkitűnőbb szakszerű gazdáknak, kinek híres szőlőtelepo van és faiskola felügyelő. Ajánlja, hogy ne hozzanak határozatot, mert tudja, hogy tervbe van véve s nemsokára amúgy is életbe lép az uj faiskolai reform. — Egy kitűnő tárggyal foglalkozik a vármegye: az országutak lefdsitásdval, melyiől már régen tökbször irtunk volt nagy éideklődéssel. Mert hát ilyen dolgokban legyünk utánzói & németek­nek, a morváknak s a cseheknek — és re egye­bekben. — Bizottságot küldtek ki a fuvarozási dijak­ról szóló szabályrendelet megalkotására — kép­viselő választásoknál. — Nem jelentéktelen a főgimnáziumra nézve, kogv a nemesi alapítvány választmánya nem adja tovább a tíz évre megfért de már lejált tiz év után az évi 2000 korona segélyt. A segély közvetett ugyan, mert a vármegye adja évenként a 12 ezer korona segélyt az isko­lához « ebből vállalt volt magára 2 ezeret a ne­mesi alapítvány, melyet most megszüntetett. A megszüntetés olíadatolása homályos utalás­ból áll, s az a szebb a dologban, hogy ezt a kétezeiet moft a vármegye sem akaija magára vállalni, hamm rá akarja rakni az állagra. — iltzriczly Jenő perlaki szolgabírónak a unitkor emiitett kérvényét ktdvezőleg elintézték. Kérésére márezius 1-től kezdve felmentették hivatalából s végkielégítésül 2060 koionát, s előbbi áthelyezési költségre 2C0 koronát juttat­nak neki. — Zsankó János utkaparót 50 koronával se­gelyezik. — Zalaegerszeg határozatát, helyben hagyják, begy az ág. hitv. ev. egyháznak tf mplomépitésére helyet engedett át. Továbbá némely ingatlannak eladását is heljbenhagyták. — Eevt&megye átiratát, hogy ámult évi 38-iki történtek miatt bizalmatlanságot szavazzanak a kormánynak, csak tudomásul vették, mert a vá­lasztások eredménye után ez már tárgytalan. — A közművelődési alapból Hódmezővásárhely átirtára Budapesten Washington Györgynek eme­lendő szobor költségeihez 50 koroiátadott avar­megye. — Novdk Mihály könyvének („Zalavármegye az 1848—49. szabadságbar czban") költségeire támo­gatásul szintén a közművelődési alapból 50 koro­nát juttatnak. A t6bbi ügyek jobbára a községek intézkedé­seinek jóváhagyását illetik. Közgvülés után a megjelent bizottsági tagoknak egy resze a Korona vendéglőben ebédelt, hol Hertelendy főispán ur­nák valának vendégei, más részének pedig Ceertán alispán ar volt vendéglátó házigazdája. I. Acietüén világítás. — Villám vilá­gítás — Nagy pótadó. — Szegénység. Említettük már u. , uogy Paál József „ Magyar Király "-jában s a K.ummer-kávé­házbaii bevezették az aczetilén világítást. Bevezette Juhász Lajos a szegedi Molnár M. jó találmányú rendszerével. Ismertettük sok jó oldalát, többek kőzött olcsóságát. Világí­tása tiszta, szép és egyenletes. Ezenközben jött az első vendéglőbe Tosch Károly győri vendéglős, ü is bevezette az aczetilén vilá­gítást. Körülötte a járda is fényes most. Csudálkozással láttuk azonban itt az estélye­ken, hogy ez megczáfolja az egyenletességet, egymásután többször elhomályosul s megiut kiderül. Szakértők nem vagyunk, de azt gondoljuk, azért van igy, mert ezt bécsiek csináltak. Mi azt hV zftk, hogy a szegedi magyar embernek a találmánya jobb, s Juhász Lajos polgártársunknak a munkája lelkiisme­retesebb, mint a bécsieké. Nem erősítjük, csak ugy hisszük, lessék megczáfolni. Annyi bizonyos, hogy a Kumtner világítása jobb. Tosch Károly urat nem hibáztatjuk. Azt hisszük, eléggé bánja, hogy bécsiekkel szer­ződött. De a dunántuli embereknek s pláne a győrieknek mindig közelebb volt Bécs, mint Magyarország. Tosch urnák nem volt még tudomása a szegedi Molnár-féle uj talál­mányról, mikor a bécsiekkel szerződött, sem Juhász Lajos berendezőt nem ismerte. Sietnie pedig kellett, mert a Bárányba be kellett költöznie. Nagyon sajnáljuk hát, hogy e nagy­méretű drága berendezés nem a magyar ipar javára, nem a mi polgártársainknak a javára történt. Bizonyosan sajnálja Tosch vendéglős is, mert amig Juhá«z itt a harmadik ház szomszédságban lakva naponként figyelemmel kisérte volna, esetleg javíthatta volna, költség nélkül, nagy időre való felelősséggel, addig a bécsiekkel most ügyvéd utján kénytelen érintkezni, ami kétszeres költséggel jár. A bécsi berendezéstől eltekintve, azt hisszük, hogy az aczetilén világítás elonyösebb a villamvilágitásnál. Persze ezért sokan ki­kaczagnak, akik az urizálásra hajlandók. Pedig Nagykanizsán is a hires villanyvilágí­tást aczetiléure akarják változtatni. Csupán azért, mert az aczetilén sokkai olcsóbb es semmivel sem hitványabb. Látom, hallom, bogy Zalaegerszegen az elöljáróság és a képviselőtestület nagyobb része a villany­világítás mellett van és régóta heveskednek Ls mellette. Lehet okuk rá, amit én nem ismerek. Lehet, hogy igazi okuk nincs is. csupán az urizálás a vezérlő szellem. Ezt sem tudom biztosan. Hanem ha igaz, amit nemsokára meg fogunk tudni a költségvetés­ből, bogy pár százezer koronába fog kerülői ez a villany világítás: akkor bizonyos, hogy rendezett tanácsú városunk kénytelen lesz községgé degredálódui, mert a pótadó m<sg fogja közelíteni a 200%-ot. S ezt nem fór­juk el. Mert jobb — durva bár — vasrag erős posztóruhában járni, mint czifra rongy­ban, s jobb dolog parasztos kolbászt áé töltött káposztát ebédelni, mint az olmiitzi teasüteményt szagolni. i. • A nép romlása. Tagadhatlan igaz, hogy a mi korunk, de íö.'eg a mait évszázad a föllendülésnek, a föisiAba­dulásnak ós tökéletesedés korszakának mondható. S mégis, ugy látszik, mintha a kuitiuembeiiség nem éppen örvendhetne vívmányainak. Annvi csodálatra méltó és mindtn téren üí­ható javítás mellett mégis sok baj és fenyegető jelenség észlelhető, nevezetesen pedig & közélet­ben a nyugtalanságnak, elégedetlenségnek és ellen­szegülésnek bizonyos szelleme mutatkozik, a mely majdnem kételyt támaszt bennííük az iráni: ial­jon mindazon nagy haladások nem képezrttü-e inkább átkot mint áldást — utódaink száautr:.'? Azonban egy egészséges nemzet legyőz o.'j'&a veszélyeket a néíkttl. hogy nagy károkat szenvedne. De sckkal inkább veszélyeztetve látszanak stúlemi javaink, mert mig illetéktelen uralomvágy t« anarchistikus őrültség megrohanják azokat, mit: is köztünk vari a nagy ellenség. És ez az ellenség; azou heves veszekedés, a me:y a fölött támadt, hogy mely vívmányok te­kintendők és ovaridók meg olyan szellemi javas­nak ? A mit az egyik szentnek és sérthetetlennek tart, azt egy mátik bolondságnak és boss2acíí.2­nak nyilvánítja. S utóvégre, ha az egyesek őwio­tén vizsgálják önmagukat, akkor bizonyosan keblükben találják meg a kétely s az elégedetlen­ség íulánkját! Egyenesen nyilvános titok az, hogy a nép szellemi éleie lassú, nőt némelyek szerint roha­mos romlásnak indu?.. Főleg az a sajátságos beuső bhonytaiaecág,, sőt egjenesen megmondva bizonyos gyógyíthatlak, szerencsétlen ellentétnek érzete a hit és a tudás kötött s a mindennapi tapasztalás között,— ami mindinkább tovább terjed, és ami bizalmatlansá­got kelt minden tekintély, sőt a saját szellemi erő ehen i*. S honnan és rriért van ez. igy V Ki oltotta belé ezt a lappangó mérget? Nem kell sokat kérdeznünk, hiszen mi.: a veretiek is csiripelik, hogy ennek oka első sor­ban a rnodem tudomány. Ez asta alá a hit talaját az o mitident íséi­boetó kritikájával; megrázkódtatta az áilens. t* vallási élet alapjait Meg kell lordulni a tudománynak. A tiszta leplezetlen igazság legyen a tudomány eze:ja; utja pedig a ?zabád vizsgálás és igazsá­gé*, partatlan kritika ! Ha valaki még akkor is vádlóként lep íóJ fi tudomány ellen, akkor joggal mondhatjuk neki: igazságtalan vagy éti tudatlaij, nem ismerkedtél meg az igazi tudomány legfontosabb sikereivel, nagy eredményeivel ; mutasd meg az állitólapoB tévedéseket: és bi'cnyisd be vádjaidat! Csakis igy lesz lehetséges az igazi megértés mindkét tesz között ; t. i. a réginek s ai un.ai csatlósai es pártolói nevezetesen ptdig a hí: t a tudomány között i«. És ezen kölcsönös megértésié és megegyezésre már is égető szükség van ; n»*ft különben régi tapasztalat és a történelem tanúsága szerín: an

Next

/
Oldalképek
Tartalom