Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-01 / 22. szám

¥1. év Zalaegerszeg, i305 junius I. 22, n SiöfiMtéei ár: fijry érr« 4 koron*. Fái érra 2 koron*. M»s,y«d érr. 1 kor. &:}<*« Bsám 8 fillér. Hirdetések diji megegyezés szerint •fíyilítér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utez* Alapitó és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELÉlíIK HETENKÉNT CSTÜTTŐDFITOKÖN T Ei. Nemzeti ünnep Sümegen. Mielőtt az ünnepély sorrendjét ismertetem, teszek egypár megjegyzést. Vannak elegen, a kik kicsinylik ezt s az ehez hasonló ünnepségeket. Nem tartják a dolgot eléggé méltónak arra, hogy a költőnek a feleségét is ünnepeljük, hogy Szegedy Rózának a hamvát tetemes költséggel férjeurának, Kisfaludy Sándornak a sirjába tegyük, s hogy halhatatlan érczbe, bronzba véssük az asszonynak is a képét. Ám kicsoda az, aki Bajza idejében ki ne kaczagta volna azt az esetleges állítást, hogy a gulya meg a ménes, a csárda meg a szolgalegény, s a gólya meg az anyám tyúkja tárgya lehet egy költeménynek. Pedig Petőfi felséges költeményeket irt ezekről a prózai dolgokról. Hát ez csak ugy történhetik meg, hogy ezekhez a kis thémákhoz nagy eszméket csatol az ember. A Kisfaludy-Szegedy Róza ünnepnek ha nem volna is elég méltó tárgja, — ha a Kisfaludy Sándor szereplése nem volna elég fontos, — ha költészetében nem volna elég hazafiasság és elég erő s ezekben nem volna elég érték, és ha Szegedy Róza nem volna eléggé méltóan áldott teremtés: nem lenne ránk nézve haszontalan a kisebb értékeknek is a felelevenítése, kivált, ha mi még ennél is kisebb értéket hordozunk magunkbanHa felkeltjük az emberek figyelmét s a már-már kialvó félben levő érdeklődést Kisfaludy költeményei iránt s ba ebből kifolyólag a mostaninál többen elolvassák azokat a költeményeket: már ezért is eléggé hasznosnak tartom az ünnepség rendezését. Oh, de az emlékünnep megsjenteli a Kisfaludy-párban született szerelmet, glorifikálja a világot fentartó szerelemnek a szépségét s ebben a szépségben az erőt. A költészet magasztalása maga egy ujabb költészet, egy ujabb és talán nagyobb eszméket termőköltészet. De szükséges egy ilyen emlékünnepély azért is, hogy a költő lelkének felbolygatásával szitsa a tüzet, hogy a netalán hamvadó honszerelmet s a csak pislogó nemzeti érzést újra lángra lobbantsa, s ha nincs ugyan kialvó félben, de ha nagyobb, erőteljesebb lángolásra van szükség: hogy az( kirartóbb, erősebb lángra hevítse és táplálja. Szükség erre sokszor van nemzeti életünkben. Talán most is van. Nemde ? Az ünnepséget a sümegi kaszinó rendezte, melynek élén most dr. Lukonits Gábor orvos és dr. Kellemen Károly igazgató-tanár állanak. A kaszinó rendezte, mehet Kisfaludy Sándor alapított 1841 ben. Az eszmét a Sümeg és Vidéke hetilap vetette volt fel és érlelte meg, melynek érdemes szerkesztője Éles Károly. A kaszinó az ajapitó nevét viseli s ez alkalomra Hölszky Sándor rajztanár sikerült mellképét rajzolta mig a költőnek. A temetői síremlékre pedig egy fővárosi fiatal nagy tehetségű szobrász, Istók János alkotta meg relief képét, a költő hitvesének, Szegedy Rózának bronz mellszobrát. Az ünnepély komoly méltósággal, szép rendben és iupozánsul ment végbe. Részt vett Sümegnek mindenik lakosa, a vármegyének több rendbeli küldöttsége, s a Magyar Tudományos Akadémiának, a Kisfaludy s Petőfi társaságnak és a Muzeumnak küldöttei, országgyűlési képviselők stb. Ugyancsak itt jegyzem fel még egy pár észrevételemet. A kaszinóban, a temetőben és a közebéden nagy tartalmú, mély tudományú és magas szárnyalású szónoklatokat hallottunk. Jelen voltak a Kisfaludy és Szegedy családnak életben levő tagjai is kevés kivétellel. Az utódoknak jól esett hallani a magasztaló szavakat. Jól esett hallanunk nekünk is, mert igazak, szépek és jók valanak azok a magasztaló szavak. Nekem csak egyetlen rövidke kifejezés nem tetszett egészen. Mondta pedig ezt a rövidke kifejezést Heinrich Gusztáv egyetemi tanár, az Akadémiának egyik kiküldötte, akadémiai főtitkár, és mondta csupán a pohárköszöntők között, kevesebb fontossággal biró körülmények között. Talán észre sem vették az emberek. „Mi lett volna Kisfaludy Sándor, ha Szegtdy Róza nincs!?" Kérdezi a szónok. Félrebillent gondolkozás ez. A szerelmes lányt s a szép lelkű asszonyt isteníthetjük, anélkül, hogy a költő értekét feltételkehez kötnők. Ha Szegedy Róza nem lett volna, hát akkor egyszerűen teremtett volna a költő ő Kaga egy Rózát s ahoz küldötte volna epedő sóhajtásait. Mikes Kelemen is igy teremtette a nénjét. — Ha pedig prózaiasan fogjuk fel a dolgot, hat az igaz, hogy a Kisfaludyak most nincsenek benne a vezérlő szerepkörben, s a Szegedyek egy vonalban vannak a bárói névvel, de akkor még a Kisfaludyak földi javakban is elég gazdagok valanak. Ezen a téren sem maradt volna hátra Kisfaludy Sándor. Nem érden.telen uton-módon törekedett megnyerni & szép lány kezét. Akkor még nem is volt ugy kifejlődve a stréberkedés, mint ma . . . Ezt a kis kitérést engedje meg nekem az olvasó. Az ünnepély értékét magas színvonalra emelték, nagy fokozatban gazdagították a fővárosból eljött jeleseink. Jakab Ödön, egyik legszebb lelkű költőnk a maiak között, poétikus, találó hasonlatokban gazdag beszédével arra laritott, hogy múlton épül a jövő s az emlékezeten. Ferenczy Zoltán, frázis nélkül mondhatom, hogy mély tudomáinu és magas szárnyalású értekezésével párhuz:;mot vonva Romto-Julia, Petrárka-Laura, Petófi-Juliska és Kisfaludy-Róza között, beszélő szobrot állított a-', isten remek alkotásának, a nőnek. Hegedűs István ugyanily eszmével és tartalommal, de megtoldva a kor bölcseségével, s fejér hajával ellentétben ifjú tüzes nyelven magasztalja Istók János művészt, aki Szegedy Róza szobrát C3inálta, s kiről nem dönthetjük el, hogy ifjúkora mellett kiforrott szép tehetségét tiszteljük-e, avagy szerénységét szeressük-e jobban. A szobrászat művészetének s a nemzeti szellemnek egészséges, erős tüze melegíti ezt az ifjú embert. — Oh, hadd legyen minél több részünk nekünk is ebben a melegségben . . . A főbb dolgok közül ezeket jegyeztem föl Sümegen. Közöljük alább a részletesebb ismertetést is. — 9VA Kisfaludy—Szegedy Róza ünnep. Pár évvel ezelőtt egy sírba tették a sümegi temetőben a költő hamvát szép szerelmesének a hamvával Emlékkövön mellszobor jelzi a kesergő és boldogszerelem lantosát. Az emlékkő oldalába most a dalok kutforrásának, Szegedy Rózának isodahelyezték bronzszobrát — Istók János művész ihlete szerint. E kitűnő kép leleplezésére rendezett a sümegi kaszinó oiszágcs ünntpélyt, május 28 <u>, kiegészítve még a hozzátartozókkal. Képet festetett Kisfaludy tói Hölszky Sándor sümegi tanárral a nagy terem számára, mert a költő alapította a kaszinót; a kaszinó elnöksége fáradozott a Sümeg és Vidékével egjütt a Szegedv emlékmű létrehozásán is. 0 rendezte tehát az egész ünnepélyt. Délelőtt Vall órakor megtelt a kaszinó nagy terme. Szép társaságot tett ki legelői s Szegedy Róza csaladjából álló előkelő csoport, akik vasmegyeiek. Ott ültek a Kislaludyak is, jobbáia hölgyek: Kisfaludy Mól né (sümegi) s lárnai: Mari, Flóra, Róza, Kisfaludy Kristófné, Kisfaludy Béláné (Dukálól), Kisfaludy Tivadar (Keszthely); Nem tudjuk, n élt nem hívták meg Kisfaludy Gyula zalai köij< gyzőt és Csiszár íózselnót. zalaegerez.egről, kik s/intén cda tarto?nak. Ott volt Heinrich Gusztáv és Hegedűs István, a Magvai Tudományos Akadémiái ak, Jakab Ödön a Kisfaludy társaságnak, Fercnozv Zoltán a Petőfi társaságnak, Sebestyén Gyula a Nemzeli Muzeumnak a képviseletében; Istck Jár os szobrász, továbbá : Eitner Zsigmond, Sümfgi Vilmos, Nyáry Béla, Markos Gyula s Hédervári Lehfl orsz. képviselők, — Hertelendy Fenne/ főispán, Csertán Károly alispán, Dr. Rms'cska Kaimén tanfelügyelő s más küldöttek. (Zaiaegos taiől a vármegyét képviselte az alispán vazetéséve' Arvay Lajos főjegyző, Dr. Háry István főorvos, Dr. Gák Károly ár vaszéki ülnök, az irodalmi es művészeti kört Dr Ruzsieska Kálmán elnök vezetésével Puskás Káimún, Di. Csák Károly, Berciik János, Borbély György, — két utóbbi tanár a főgvmnázium képviseletében is.) Dr. Lukonich Gábor kaszinói elnök megnyírja a diszgvüiést s Dr. Keltemen Karoly reáliskolai igazgató tanár lörlénelmi visszapillantással nagytartalmu üniKpi besztdet tart Kislaiudy Sándorról, ki nagv Sa cl.envink nyomán megalapítja a kaszinót s leveszik a leplet a nagy mellképról, melyet Hölszky Sándor sümegi rajztanár f stett szépan sikerülten a kaszinó számára. Azután óriási menetben vonult ki a közönség a temetőbe, a daloskör énekelte a IPmnust. Dr. Lukonics Gábor lendületes beszédet tartott Kisfaludy Sándorról; a kölíő hitveseiől pedig Ferenczy Zoltán mondta el gyönyörűi n megkötött mesterművét,mert a'igisvan ember kívüle,^ki fenségesebben tudná magasztalni a nőt, azt a :iőt, aki a költőnek hányatott kedélyét, bánatos leikét megnyugtatja s itt alkalma is volt nagyszerű párhuzamot vonni, több költőnek főleg Petőfinek az életével. Zómbori Andor sümegi tanár szavalta